Good Pharmacy - Best Price

Hungarian (formal)English (United Kingdom)
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
Újságok Cikkek Évkönyvek Könyvek Tanulmányok

KÖNYVEK

A Csurgóval és környékével kapcsolatos könyvek digitalizált változatai találhatóak ezen az oldalon.

Felhasználási feltételek
Az itt található dokumentumok, illetve adatok szerzői jogi védelem alatt állnak. Tilos ezeket a tartalmakat engedély és pontos hivatkozások nélkül közzéteni, valamint bármely tartalmat saját munkaként feltüntetni! Az engedélyezett tartalmaknál a forrás (info.csurgo.hu) pontos és linkként való feltüntetése kötelező!
A szolgáltatás saját célra történő felhasználásra díjmentes. Az ettől eltérő célú bármilyen felhasználás, illetve a dokumentumok és egyéb adatok másolása, átdolgozása, többszörözése és terjesztése szerzői jogokat sért, és e cselekmények gyakorlása a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket, szankciókat vonhatja maga után.

Csurgói diákalbum

"BEVEZETÉS A DIÁKALBUMHOZ

szeretet és hála hozta össze ezt a kis könyvet, hogy bizonysága legyen annak a kiapadhatatlan, mélyenszántó érzésnek, mellyel az öregdiák az Alma Mater iránt viseltetik.
Van-e köztetek csak egy is, aki ne szeretettel gondolna vissza ifjúkorára s ne térne vissza boldogan fjúkorának emlékeihez? —¦ Ezeket a boldog ifjúkori emlékeket igyekeztünk mi összegyűjteni ebben a kis könyvben, hogy olvasva, szívünk még több örömmel és még nagyobb szeretettel teljék meg."

Csurgói kalauz

"Ajánlás

Ha a kedves olvasó kezébe veszi a Csurgói Kalauzt, bizonyára megkérdezi, miért vált szükségessé megjelentetése? Reméljük, ha a könyvet figyelmesen végigolvassa és a benne lévő képeket megnézi, választ kap a feltett kérdésére.

Láthatja, hogy mennyi sok szép emlék, érték, ember-teremtette alkotás van Csurgón."
Csurgói Panteon

"Csurgói Panteon

"Itt tanított s verselgetett
Csokonai Vitéz Mihály"

A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium természeti környezete országosan is egyedülálló. Mindkét épülete, a ma Városi Múzeumként működő "első oskola", majd az egykori Nagyváthy-féle telken felépült mai, az alapító Festetics György vadaskertjén létesült. Baksay Sándor szavaival:
"György gróf várost akart a várostalan Somogyban. A Csurgótól félmérföldnyire eső Alsók tövéig irtatott, s az itt irtott részt betelepítette." Elődeink féltő gondolkodása révén ez a csodálatos termé-szeti környezet az elmúlt két évszázad alatt az "új Helikon" reményében a művelt fők ezreinek adott otthont, miközben a Somogy Athénjává válhatott. Amikor Szilágyi Ferenc, a neves Csokonai- kutató a hetvenes években először lépett a gimnázium területére, megjegyezte: "Ez a hely sokat megőrzött Csokonai szelleméből."

Egy falusi lelkipásztor élményei (Csurgói Könyvtár V. kötet)

"Nem sértem meg talán nemzeti és egyházi kimagasló nagyjaink emlékét, kik határtalan tiszteletünk és nagyrabecsülésünktől kísérve érkeztek bé a halhatatlanok Pantheonába, ha egypár apróságot elmondok Róluk. Hiszen a hálás utódok össze szokták gyűjteni a legkisebb epizódokat és relikviákat is, melyek Rájuk vonatkoznak.

1914-ben, nyomban a világháború kitörése után, egy kis összeütközésem támadt az akkori konventi tanácsossal, az iskolai dologi kiadások miatt. Idegeskedtünk mindketten. Nem csuda. A konventi tanácsos beteges volt; én meg éppen akkor vesztettem el az orosz harctéren két hevesvérű' unokaöcsémet; majd egyéb gondok, bajok is a nyakamba szakadtak. ..."
Egy sóbányász színjátszó társulat

