Good Pharmacy - Best Price

Hungarian (formal)English (United Kingdom)
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
Újságok Cikkek Évkönyvek Könyvek Tanulmányok

KÖNYVEK

A Csurgóval és környékével kapcsolatos könyvek digitalizált változatai találhatóak ezen az oldalon.

Felhasználási feltételek
Az itt található dokumentumok, illetve adatok szerzői jogi védelem alatt állnak. Tilos ezeket a tartalmakat engedély és pontos hivatkozások nélkül közzéteni, valamint bármely tartalmat saját munkaként feltüntetni! Az engedélyezett tartalmaknál a forrás (info.csurgo.hu) pontos és linkként való feltüntetése kötelező!
A szolgáltatás saját célra történő felhasználásra díjmentes. Az ettől eltérő célú bármilyen felhasználás, illetve a dokumentumok és egyéb adatok másolása, átdolgozása, többszörözése és terjesztése szerzői jogokat sért, és e cselekmények gyakorlása a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket, szankciókat vonhatja maga után.

15 éve város Csurgó : 1989-2004

Városunk 1405-ben már elnyerte a mezővárosi kiváltságokat Zsigmond király-tól, majd 1989-ben újra megkapta a városi címet.
Most, 2004. márciusában az újbóli várossá avatás 15. évfordulóján, a következő oldalakon visszatekintünk az eltelt 15 esztendő főbb eseményeire: eredményekre és gondokra a teljesség igénye nélkül.
A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában (Csurgói Könyvtár XV. kötet)

"A magyarországi protestantizmus történetének az a korszaka, amit a belsősomogyi református egyházmegye szempontjából óhajtunk közelebbi vizsgálat alá venni, álta- lában a »csendes elnyomás'; nevet viseli. E meghatározás — mint minden hasonló természetű meghatározás — nem fedi teljesen a tényeket, jelen esetben legalább is a csen- des jelző szempontjából."

A Belsősomogyi Református Egyházmegye története I. (Csurgói Könyvtár II. kötet)

"Két szempontból is figyelemreméltó e munka.

Figyelemreméltó először is tárgyánál fogva. A munka tárgya három irányú. Első részében a belsősomogyi lelkészek névsoránál az adatok valóságos halmazát találjuk. Öriási hangyaszorgalom kellett ezek összehordásához s eredménye szinte felbecsülhetetlen. Ároni családok vonulnak fel előttünk a nevekben, a gyülekezetekben s az évszámokban. Ismeretet gazdagító s további kutatásokra nélkülözhetetlen a munkának ez a része.

Második része az elpusztult belsősomogyi gyülekezetek történetét adja. Egy fénysugár ez a múltba, mely a gyorsan, vagy sok vergődés után leomlott őrtornyokra világit rá, amelyek belehullottak a megsemmisülés éjszakájába. De mégsem pusztultak el! E lapokon át életre kelnek s mementók a ma élő nemzedék előtt. Régi dicsőségünk s régi gyászunk nagy felkiáltójel egyházunk jelene számára is!

A harmadik része e munkának: Torkos Jakab püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve, egy metszet az egyházmegye múltjából. Az 1747-ik évnél megállítja az olvasót s kényszeríti, hogy mint előtte lejátszódót tekintse a kétszáz év előtti belsősomogyi egyházi életet. S e három, különállónak tetsző darab, egységbe fonódik a tárgy közössége által. "

A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola

" Iskolaalapítás gondokkal, reményekkel

(1792-1803)

A török hódoltság alatt elavult, elnéptelenedett csurgói birtokot 1733-ban vásárolta meg Festetics Kristóf gróf. Ettől kezdve Csurgó fél évszázad alatt újra mezővárossá fejlődött. Az iskolaalapító Festetics György gróf pedig már nemzeti horizontú gondolkodó, korának egyik nagy egyénisége, aki 1790. június 6-án az országgyűlésen beadvánnyal fordult az uralkodóhoz a Greven huszárezred tisztikara nevében. ..."

