Ajánlás.

A magyar népi művelődés szellemi életének van egy még  soha meg nem határozott, szabatosan ki nem fejezett, de ma már mindenki által létezőnek hitt ténye, amit még körülírásban is csak megközelítően tudunk megnevezni: az a valami, amivel a magyar ember egykedvűen tudja venni a nagy örömöt csak úgy, mint a nagy bánatot, amivel természetesnek tudja venni a születést csak úgy, mint a halált, amivel meg tud nyugodni a megváltoztathatatlanban, amivel megméri a maga élete sorsát, jéleményét megalkotja, társadalmi érintkezése formáit meghatározza, a formákat életté varázsolja, konzerválja, átadja, sajátosságaival megtölti, amivel érzékeli azt, ami idegen, elutasítja, ami nem rászabott; amivel hamarabb meg- érzi a tavasz első leheletét, mint a hóvirág, amivel el tud helyezkedni a maga világában, rendszerévé tudja alakítani a természeti világ változásait, amivel megéli emberi életét, amit csak azért nem tudunk egyetlen szóval kimondani, mert maga a nép csak élte ezt az alapvonását jelentő jellegét, de nem törte a fejét a kifejezés formáin, akiknek pedig gyakorlatuk volt kifejezési formák meghozásában, azok már nem élték a maguk életében ezt, így ki sem fejezhették soha!

Csurgó várossá válásának 10 éves évfordulójára ajánlom ezen kis történelmi írást, mindazoknak, akik a nagyvilágban e helyen, Csurgón és környékén vannak otthon. Ajánlom a fiatal és későbbi generációknak, abban a szerény reményben, hogy általa erősödik kötődéstudatuk, otthonuk szeretete. Különös hangsúlyt ad mindezeknek államiságunk ezer esztendeje, hazánknak és annak végvárának, Csurgónak küzdelmes és zivataros évszázadai.

Ezt a jelentéktelen kis könyvet a szülőföld szeretete sugalmazta. Annak a rögnek a szeretete, amely életre hívott és fö!dajkált és amely pihegő keblére ölel majd még valaha.

"Előszó

A tudomány az emberiség kultúrájának olyan műfaja, amelynek tartalma természeténél fogva - folyamatosan változik. Ami egy évszázaddal ezelőtt szenzációt keltő megállapítás vagy felfedezés volt, az ma már a középiskolás tananyag nélkülözhetetlen része lett,vagy- más esetekben - idejétmúlttá vált. A magyar agrárium történelmének sok kiemelkedő alakjával büszkélkedhetünk. Ezek közé tartozik Nagyváthy János is, akinek könyvei, tanulmányai, egész életmüve az időt állók kategóriájába tartozik. Ékes nyelven írt műveit ma is sokan, élvezettel olvassuk, mert megtaláljuk bennük azokat a bölcs felismeréseket és hasznos tanácsokat, amelyek korunk gazdáinak (többségük „szorgalmatos mezei gazda" vagy „házi gazdaasszony") javára válnak."

"A csurgói diák (1832—1834)

Noszlopy Gáspár nevével a csurgói református ginmáziumban először az 1831—32-es tanév második felében találkozunk. Az 1832. április 1-én tartott első félévi vizsgán négy tanuló között a declinisták, azaz az akkori elsős gimnazisták között szerepelt."

„Csurgót iskolája, iskoláját pedig Csokonai tette híressé"- ezekkel a szavakkal kezdte előadását Boros Dezső, a gimnázium fennállásának 175. évfordulós ünnepségén. Ha csak gyetlen versét, a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című ódáját írtra volna itt, amely surgó gimnáziumán túl az egész magyarsághoz szól, már akkor is természetesen hangzana surgó és Csokonai nevének összekapcsolása. Nincs is olyan költői életrajz, amelyik ezt egkerülné, mégis kilencedfél havi itteni tanári működésében, éppen annak interimális, deiglenes volta miatt, nem mindenki kereste és így nem is találhatta meg az egyébként yilvánvaló, maradandó értéket."

"CSURGÓ

Csurgó, -n, -ru, -ra, -i [C. K. P. Csurgó]. — T: 10364, L: 4930. Mai közigazgatási területe magában foglalja a hozzácsatolt — egykor önálló-Alsok és Sarkad községeket."

"A KAPITALIZÁLÓDÁS CSÍRÁI A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁBAN

A francia háborúk kunjunkturális hatása — a termények értékesítése szempontjából előnye, a közellátás szempontjából viszont hátránya — a mezőgazdaságilag igen fontos Somogy megye területén is, igen nagy mértékben éreztette hatását. Ennek a konjunktúrának volt a következménye, hogy az eddig minden piactól, értékesítési lehetőségekről jóformán teljesen elzárt Somogy megye mezőgazdaságában az árutermelés, a piacratermelés első fecskéi megjelentek. Ez mutatkozik meg egy-részt a gazdálkodásban beállt változásokban, másrészt azokban a jövedelemgyarapítási törekvésekben, melyek elsősorban az uradalmakban és a jobbágyság kárára mutatkoztak meg. Az árutermelés és a bérmunkás alkalmazásának első megjelenése erre az időre esik."

"Tisztelettel és barátsággal köszöntöm ezen ünnepi kiadvány olvasóját és Csurgó minden polgárát. Városunk 1405-ben már elnyerte a mezővárosi kiváltságokat Zsigmond királytól, majd 1989 ben újra megkapta a városi címet. Most, 1999. márciusában az újbóli várossá avatás 10. évfordulóján, a következő oldalakon visszatekintünk az eltelt 10 év főbb eseményeire, eredményekre és gondokra, a teljesség igénye nélkül. "

E kis könyvecske a városi rang megőrzése, városiasodásunk fejlesztése érdekében végzett munkánk lenyomata.