Előszó - egy műkedvelő társulat
Több, mint 120 éve alakult az Aknaszlatinai Bányász Műkedvelők Színjátszó Társulata. A sóbányász műkedvelők színjátszói a rájuk jellemző és adott művészi eszközeikkel és lehetőségeikkel igyekeztek megvalósítani törekvéseiket és ezzel is enyhíteni, valamicskét, a sóbányászok nehéz életén. Mind ezt a maguk egyszerű és sajátos módján, szerény színjátékukkal próbálták célki- tűzéseiket realizálni.
Építészeti emlékek Somogyban

"ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK SOMOGYBAN
1000-1900

Ásatás a templom körül nem volt, viszont Szabó István 1887-ben sok emberi csontvázat, edényeket, ruhadíszeket és ezüst érméket talált, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A templom körül tehát temető volt. "

Forradalom Somogyban

"BEVEZETŐ

A társadalomtudományokban az esettanulmány akkor hasznos, ha az egyedi eset „mikrokozmosz", vagyis ha az egyetemes jelenség minél több tulajdonságát tartalmazza. Ilyenkor egyrészt ellenőrizhetővé válik a teória — mert az élet valóságaival szembesül —, másrészt általánosítható tanulsággá válhat az
egyedi tapasztalatokból összegezhető következtetés.
 Az 1956-os magyar forradalom szükségszerűen fővárosközpontú elemzői közül sokan nyitva hagyják a kérdést — van aki aggódva, mások kételkedve —: mi lett volna, ha a szovjet haderő
nem fojtja vérbe a győztes forradalmat? Mit tett volna a magyarság a kivívott szabadságával, milyen társadalmat, politikát, gazdaságot, erkölcsöt, ideológiát, szerkezetet épített volna a megdöntött régi helyett? Hogyan rendezte volna be új otthonát s milyen életet kezdett volna élni benne? "

György gróf várost alkotott Somogyban

Lectori Salutem!
Üdv az olvasónak!

A Festetics Városok 2007. évi találkozója alkalmából, nagy örömmel bocsátjuk útjára a csurgói helytörténeti írás újabb sorozatának első tagját. Abban a reményben, hogy gazdag múltunk ismerete, a belőle merített példázatok kincses jövőt tárhatnak elénk. Terveink szerint az elkövetkezendő három évben több tanulmányt szeretnénk megjelentetni. A sorozatban öt kisebb terjedelmű füzetet és három nagyobb terjedelmű könyvet szeretnénk a nagyközönség számára átadni.

Az első füzetet „György gróf várost alkotott Somogyban" már a kezében tarthatja az olvasó. Mindenképpen szeretnénk önálló kötetet szánni az első oskola első inspektora életművének „Nagyváthy János Csurgón" címmel. A református gimnázium legendás költőtanárának a „Csokonai Vitéz Mihály Csurgója" művel szeretnénk emléket állítani. Az első oskola legnagyobb diákja, a későbbi író, tudós, akadémikus és püspök életének csurgói nyomait kutatjuk majd a „Baksay Sándor Csurgója" című munkában. Végül a füzetek sorában ötödikként a XX. századi város legnagyobb jótevője életének csurgói vonatkozású mozzanatait
mutatjuk be „A második csurgói iskolaalapító: dr. Matoltsy Sándor" műben.

Három fogolytábor


" Az ég harangja szinte valószínűtlenül szép tájra borult. Üde. zöld pázsit buja szőnyegként futott végig a földön. Helyenként fenyőcsoportok méláztak, távolabb patak vize csobogott. Az ember szinte várta, várta, hogy ebben a gyönyörű angolkertben távolabb valahol a fenyők közül még majd szép kastély is előbukkan."
Jó szerencsét fúvósok

Előszó - a hervadhatatlan sóvirágszirmok fúvósai.
"Őszintén be kell vallanom, hogy kissé megriadva ültem le, és kezdtem el megírni az aknaszlatinai bányász fúvószenekar érdekfeszítő történetét, talán a végtelen és zavaros-ködös gazdag múltban már gyökeret vert csodálatos meséjét. Mennyi küzdelmet, sikert és kudarcot megélt évszázadok viharai sodorták az egyszerű bányászokat zenekaruk megalakulásáig. Nem véletlen, hogy zenéjük gazdag története nem kis viharokkal teli múltra nézhet vissza."
Képek Csurgó és környéke múltjából

Ajánlás.

