Újságok Cikkek Évkönyvek Könyvek Tanulmányok

KÖNYVEK

A Csurgóval és környékével kapcsolatos könyvek digitalizált változatai találhatóak ezen az oldalon.

Felhasználási feltételek
Az itt található dokumentumok, illetve adatok szerzői jogi védelem alatt állnak. Tilos ezeket a tartalmakat engedély és pontos hivatkozások nélkül közzéteni, valamint bármely tartalmat saját munkaként feltüntetni! Az engedélyezett tartalmaknál a forrás (info.csurgo.hu) pontos és linkként való feltüntetése kötelező!
A szolgáltatás saját célra történő felhasználásra díjmentes. Az ettől eltérő célú bármilyen felhasználás, illetve a dokumentumok és egyéb adatok másolása, átdolgozása, többszörözése és terjesztése szerzői jogokat sért, és e cselekmények gyakorlása a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket, szankciókat vonhatja maga után.

Az ötven év előtti Kaposvár


Tartalom:
   - Az ötven év előtti Kaposvár
   - Kaposvár föllendülése
   - Fonyód, Kaposvár külvárosa

Írta: Dr. Fekete Gyula

Kaposvár, 1929.
Új-Somogy Nyomda- és Lapkiadó Részvénytársaság
Kaposvár, 1929.

A' természetnek vizsgálatjára és helyes esmeretére vezérlés a magyar nemzeti oskolák számára 1. rész

Elöljáró beszéd
3. A' próba-tétel utánn mutaíTa meg a' Tanitó, és világoíTan fejtfe meg, mit leheíTen a' próbának következéséből ki hozni. Az után, tegyen ismét kér-défeket abból, a' mi el olvaftatott, és könyv nélkül felelteíTen magának; Tudakozza tovább a' Tani-tó egygyenként, mit Jegyzettek meg magoknak a' Tanúlók az eleikben terjefztetett próba tételből, mondaíTa el vélek, és magyaráztaíTa meg magának , mi következik abból, és jobitstfa meg, a' mit hi báíTan ejtettek.

Baksay Sándor


Írta: Kéky Lajos

Költők és írók
Élet- és jellemrajzok az irodalom köréből

A Kisfaludy-társaság megbízásából szerkeszti: Ferenczi Zoltán

Budapest : Franklin-társulat, 1917.
Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda kiadása

Baksay Sándor Csurgója

„Erős várunk nékünk Csurgó"

"Csokonai Vitéz Mihály szépírói és Nagyváthy János agrár- közírói rangja elhalványítja a magyar irodalom második és harmadik vonulatába tartozók életművét. Méltatlanul feledkezünk meg Baksay Sándorról (1832- 1915) is, hiszen ez az ízig- vérig dunántúli születésű ember,  noha életének utolsó, több, mint 60 évét a Duna- Tisza közén élte, egész életében gyermekkori élményeiből táplálkozott. ..."
Bárd Miklós (Csurgói Könyvtár XII. kötet)

ELŐSZÓ.

Bárd Miklós kivételes alakját és költészetét, mentől modernebb hangokat vált körötte az irodalom, annál többen kezdik emlegetni és idézni. Mintha Rákosi Jenő híres jóslata, amellyel a "nagy ismeretiem köteteit annakidején útrabocsátotta, csakugyan valóra válnék, hogy minden újabb olvasás új erényeit revelálja, s nem veszít fényéből, hanem inkább gyarapszik benne, hogy »az az ember, aki élete javarészét, mint a rengeteg mélyén búgó gerle, csak magamagának dalolta át, olyan kifejezett egyéniség, akit — ha verseit elolvastuk — besoroztunk legkedvesebb és legértékesebb barátaink közé".
Berzsenyi Dániel (Csurgói Könyvtár VII. kötet)



Berzsenyi Dániel élete.

a) Ifjúság.

Goethe a Dichtiing und Wahrheit elején megemlékezik azokról a körülményekről, amelyek szinte szükségessé tették számára önéletrajza megírását. Barátainak, sőt szinte az egész világnak meleg érdeklődése, belső ösztön a maga megismerésére, a vágy, hogy áttekintse életét és azokat a körülményeket, amelyek nyomán művei keletkeztek, mind hozzájárultak ahhoz, hogy önéletrajzát megírja. Goethe az életet organizmusnak fogta fel, amely esupa összefüggés s ezeknek az összefüggéseknek mind bensőbbé válása foglalja magában az élet történetét.
Búcsúvételők Nagyságos Sárdi Somssich Pongrácz Úrtól


szeretett első alispánjoktól, a Somogy vármegyei karoknak és rendeknek

Pesten, 1830.
Petrózai Trattner J. M. és Károlyi Istvánnál

Csokonai - Költők és írók


Vannak, bármit szóljon s bármely tiszteletreméltó meggyőződés, vannak emberek, kik valami sötét végzettel születnek s kik rendkívüli adományaik daczára, sőt épen miattok, az életben nem boldogulnak, korán elhalnak; hiában haladta volna meg bennök a gyümölcs a virág igéretét. Ezekben nemcsak a korai halálnak szentelt testi, hanem a lelki alkat is valami eltérő s nemcsak jelentékenyebb, nagyobb, hanem sajátos, alkalmazkodni nem bíró, szabálytalan, a miért czélhoz nem érnek, sőt a mi másoknak ölébe hull, az nekik lehetetlen.

