A Csurgóval és környékével kapcsolatos könyvek digitalizált változatai találhatóak ezen az oldalon.
Felhasználási feltételek Az itt található dokumentumok, illetve adatok szerzői jogi védelem alatt állnak. Tilos ezeket a tartalmakat engedély és pontos hivatkozások nélkül közzéteni, valamint bármely tartalmat saját munkaként feltüntetni! Az engedélyezett tartalmaknál a forrás (info.csurgo.hu) pontos és linkként való feltüntetése kötelező! A szolgáltatás saját célra történő felhasználásra díjmentes. Az ettől eltérő célú bármilyen felhasználás, illetve a dokumentumok és egyéb adatok másolása, átdolgozása, többszörözése és terjesztése szerzői jogokat sért, és e cselekmények gyakorlása a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket, szankciókat vonhatja maga után.
"Őszintén be kell vallanom, hogy kissé megriadva ültem le, és kezdtem el megírni az aknaszlatinai bányász fúvószenekar érdekfeszítő történetét, talán a végtelen és zavaros-ködös gazdag múltban már gyökeret vert csodálatos meséjét. Mennyi küzdelmet, sikert és kudarcot megélt évszázadok viharai sodorták az egyszerű bányászokat zenekaruk megalakulásáig. Nem véletlen, hogy zenéjük gazdag története nem kis viharokkal teli múltra nézhet vissza."
A magyar népi művelődés szellemi életének van egy még soha meg nem határozott, szabatosan ki nem fejezett, de ma már mindenki által létezőnek hitt ténye, amit még körülírásban is csak megközelítően tudunk megnevezni: az a valami, amivel a magyar ember egykedvűen tudja venni a nagy örömöt csak úgy, mint a nagy bánatot, amivel természetesnek tudja venni a születést csak úgy, mint a halált, amivel meg tud nyugodni a megváltoztathatatlanban, amivel megméri a maga élete sorsát, jéleményét megalkotja, társadalmi érintkezése formáit meghatározza, a formákat életté varázsolja, konzerválja, átadja, sajátosságaival megtölti, amivel érzékeli azt, ami idegen, elutasítja, ami nem rászabott; amivel hamarabb meg- érzi a tavasz első leheletét, mint a hóvirág, amivel el tud helyezkedni a maga világában, rendszerévé tudja alakítani a természeti világ változásait, amivel megéli emberi életét, amit csak azért nem tudunk egyetlen szóval kimondani, mert maga a nép csak élte ezt az alapvonását jelentő jellegét, de nem törte a fejét a kifejezés formáin, akiknek pedig gyakorlatuk volt kifejezési formák meghozásában, azok már nem élték a maguk életében ezt, így ki sem fejezhették soha!
Csurgó várossá válásának 10 éves évfordulójára ajánlom ezen kis történelmi írást, mindazoknak, akik a nagyvilágban e helyen, Csurgón és környékén vannak otthon. Ajánlom a fiatal és későbbi generációknak, abban a szerény reményben, hogy általa erősödik kötődéstudatuk, otthonuk szeretete. Különös hangsúlyt ad mindezeknek államiságunk ezer esztendeje, hazánknak és annak végvárának, Csurgónak küzdelmes és zivataros évszázadai.
"Ez a könyv a szerző tervezett Somogyi trilógiáidnak harmadik része. Az első: Berzsenyi Dániel 1937-ben, a második: Bárd Miklós 1938-ban jelent meg, ugyancsak a Somogy-Csurgói Könyvtár számai között. Most, a harmadik könyv megjelenése alkalmából, engedtessék meg, hogy rövid visszapillantást vessek e trilógia céljára és általában 20 éves somogyi irodalomtörténeti munkásságom céljaira."
Ezt a jelentéktelen kis könyvet a szülőföld szeretete sugalmazta. Annak a rögnek a szeretete, amely életre hívott és fö!dajkált és amely pihegő keblére ölel majd még valaha.
"A Pester Lloyd művészeti rovatát vezettem, amikor először volt alkalmam találkozni Merész Gyula festészetével. Nagyon sokféle művészettel foglalkoztam már életemben. Bőven volt alkalmam tapasztalni, hogy a művészet végtelenül sokféle és mégis egy és azzal az elhatározással fogadtam el annakidején a lap főszerkesztőjének meghívását, hogy nem leszek pártember."
A tudomány az emberiség kultúrájának olyan műfaja, amelynek tartalma természeténél fogva - folyamatosan változik. Ami egy évszázaddal ezelőtt szenzációt keltő megállapítás vagy felfedezés volt, az ma már a középiskolás tananyag nélkülözhetetlen része lett,vagy- más esetekben - idejétmúlttá vált. A magyar agrárium történelmének sok kiemelkedő alakjával büszkélkedhetünk. Ezek közé tartozik Nagyváthy János is, akinek könyvei, tanulmányai, egész életmüve az időt állók kategóriájába tartozik. Ékes nyelven írt műveit ma is sokan, élvezettel olvassuk, mert megtaláljuk bennük azokat a bölcs felismeréseket és hasznos tanácsokat, amelyek korunk gazdáinak (többségük „szorgalmatos mezei gazda" vagy „házi gazdaasszony") javára válnak."
Noszlopy Gáspár nevével a csurgói református ginmáziumban először az 1831—32-es tanév második felében találkozunk. Az 1832. április 1-én tartott első félévi vizsgán négy tanuló között a declinisták, azaz az akkori elsős gimnazisták között szerepelt."
"Az „Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamum" legcélszerűbben termelhető, csaknem mindenfajta gyümölcs szerepel, mivel a gyümölcsös legfőbb célja, hogy megfelelő szemzőhajtásokkal lássa el a kamarai körzet hozzáforduló faiskoláit. A kertgazdaság kertészlakással, az üzemhez szükséges melléképületekkel és felszereléssel van ellátva. A kertgazdaságban 100 család méh befogadására alkalmas méhes is van.
A mintaszerűen kezelt gyümölcsös megtekintésre az érdeklődőknek teljesen díjtalanul, bármikor rendelkezésre áll, de csoportos érdeklődésnél ajánlatos előbb a kamara igazgatóságánál érdeklődni."