A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola jubileumi emlékkönyve 1792-1992

"A mai kor uniformizálásra hajló, ugyanakkor szélsőségeknek Is teret engedő világa nem kedvez a tanításnak, tanulásnak. Pedig a valódi tudás olyan alapérték, melyet egyetlen nemzedék sem nélkülözhet anél- kül, hogy ezzel a nemzet sorsát ne veszélyeztetné.  Irgalmatlanul nehéz manapság a tanítók feladata, hiszen nem az a mester, aki sokat csinál, hanem aki jól csinálja. ..."
A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Reálgimnázium Diákszövetsége Alapszabályai


Csurgó, 1930.
Oszeszly M. Viktor könyvnyomdája

A csurgói dombság gazdaság- és településföldrajza

"A megtisztelő felszólításnak, hogy a Csurgói Könyvtár legújabb kötetéhez előszót írjak, a legnagyobb örömmel teszek eleget, mert úgy érzem, hogy ezzel ha nagyon csekély mértékben is — részesévé válok a komoly, értékes kultúrmunkának, amit a csurgói református Csokonai Vitéz Mihály-gimnázium végez. ..."
A Csurgói Ev. Ref. Főgimnázium könyvtárának sorjegyzéke


A Csurgói Ev. Ref. Főgimnázium köz- és szakkönyvtárának sorjegyzéke
az 1890-ik évben

Toldalék: könyvtári alapszabály

Csurgó, 1892.
Nyomatott Vágó Gyula gyorssajtóján

A csurgói Jézus Szíve templom története

" A Jézus Szíve iránti „lángoló" szeretet ösztönözte arra a csurgóiakat, hogy Longauer Imre atya vezetésével felépítsék a második katolikus templomot és lehessen újabb plébánia. Ezért vehetjük most a kezünkbe a csurgói Jézus Szíve templom és plébánia történetét tartalmazó színes kiadványt, amelyet Dr. Horváth József csurgói református gimnáziumi tanár, levéltáros gondos összeállításában jelenik meg Dr. Jezierski Istvánné művészi fotóival. ..."
A csurgói Johanniták története


Írta: Vörös Mátyás

Csurgó: Baksay Sándor Alapítvány, 2011
ISBN 978-963-89305-0-7
Nyomdai munkák: ZPress Bt. Berzence

A csurgói könyvtár szerepe a lakosság művelődési lehetőségében

" Ebben a dolgozatomban minél szélesebb skálán szeretném bemutatni a Csurgói Könyvtár szerepét a helyi lakosság művelődésének segítésében;összehasonlítva más, hasonló helyzetben lévő önkormányzati (városi) könyvtárakkal. Az említett könyvtárat kisiskolás korom óta ismerem, használom,segítséget nyújtott általános iskolai, középiskolai,  főiskolai tanulmányaim,könyvtárosi munkám során, illetve a szórakozás terén. ..." 
A csurgói magyar királyi állami tanítóképző-intézet története
A Csurgói Önkéntes Tűzoltóegyesület 20 éve


„Istennek dicsőség, egymásnak segítség"

A csurgói Önkéntes Tűzoltó Egyesület 20 éves jubiláris és zászlószentelő ünnepén megjelent érdeklődőknek ajánlja a szerző:
Dr. Nagy Sándor

1874—1894

A Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Könyvtárának Szakkatalógusa I-II. (Csurgói Könyvtár VIII-IX. kötet)

FELELŐS KIADÓ: BENE KÁLMÁN DR.
KAPOSVÁR: UJ-SOMOGY NYOMDA- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, 1939.

A csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfél-évszázados története I. (Csurgói Könyvtár XIX. kötet)

Két szempontból is figyelemreméltó e munka.

Figyelemreméltó először is tárgyánál fogva. A munkatárgya három irányú. Első részében a belsősomogyi lelkészek névsoránál az adatok valóságos halmazát találjuk.Óriási hangyaszorgalom kellett ezek összehordásához és eredménye szinte felbecsülhetetlen .Ároni családok vonulnak fel előttünk a nevekben, a gyülekezetekben s az évszámokban. Ismeretet gazdagító s továbbikutatásokra nélkülözhetetlen a munkának ez a része.

A csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfél-évszázados története II. (Csurgói Könyvtár XX. kötet)

"A Bizodalmas Nagy Jó Ur...... levelében ollyan ritka érdemű tökélletességnek nemes indulattyát bizonyítja, hogy el nem mulathatom magam ebbéli jóságál megköszönni az Urnák. Valójában mennél ritkább dolog ollyasokat az emberi Társasági-ban fel találni, a kik valamelly magában jó dolognak valóságáltsak azérl egyedül elő mozdítani kívánják, hogy magában jó, és semmi más bizonyos feltételeket azzal nem kívánnak végbe vinni. ..."
A délkeleti Zselic (Csurgói Könyvtár XVII. kötet)



ELŐSZÓ
A dombos-erdős Zselic történelmi, gazdasági és nép- rajzi szempontból egyaránt oly nagyérdekességü tájai rég- óta foglalkoztatják a tudományt. Üj fényt vetett e tájak lakosságának folklorisztikai jelenségeire Nyíri Antalnak e sorozatban megjelent kitűnő könyve Szenna és vidéke magyar nyelvjárásáról.