Csokonai élete és kortársak emlékezései

"Sárközy volt a kurátor, mikor Császári Pálnak Jena-ból melyben megírta: bár a csurgói professzorságot mint somogyi hazafi szívesen vállalja, de legyőzhetetlen akadályai miatt csak ez esztendőnek végével érkezhetik be Somogyba. Kéri a traktus elöljáróit, hogy megérkezéséig egy ideiglenes tanítót neveznének ki, hogy a tanuló ifjúság végképpen szét ne oszlanék. ..."
Csokonai és Csurgó

"A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Öregdiákjainak Szövetsége 1931-ben kiadott egy Öregdiák-albumot,1 melybe Geguss Dániel ny. főkapitány-helyettes, a budapesti református gimnázium Öregdiák Szövetségének kiváló tagja írt egy cikket „Látogatásom a csurgóiaknál" címmel. Ebben többek közt ezt írja Csurgóról: „A kis dunántúli városkáról eddig csak annyit tudtam, hogy református gimnáziuma van, amelyet, úgy hiszem, a keszthelyi nagy Festetich gróf alapított s az irodalomtörténetbe akként jutott, hogy valamikor tanára volt Csokonai Vitéz Mihály, a kóbor debreceni poéta, aki ott szintén Festetich gróf mecénásságát élvezte. «Kilódult egyszer Debrecenből...» — mondja nagy költőtársa, Petőfi, s kalandos vándorlása elvetette őt Dunántúlra..."

Csokonai költő barátai, Földi és Fazekas

"Még csak 32-ik évében járt, mikor 1805 jan. 28.-án meghalt. Rövid életéből az első 22 évet s az utolsó ötöt szülővárosában töltötte, bár elselkívánkozott s ki-kiszállt onnan; a közbeeső ötből egyet Sárospatakon töltött, a 'többit a Dunántúl különböző városaiban vándorolta el. ..."
Csokonai, a víg poéta

"Jelképnek   szántuk,  hogv a   néhány  hétig   tartó somogyi jubileumi programunkat egy Csokonai   kiállitással és egy tudományos tanácskozással kezdjük. Ezzel a nyitással is azt akartuk kifejezni, hogy   ünnepségsorozatunk célja: mélyeiben tisztábban megismerni és megismertetni a költő életmüvét. ..."
Csurgó és környéke kalendáriuma 1986-87

"Ajánljuk

a Csurgó és környékén élőknek, az innen elszármazóknak, és mindazoknak, akik hazánk
e kis területét ismerik, szeretik. "

Csurgó és környéke kalendáriuma 1988-89

„Embertársát ki szereti és híve hazájának,
Még emellett a tudományt tartja főfő javának:
A csendes megelégedés s boldogság vezeti.
Ha késő maradékból is érdemét tiszteli,
Mert az áldott emberiség, a tudomány s a haza
Még minden hív tisztelőjét bőven megjutalmazza."

1988—89. évre

(Csokonai Vitéz Mihály)

Csurgó, 1987

Csurgó és vidéke információs kalauz

"Előhang

Reményeink szerint egy hasznos és hiánypótló ismertetőt tart a kezében a tisztelt olvasó.
Hasznosat azért, mert ebben a kiadványban megpróbáltuk bemutatni Önöknek azt a közel 20.000 embernek otthont és munkát adó, mintegy 17 települést magába foglaló tájegységet, amely történelmének, közös sorsának, múltjának és jelenének színtere, amely hely és tér bemutatása az idelátogató számára közel hozza az itt élő embereket. "

Csurgó helyzete az urbanizációs folyamatban

"A téma kiválasztásában a következők motiváltak:
- a dolgozatban minél szélesebb skálán tudjam felhasználni a főiskola tananyagát;
- tartalma legyen tovább élő anyag, szolgálja azt a környezetet, amelyről íródott; valamint hogy
- az elbírálónak adjon képet a készítő szakmai indíttatásáról, gondolkodásáról, egyéniségéről, összességében pályaalkalmasságáról."
Csurgó-környéki mezőgazdasági kultúra Nagyváthy János műveiben

"Az első modern agrárszakember Csurgón  Nagyváthy János (1755-19819) a „szakoktatás szellemi atyja" fékezhetetlen reformer, Festetics György bizalmas volt. Kettejük kapcsolata máig sem tisztázott.