A magyar népi művelődés szellemi életének van egy még  soha meg nem határozott, szabatosan ki nem fejezett, de ma már mindenki által létezőnek hitt ténye, amit még körülírásban is csak megközelítően tudunk megnevezni: az a valami, amivel a magyar ember egykedvűen tudja venni a nagy örömöt csak úgy, mint a nagy bánatot, amivel természetesnek tudja venni a születést csak úgy, mint a halált, amivel meg tud nyugodni a megváltoztathatatlanban, amivel megméri a maga élete sorsát, jéleményét megalkotja, társadalmi érintkezése formáit meghatározza, a formákat életté varázsolja, konzerválja, átadja, sajátosságaival megtölti, amivel érzékeli azt, ami idegen, elutasítja, ami nem rászabott; amivel hamarabb meg- érzi a tavasz első leheletét, mint a hóvirág, amivel el tud helyezkedni a maga világában, rendszerévé tudja alakítani a természeti világ változásait, amivel megéli emberi életét, amit csak azért nem tudunk egyetlen szóval kimondani, mert maga a nép csak élte ezt az alapvonását jelentő jellegét, de nem törte a fejét a kifejezés formáin, akiknek pedig gyakorlatuk volt kifejezési formák meghozásában, azok már nem élték a maguk életében ezt, így ki sem fejezhették soha!

Kis történelem Csurgó nagy múltjából

Pdf

 


Csurgó várossá válásának 10 éves évfordulójára ajánlom ezen kis történelmi írást, mindazoknak, akik a nagyvilágban e helyen, Csurgón és környékén vannak otthon. Ajánlom a fiatal és későbbi generációknak, abban a szerény reményben, hogy általa erősödik kötődéstudatuk, otthonuk szeretete. Különös hangsúlyt ad mindezeknek államiságunk ezer esztendeje, hazánknak és annak végvárának, Csurgónak küzdelmes és zivataros évszázadai.

Kozma Andor (Csurgói Könyvtár XVI. kötet)

ELŐSZÓ.

"Ez a könyv a szerző tervezett Somogyi trilógiáidnak harmadik része. Az első: Berzsenyi Dániel 1937-ben, a második: Bárd Miklós 1938-ban jelent meg, ugyancsak a Somogy-Csurgói Könyvtár számai között. Most, a harmadik könyv megjelenése alkalmából, engedtessék meg, hogy rövid visszapillantást vessek e trilógia céljára és általában 20 éves somogyi irodalomtörténeti munkásságom céljaira."
Légrád története

Ezt a jelentéktelen kis könyvet a szülőföld szeretete sugalmazta. Annak a rögnek a szeretete, amely életre hívott és fö!dajkált és amely pihegő keblére ölel majd még valaha.

Magyar borok-borvidékek
Merész Gyula (Csurgó Könyvtár XI. kötet)

ELŐSZÓ.

"A Pester Lloyd művészeti rovatát vezettem, amikor először volt alkalmam találkozni Merész Gyula festészetével. Nagyon sokféle művészettel foglalkoztam már életemben. Bőven volt alkalmam tapasztalni, hogy a művészet végtelenül sokféle és mégis egy és azzal az elhatározással fogadtam el annakidején a lap főszerkesztőjének meghívását, hogy nem leszek pártember."
Nagyváthy János Csurgón

"Előszó

A tudomány az emberiség kultúrájának olyan műfaja, amelynek tartalma természeténél fogva - folyamatosan változik. Ami egy évszázaddal ezelőtt szenzációt keltő megállapítás vagy felfedezés volt, az ma már a középiskolás tananyag nélkülözhetetlen része lett,vagy- más esetekben - idejétmúlttá vált. A magyar agrárium történelmének sok kiemelkedő alakjával büszkélkedhetünk. Ezek közé tartozik Nagyváthy János is, akinek könyvei, tanulmányai, egész életmüve az időt állók kategóriájába tartozik. Ékes nyelven írt műveit ma is sokan, élvezettel olvassuk, mert megtaláljuk bennük azokat a bölcs felismeréseket és hasznos tanácsokat, amelyek korunk gazdáinak (többségük „szorgalmatos mezei gazda" vagy „házi gazdaasszony") javára válnak."

Noszlopy Gáspár (1820-1853)

"A csurgói diák (1832—1834)

Noszlopy Gáspár nevével a csurgói református ginmáziumban először az 1831—32-es tanév második felében találkozunk. Az 1832. április 1-én tartott első félévi vizsgán négy tanuló között a declinisták, azaz az akkori elsős gimnazisták között szerepelt."