A förgeteg


Elbeszélések

Írta: Écsy Ö. István

Kiadja: a Zrinyi-könyvnyomda és Délvidék lapkiadó
Szigetvár, (1931)

A gyékényesi plébánia rövid története 1788-1904


BEVEZETÉS.
Gyékényes (alsó- és felső) egyesitett hitközség Somogyvármegye csurgói járásában, a veszprémi egyházmegye csurgói espercsségében fekszik. Az utóbbi népszámlálás adatai szerint 2205 magyar ajkú lakossal bir; kik közül vallásra nézve róm. kath. 1347, ág. ev. 774, ev. ref. 34, zsidó 50.
Jelenleg van vasútja, távirója, postája, jegy-zősége, hitelszövetkezete.
A gyékényesi róm. kath. egyházközséghez tartozó hivek néhány iparos kivételével mindnyájan földmivelők és napszámosok, s vagy 150 lelket leszámitva, kik a községtől mintegy 3/4 órányira levő vasúti állomáson és Vázsony pusztán tartózkodnak, mindannyian a község belterületén laknak.
Gyékényes község eredetére, keletkezésére biztos adataim nincsenek.

A hitel Somogy megyében


Írta: Dr. Weisz Henrik (Kaposvári ügyvéd)

Kiadja: Hagelman Károly könyvkereskedése, 1898.
Budapest, Franklin-Társulat Nyomda

A Magyar Fewdes és Zászlós Úr

„Nagyváthy János irodalmi munkásságának legtermékenyebb szakasza az 1809 és 1819 közötti évtized volt. Ebben az évtizedben művei egész sorát írta meg: »A praktikus termesztő«-t, »A praktikus tenyésztő«-t, »A magyar gazdatiszte-ét, »A magyar házi gazdaasszony«-t. E sor elejére esik - mondhatnók sornyitó volt - »A' magyar fewdes és zászlós úr« c. műve, amelynek kiadatlan kéziratát a kaposvári Megyei Könyvtár »Somogyi Gyüjteménye« őrzi.
A pannonhegyi papi tized


Történeti, jogi és peres szempontból 1854-ben
Írta: Hegedüs Jósef Nagykanizsán székelő helyi ügyvéd
Nagykanizsán: Markbreiter J. nyomdájából, 1854.

A Somogy megyei muzeológiai kutatás története

"A "múzeum" görög eredetű szó, ókori jelenítése: múzsák ligete. Ujabb értelemben az emberi művelődés körébe tartozó tudományok tárgyi és szellemi emlékanyagának gyűjtőhelye. Tárgyát a régészet, néprajz, iparművészet, művészettörténet, képzőművészet, fegyvertörténet, érmészét stíb. adja. A muzeológda az előbb említett tudományágak fogalmi összefoglalása. ..."

A Digitalizált állomány elérhető a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága honlapjáról

A Somogyi Balatonpart községei mint Nyaraló és Fürdőhelyek

pdf ikon


A szép Balatonról sokat írtak és beszéltek már régebben is ; a pompás „Magyar tengert" mindenkor ugy tekintették, mint egy szép csillogó ékszert, melyet a sors kiváló kegye helyezett el a magyar haza földén.
A régiek Ízlésének a kies zalai, veszprémi part inkább megfelelt; a regényes hegyormokra építették fel sasfészkeiket s a Balatonra hajló ílejtös oldalakat nemes szöUökkel plántálták be. Kisfaludy Sándor, a Balaton túlpartjának ihires költője népszerűvé tette regéivel a daliás iidök már romba dőlt emlékeit, a büszke lovag-várakat s a regényes tájat, mi bizonyára nagyiban hozzájárult ahoz, hogy a Balaton túlpartját máig is szívesen keresik fel a magyar turisták. Közkényelmi, egészségi vagy éppen közgazdasági szempontból a Balatont és főkép annak innenső partjait kihasználni azonban csak a legújabb időben kezdették.