Nagyváthy külföldi tapasztalati alapján írta meg 1791-ben „A szorgalmatos mezei gazda" című munkáját.
E könyv hatására bízza rá az újdonságokra fogékony nagybirtokos 162 ezer holdnyi uradalmainak kezelését. 1792-ben meghívta Keszthelyre teljhatalmú jószágkormányzónak. Nagyváthy a termelést és a tenyésztést ésszerűsíti. Ő vezette be a kettős könyvelést is. Rábeszélőképességének eredményeként a mintaszerűen igazgatott hatalmas birtokon sorban alakulnak az iskolák. Ott volt az 1792-ben alapított csurgói gimnázium születésénél is. ő irányította az építést, szervezte meg az iskola indítását. Az 1797-ben szervezett Georgiconnak 6 hónapig az igazgatója is volt. "

Csurgói diákalbum

"BEVEZETÉS A DIÁKALBUMHOZ

szeretet és hála hozta össze ezt a kis könyvet, hogy bizonysága legyen annak a kiapadhatatlan, mélyenszántó érzésnek, mellyel az öregdiák az Alma Mater iránt viseltetik.
Van-e köztetek csak egy is, aki ne szeretettel gondolna vissza ifjúkorára s ne térne vissza boldogan fjúkorának emlékeihez? —¦ Ezeket a boldog ifjúkori emlékeket igyekeztünk mi összegyűjteni ebben a kis könyvben, hogy olvasva, szívünk még több örömmel és még nagyobb szeretettel teljék meg."

Csurgói kalauz

"Ajánlás

Ha a kedves olvasó kezébe veszi a Csurgói Kalauzt, bizonyára megkérdezi, miért vált szükségessé megjelentetése? Reméljük, ha a könyvet figyelmesen végigolvassa és a benne lévő képeket megnézi, választ kap a feltett kérdésére.

Láthatja, hogy mennyi sok szép emlék, érték, ember-teremtette alkotás van Csurgón."
Csurgói Panteon

"Csurgói Panteon

"Itt tanított s verselgetett
Csokonai Vitéz Mihály"

A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium természeti környezete országosan is egyedülálló. Mindkét épülete, a ma Városi Múzeumként működő "első oskola", majd az egykori Nagyváthy-féle telken felépült mai, az alapító Festetics György vadaskertjén létesült. Baksay Sándor szavaival:
"György gróf várost akart a várostalan Somogyban. A Csurgótól félmérföldnyire eső Alsók tövéig irtatott, s az itt irtott részt betelepítette." Elődeink féltő gondolkodása révén ez a csodálatos termé-szeti környezet az elmúlt két évszázad alatt az "új Helikon" reményében a művelt fők ezreinek adott otthont, miközben a Somogy Athénjává válhatott. Amikor Szilágyi Ferenc, a neves Csokonai- kutató a hetvenes években először lépett a gimnázium területére, megjegyezte: "Ez a hely sokat megőrzött Csokonai szelleméből."

Dentu Mogerek, vagy a' Magyaroknak ős-elei


Írta: Somogyi Cs. Sándor, hites ügyvéd

Két Föld-képpel

Budán, Landerer Anna betűivel, 1826.

Ébredő Föld

Versgyűjtemény

Összeállította: Dávid János
Főmunkatárs : Horváth Imre

I.
Felelős kiadó: Dávid János
Nyomatott: Nádai Ferenc nyomdájában Keszthelyen, 1936.

Egy falusi lelkipásztor élményei (Csurgói Könyvtár V. kötet)

"Nem sértem meg talán nemzeti és egyházi kimagasló nagyjaink emlékét, kik határtalan tiszteletünk és nagyrabecsülésünktől kísérve érkeztek bé a halhatatlanok Pantheonába, ha egypár apróságot elmondok Róluk. Hiszen a hálás utódok össze szokták gyűjteni a legkisebb epizódokat és relikviákat is, melyek Rájuk vonatkoznak.

1914-ben, nyomban a világháború kitörése után, egy kis összeütközésem támadt az akkori konventi tanácsossal, az iskolai dologi kiadások miatt. Idegeskedtünk mindketten. Nem csuda. A konventi tanácsos beteges volt; én meg éppen akkor vesztettem el az orosz harctéren két hevesvérű' unokaöcsémet; majd egyéb gondok, bajok is a nyakamba szakadtak. ..."

Egy sóbányász színjátszó társulat

Előszó - egy műkedvelő társulat
Több, mint 120 éve alakult az Aknaszlatinai Bányász Műkedvelők Színjátszó Társulata. A sóbányász műkedvelők színjátszói a rájuk jellemző és adott művészi eszközeikkel és lehetőségeikkel igyekeztek megvalósítani törekvéseiket és ezzel is enyhíteni, valamicskét, a sóbányászok nehéz életén. Mind ezt a maguk egyszerű és sajátos módján, szerény színjátékukkal próbálták célki- tűzéseiket realizálni.
Elmondom (Hévízi könyvtár 13.)