Országos mezőgazdasági címtár

"Az „Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamum" legcélszerűbben termelhető, csaknem mindenfajta gyümölcs szerepel, mivel a gyümölcsös legfőbb célja, hogy megfelelő szemzőhajtásokkal lássa el a kamarai körzet hozzáforduló faiskoláit. A kertgazdaság kertészlakással, az üzemhez szükséges melléképületekkel és felszereléssel van ellátva. A kertgazdaságban 100 család méh befogadására alkalmas méhes is van.
A mintaszerűen kezelt gyümölcsös megtekintésre az érdeklődőknek teljesen díjtalanul, bármikor rendelkezésre áll, de csoportos érdeklődésnél ajánlatos előbb a kamara igazgatóságánál érdeklődni."
Palóczi Horváth Ádám holmi-jának negyedik darabja (Csurgói Könyvtár XVIII. kötet)

Előszó.

Miképpen kerül e kötel élére ilyen cím: "Palóczi Horváth Ádám Holmi-jának negyedik darabja"? Ez a kérdést méltán teheti fel  az olvasó, kinek a könyv kezébe jut. Méltán, mert tudvalevő dolog, hogy a költő vegyes munkái "Holmi" cím alatt három kötetben jelentek meg.

Az I. és II. kötet kézirata Kovács József utján a M. Tud. Akadémia könyvtárába került, 442 lapnyi ívelt kötetben, melynek legtöbb darabja fel is van véve a Holmi1. és II. nyomtatott kötetébe.
Professzor Csokonai

„Csurgót iskolája, iskoláját pedig Csokonai tette híressé"- ezekkel a szavakkal kezdte előadását Boros Dezső, a gimnázium fennállásának 175. évfordulós ünnepségén. Ha csak gyetlen versét, a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című ódáját írtra volna itt, amely surgó gimnáziumán túl az egész magyarsághoz szól, már akkor is természetesen hangzana surgó és Csokonai nevének összekapcsolása. Nincs is olyan költői életrajz, amelyik ezt egkerülné, mégis kilencedfél havi itteni tanári működésében, éppen annak interimális, deiglenes volta miatt, nem mindenki kereste és így nem is találhatta meg az egyébként yilvánvaló, maradandó értéket."

Somogy megye földrajzi nevei

"CSURGÓ

Csurgó, -n, -ru, -ra, -i [C. K. P. Csurgó]. — T: 10364, L: 4930. Mai közigazgatási területe magában foglalja a hozzácsatolt — egykor önálló-Alsok és Sarkad községeket."

Somogy megye mezőgazdasága: 1790-1848

"A KAPITALIZÁLÓDÁS CSÍRÁI A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁBAN

A francia háborúk kunjunkturális hatása — a termények értékesítése szempontjából előnye, a közellátás szempontjából viszont hátránya — a mezőgazdaságilag igen fontos Somogy megye területén is, igen nagy mértékben éreztette hatását. Ennek a konjunktúrának volt a következménye, hogy az eddig minden piactól, értékesítési lehetőségekről jóformán teljesen elzárt Somogy megye mezőgazdaságában az árutermelés, a piacratermelés első fecskéi megjelentek. Ez mutatkozik meg egy-részt a gazdálkodásban beállt változásokban, másrészt azokban a jövedelemgyarapítási törekvésekben, melyek elsősorban az uradalmakban és a jobbágyság kárára mutatkoztak meg. Az árutermelés és a bérmunkás alkalmazásának első megjelenése erre az időre esik."

Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára: az 1932. évre

" CSURGÓI JÁRÁS TÖRTÉNETE

Mielőtt a járás összefoglaló történetével foglalkoznánk, külön megemlékezik Csurgó rövid történetéről, mely némileg — birtoklás szerint — úgyis elüt a járás többi községeinek történetétől. Adatunkat —ezen egy esetben — Haám Lajos főszolgabíró úr „Csurgó nagyközség története" c. művéből merítettük. Nevét valószínűleg a. község alatt levő Mária csurgókúttól vette, sőt vannak, akik a római korban itt levő Casurgius telepről származtatják. Régi okiratokban Chiurgó, Chorgom, Chorgon, Kurkov, Tschargo néven említik. Vidéke az Árpádházi királyok korában baromfitenyésztő hely volt, mit //. Endre — egyik adománylevélben — „királyi kanászok földjének'' nevez."
Somogyi gyermek (Csurgói Könyvtár VI. Kötet)

"Ennek a műnek könyvalakban való kiadása nagy nyeresége volna a hazai néprajzi szakirodalomnak, különösen ma, amikor az egyke súlyos kérdései a magyar társadalom és a kormányzó körök figyelmét is annyira lekötik. A somogyi gyermekről írott alapos értekezés méltó módon sorakozik szerzőnek eddigi néprajzi monográfiáihoz."
Somogyi Helikon: a Somogy megyei származású, vagy Somogyban több kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatos költők, írók és művészek lexikona

"Előszó.