A somogymegyei céhek


Művelődéstörténeti értekezések (36. szám)

Írta: Valentényi Gáspár
Szekszárd, Molnár-féle Nyomdai Műintézet Rt., 1909.

A Zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása (Csurgó Könyvtár XIII. kötet)

ELŐSZÓ.

"Nagy örömmel vettem hírét már régebben annak, hogy az én kedves egykori tanítványom, dr Nyíri Antal tanár úr egyetemi tanulmányainak befejezése után sem mondott búcsút a magyar nyelvtudománynak. De még sokkal nagyobb az örömem most, mikor kéziratban elolvashattam a zsélicségi magyar nyelvjárásról szóló tanulmányát. Eddig ugyanis igen-igen keveset tudtunk e vidék nyelvjárási sajátságairól, és most Nyíri úr megajándékozott bennünket egy e kérdésről szóló szokatlanul gazdag tanulmánnyal."
Alsódunántul mezőgazdasága

Alsódunántul mezőgazdasága és az alsódunántuli mezőgazdasági kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs th. város mezőgazdasági cim- és névjegyzéke. A III. kötetet a kamara tisztikarának közreműködésével összeállította: Kiss Elemér. Kaposvár, 1935.

Részletek.

Az 56-ik honvéd zászlóalj története 1848-49-ben

ELŐSZÓ.
Saját jegyzeteim és bajtársaim közreműködésével egybegyűjtött történeti adatok, ugyszinte „(állomány Jdmutaiő, parancs és jeleníés könyvek" és egyéb elszórt iratok felhasználásával, melyeket Komárom vára átadásakor, mint segédtiszt, a zászlóalj pusztulásnak indult sátox'-irodá-jáljan mentettem meg az elenyészéstöl, legna-gyobl) részben emlékezet után foglaltam egybe a Zalamegyében alakult 56-ik honvéd Zászlóalj mozaikszerű történetét, melyet a megye lelkes fiatalságának ajánlottam, hogy sza-badságharczunk történetéből kiszakított ezen véres lapon lássák és olvassák: hogy vérszerinti elődeik, ebben a névtelen csapatban, hol és minő lelkesedéssel harczoltak, — a nagyidők kezdetekor a „királyért és alkolmányéii," utóbb pedig az ezredéves alkotmányától megfosztott haza függetlenségeért.

Az élőszó termései

"Meglehetős régen, 122 évvel ezelőtt, főgimnáziumunk régi épületében, a mai internátus falai között szövi tovább fiatalkori álmait egy sokat szenvedett, de minden szenvedése mellett is friss, üde és pajzánkedélyü költő, h nagyratörő tervek, a lázas munka és a mélázó hangulatok embere volt, — a sorsa közös majdnem minden nagyobb, eredeti magyar költői tehetség sorsával: sok-sok szines remény, még több szenvedés és rengeteg csalódás. ..."
Az ezeréves végvár Csurgó

"Kedves Olvasó!

Amikor most, a Magyar Millennium Csurgói Napján átnyújtjuk Önnek az Új Csurgói Könyvtár II. kötetét, Dr. Soós Gyula munkáját, „Az ezeréves végvár Csurgó" címmel, akkor ez nem csak az emlékezés és emlékeztetés ünnepi szimbóluma kíván lenni. ..."
<< Start < Prev 1 2 3 4 Next > End >>
Powered by Sigsiu.NET
Akadálymentes változat | Normál nézet
Könyvtár Teleház
Hétfő 10:00 - 18:00 18:00 - 20:00
Kedd szünnap
18:00 - 20:00
Szerda 10:00 - 18:00 18:00 - 20:00
Csütörtök 10:00 - 18:00 18:00 - 20:00
Péntek 10:00 - 18:00 18:00 - 20:00
Szombat
09.00 - 12.00 15.00 - 18.00
Vasárnap ZÁRVA
web_facebook
 
HONLAPUNK
a TÁMOP-3.2.4.-08/1-2009-0009 számú
"Somogyi Könyvtárak a képzett emberért"
című program keretében készült.
 
UMF_EU_logo

 

Tabla

Tabla

Tabla

 

 

 

Városi Könyvtár  |  Csurgó (8840), Baksay Sándor u. 6.  |  Tel.: 06(82)471-074  |  info.csurgo @ gmail.com | Oldaltérkép
© 2010 Csurgó Városi Könyvtár