Kiss Lajos: Elmondom
Színes kis kövek egy történelmi mozaikkép kirakásához

(Magánkiadás: Hévíz Város Önkormányzata Kulturális Bizottságának támogatásával)
Hévíz: 2002-2005

Emlék


A mult század utó vége felé, Midőn a vén Európa elé Kilépett egy óriási alak Ezen szóval: megszabadítalak! S egyik kezében csaták kardja volt, A másikban szertetépett, rongyolt Szerződések, térképek özöne, Mit ágyúinak öblébe törne;
Láta e hon egy fényes csillagot, Első rendűt, — fényével oly nagyot Hogy bevilágitá a fél hazát.Ráhintve egy uj korszak hajnalát. Nem is csillag — egy nagy folyam vala, S mintha volna ős Nilus folyama — Méltóságos — lassún folydogála, Áldást árasztva mindegyik ága. S mig a félgömb győzelmes vezére Véres koronát gyüjte fejére; S hogy épitsen, előbb dult, rombola:
E nagy folyam csend- s áldásban folya.

Építészeti emlékek Somogyban

"ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK SOMOGYBAN
1000-1900

Ásatás a templom körül nem volt, viszont Szabó István 1887-ben sok emberi csontvázat, edényeket, ruhadíszeket és ezüst érméket talált, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A templom körül tehát temető volt. "

Évezredes ágsorsok Dél-Somogyból

"Tisztelt Olvasó!

Rendhagyó dolognak tűnhet, amikor kézbe veszi Ön az Új Csurgói Könyvtár sorozat első kötetét és az előszó mellett egy ajánlással is találkozik. Ez a forma maga jelzi azt, hogy itt, ennél a kiadványnál a szokásosnál valamivel többről van szó. Hogy mi ez a több, azt egyrészt a múltba való visszapillantásunk, valamint egy remélhetőleg egészséges jelen értelmezésünk, az idő szavának megértése segíthet megvilágítani."

Forradalom Somogyban

"BEVEZETŐ

A társadalomtudományokban az esettanulmány akkor hasznos, ha az egyedi eset „mikrokozmosz", vagyis ha az egyetemes jelenség minél több tulajdonságát tartalmazza. Ilyenkor egyrészt ellenőrizhetővé válik a teória — mert az élet valóságaival szembesül —, másrészt általánosítható tanulsággá válhat az
egyedi tapasztalatokból összegezhető következtetés.
 Az 1956-os magyar forradalom szükségszerűen fővárosközpontú elemzői közül sokan nyitva hagyják a kérdést — van aki aggódva, mások kételkedve —: mi lett volna, ha a szovjet haderő
nem fojtja vérbe a győztes forradalmat? Mit tett volna a magyarság a kivívott szabadságával, milyen társadalmat, politikát, gazdaságot, erkölcsöt, ideológiát, szerkezetet épített volna a megdöntött régi helyett? Hogyan rendezte volna be új otthonát s milyen életet kezdett volna élni benne? "

Gonderdőben

ELŐSZÓ !
Verscsokor... fekete betűk, de igaz gyöngyök. Dávid János barátom először lép eléd olvasó és arra kér, szánj néhány percet ennek a kis könyvnek rohanó életed óráiból-Csak néhány percet és lásd a költő „tabula rasa"-ját, mi feléd tündököl tisztán, becsületesen, őszintén.
Ránk magyar ifjakra nyomasztólag hat a politikai viszonyok és a gazdasági depresszió által létrejött nagy rombolás. Vénánkban pesszimizmussal átitatott vér buzog, de mégis... de mégis jön egy pillanat, amikor átszellemülten irsz egy papirosra, amikor feleded a rosszat, rózsaszínben látod a magyar eget.
Ilyen gondolatokkal átfűtött a „Gond-erdő" Ne feledd el Dávid János : a tömeg szeszélyes ! Bálványokat kreál magának filmszinészékből, primadonnákból, isteníti őket és egy napon elfelejti.
A vers azonban örök! Énekelj hát tovább !

Powered by Sigsiu.NET
Akadálymentes változat | Normál nézet
HONLAPUNK
a TÁMOP-3.2.4.-08/1-2009-0009 számú
"Somogyi Könyvtárak a képzett emberért"
című program keretében készült.
 
UMF_EU_logo

 

Tabla

Tabla

Tabla

 

 

 

Városi Könyvtár  |  Csurgó (8840), Baksay Sándor u. 6.  |  Tel.: 06(82)471-074  |  info.csurgo @ gmail.com | Oldaltérkép
© 2010 Csurgó Városi Könyvtár