Közel két évi folytonos búvárkodás, temérdek levelezés és lóta-futa után: íme, végre átadom a közhasználatnak a Somogyi Helikont, mely a legrégibb időktől kezdve napjainkig betűrendben feltárja a somogyi születésű, a Somogyban több-kevesebb ideig működő, vagy müködésileg Somoggyal legalábbis összefüggésbe hozható összes költők, szépirók, tudományos szakírók, egyházi irók, zeneszerzők, festőművészek, szobrászművészek és iparművészek élet-
rajzait s alkotásait. ..."
Somogyi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája

"CSURGÓ.

Belső-somogyi társadalmi, közgazdászati és szépirodalmi közlöny.
Csurgó.

1880. jan. 1.-1880. márc. 20. ,
Megj.: havonkint háromszor.
Fel. szerk. és kiadó: Naszluhácz Ödön.
Ny.  Wajdits József, Nagykanizsa.
2 r.

Megjegyzés: Az 1880. márc. 20-i szám közli, hogy   a   lap azontúl
Somogy-Csurgó címen folytatódik. Ilyen című lap azonban sehol-
sem található, valószínűleg tehát nem jelent meg.
Lelőhely: O. SZ. K. 5880."
Somogyi koszorú (Csurgói Könyvtár III. kötet)

ELŐSZÓ
Néhány év múlva másfél százada lesz annak, hogy csurgói iskolánk munkásságát megkezdte. Aki visszagondol Somogy vármegyének és egész Ma- gyarországnak 144 év előtti állapotára, az azóta beállt nagy haladásban a Gondviselésnek segítő kegyelmét látja maga előtt. Igaz, a művelődésnek nemes munkáját akkor már év- századokon át végezték hazánkban is, de az összes tudo- mányoknak magyar nyelven művelése csak mint elérhetet- len eszmény élt egyes nagy úttörők lelkében.
Somogyi tizenkilencesek

"EGY SZEMTANÚ

40 év hosszú idő. mégis az események frissnek és szörnyűnek hatnak, ha rágondolok a Tanácsköztársaság bukását követő napokra, a csurgói 1919-es augusztus végi és szeptember első napjainak eseményeire. Fehér lován Budapestre bevonuló Horthy különítményei, Osztenburg, Prónay, Héjjas bandái ellepték az ország egyes területeit, nyomukban a szenvedés és halál járt. Csurgó sem maradt ki ebből, ide tehergépkocsival érkeztek a hóhérok, állig felfegyverkezve, nagy hetykén felvonultak a főbíró-hivatal elé. "
Sportoló sóbányászok

Előszó a Fair Play - a bányász sportolók magatartási rendje.
"A Fair Play, mint a sport lényegéhez tapadó etikai tartalom hordozója arra késztette a bányász sportolókat, hogy a legkiélezettebb versenyszituációk- ban is megőrizzék toleranciaérzéküket, segítőkészségüket és az ellenfél megbecsülésének alapkritériumait. Szélesebb értelemben az igazi sportem- ber sokarcú minőségi önkifejeződése, amely magába foglalja a sport történelmi értékeihez, az embertársaihoz és önmagához való viszonyát is."
Sziget vára és Zrínyi a magyarországi latin költészetben (Csurgói Könyvtár I. kötet)

ELŐSZÓ
A csurgói református Csokonai Vitéz Mihály reál- gimnázium fenntartótestületei 1934. év nyarán elhatározta, hogy minden évben két-két 400 pengős pályadíjat tűz ki somogyvármegyei vonatkozású tudományos munkára.
Az elgondolás íme most testet ölt, hogy a "Csurgói Könyvtár a tudományos értékű könyvsorozatával a magyar nemzeti művelődésnek, s témái révén főként Somogy vármegyének tegyen értékes szolgálatot."
Tíz éve város Csurgó : 1899-1999

"Tisztelettel és barátsággal köszöntöm ezen ünnepi kiadvány olvasóját és Csurgó minden polgárát. Városunk 1405-ben már elnyerte a mezővárosi kiváltságokat Zsigmond királytól, majd 1989 ben újra megkapta a városi címet. Most, 1999. márciusában az újbóli várossá avatás 10. évfordulóján, a következő oldalakon visszatekintünk az eltelt 10 év főbb eseményeire, eredményekre és gondokra, a teljesség igénye nélkül. "

E kis könyvecske a városi rang megőrzése, városiasodásunk fejlesztése érdekében végzett munkánk lenyomata.

Tükörcserepek, ahogy egy csurgói öreg diák látta

Előszó.
"'Ha én szobrász, vagy festőművész volnék s egy mű- vészi versenyen, vagy pályázaton a magyar református egy- házat kellene valami jelképben megörökíteni: — főalaknak az édesanya képét festeném meg, vagy faragnám ki. — Mert ugyan mi más az anyaszentegyház, mint egy szerető, áldó, féltő hűséggel nevelő-gondozó édesanya?!... Mellékalakokként, — kik fölött az édesanya áldón terjeszti ki kezeit — hármat tennék meg, három fiát az édesanyának. — Különböző századok gyermekeit, együtt azonban szimbólumát a mindenkori hívek életének, — vele együtt magának, a református egyház történetének...."
Vázlat Csurgó multjából: különös tekintettel az ottani ref. gimnázium és egyház megalapítására

"Tartalom.

Csurgó fekvése. Casurgis. Régi okiratokban előforduld nevei. Honnét vehette nevét. Hajdani birtokosai: az árpádházi királyok, a templáriusok, szent János lovagjai. A lovagrendek terjedelmes birtokai. Ezeket a mohácsi vész után világi gubernátorok kezelik. Tahi János a lovagrendi birtokokat elzálogosítja a Zrínyieknek. Enyingi Török Bálint. Zrínyi Miklós. A csurgói uradalomhoz tartozott községek. Zrínyi Miklós a csurgói földvárat megerősíti, hadiszerekkel megrakja. Innét intézi kicsapásait a törökre, itt tartja előkelő török foglyait; innét indul Nádasdyval Babócsa felszabadítására, majd Ferdinánd főherceggel Koroknya vívására. 1556. évben Csurgó és vidéke sokat szenved az átvonuló német és magyar hadi néptől."
Verejtékből fakadó sóvirágok

I. Előszó
"Gyermekkorom óta nagy érdeklődést tanúsítottam a sóbányáink történelmi múltja iránt. Gyakran és szívesen hallgattam édesapám és nagyapám meséléseit, rövid történeteit az aknaszlatinai sóbányákról, sóbányászokról és a sóbányászatról. Sok érdekes mondának, legendának, hagyománynak voltam hallgatója, amelyek mindég a sóbányászok nehéz életéről szóltak. Sok éven át gyűjtögettem a múlt gazdag tárgyi és szellemi hagyatékait, részt vettem a 70-es években a szülőfalum sóbánya múzeumának létrehozásában (megnyílt 1974-ben) és sóbányáink történetének ukrán és orosz nyelvű megírásában. Nem tagadom, hogy jelen írásaim létrejöttében döntő mértékben hozzájárult az a körülmény, hogy 1997-től Magyarországon élek, és ezáltal lehetőségem nyílt arra, hogy a Magyar Országos Levéltárban és az Országos Széchenyi Könyvtárban felkutathassam azoknak a történelmi írásoknak és leleteknek egy részét, amelyek szorosan kapcsolódnak sóbányáink és a magyar iskolánk történelmi múltjához."
Powered by Sigsiu.NET
Akadálymentes változat | Normál nézet
HONLAPUNK
a TÁMOP-3.2.4.-08/1-2009-0009 számú
"Somogyi Könyvtárak a képzett emberért"
című program keretében készült.
 
UMF_EU_logo

 

Tabla

Tabla

Tabla

 

 

 

Városi Könyvtár  |  Csurgó (8840), Baksay Sándor u. 6.  |  Tel.: 06(82)471-074  |  info.csurgo @ gmail.com | Oldaltérkép
© 2010 Csurgó Városi Könyvtár