Good Pharmacy - Best Price

Hungarian (formal)English (United Kingdom)
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
Újságok Cikkek Évkönyvek Könyvek Tanulmányok

KÖNYVEK

A Csurgóval és környékével kapcsolatos könyvek digitalizált változatai találhatóak ezen az oldalon.

Felhasználási feltételek
Az itt található dokumentumok, illetve adatok szerzői jogi védelem alatt állnak. Tilos ezeket a tartalmakat engedély és pontos hivatkozások nélkül közzéteni, valamint bármely tartalmat saját munkaként feltüntetni! Az engedélyezett tartalmaknál a forrás (info.csurgo.hu) pontos és linkként való feltüntetése kötelező!
A szolgáltatás saját célra történő felhasználásra díjmentes. Az ettől eltérő célú bármilyen felhasználás, illetve a dokumentumok és egyéb adatok másolása, átdolgozása, többszörözése és terjesztése szerzői jogokat sért, és e cselekmények gyakorlása a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket, szankciókat vonhatja maga után.

György gróf várost alkotott Somogyban

Lectori Salutem!
Üdv az olvasónak!

A Festetics Városok 2007. évi találkozója alkalmából, nagy örömmel bocsátjuk útjára a csurgói helytörténeti írás újabb sorozatának első tagját. Abban a reményben, hogy gazdag múltunk ismerete, a belőle merített példázatok kincses jövőt tárhatnak elénk. Terveink szerint az elkövetkezendő három évben több tanulmányt szeretnénk megjelentetni. A sorozatban öt kisebb terjedelmű füzetet és három nagyobb terjedelmű könyvet szeretnénk a nagyközönség számára átadni.

Az első füzetet „György gróf várost alkotott Somogyban" már a kezében tarthatja az olvasó. Mindenképpen szeretnénk önálló kötetet szánni az első oskola első inspektora életművének „Nagyváthy János Csurgón" címmel. A református gimnázium legendás költőtanárának a „Csokonai Vitéz Mihály Csurgója" művel szeretnénk emléket állítani. Az első oskola legnagyobb diákja, a későbbi író, tudós, akadémikus és püspök életének csurgói nyomait kutatjuk majd a „Baksay Sándor Csurgója" című munkában. Végül a füzetek sorában ötödikként a XX. századi város legnagyobb jótevője életének csurgói vonatkozású mozzanatait
mutatjuk be „A második csurgói iskolaalapító: dr. Matoltsy Sándor" műben.

Hangyakönyvecske, vagy utasítás a tanítók ésszerű nevelésére


Írta: Salzmann G. Keresztély
Fordította: Pethes János

Csurgó, 1889.
Az "Iskolai Szemle" kiadása

Három fogolytábor


" Az ég harangja szinte valószínűtlenül szép tájra borult. Üde. zöld pázsit buja szőnyegként futott végig a földön. Helyenként fenyőcsoportok méláztak, távolabb patak vize csobogott. Az ember szinte várta, várta, hogy ebben a gyönyörű angolkertben távolabb valahol a fenyők közül még majd szép kastély is előbukkan."
Jó szerencsét fúvósok

Előszó - a hervadhatatlan sóvirágszirmok fúvósai.
"Őszintén be kell vallanom, hogy kissé megriadva ültem le, és kezdtem el megírni az aknaszlatinai bányász fúvószenekar érdekfeszítő történetét, talán a végtelen és zavaros-ködös gazdag múltban már gyökeret vert csodálatos meséjét. Mennyi küzdelmet, sikert és kudarcot megélt évszázadok viharai sodorták az egyszerű bányászokat zenekaruk megalakulásáig. Nem véletlen, hogy zenéjük gazdag története nem kis viharokkal teli múltra nézhet vissza."
Képek Csurgó és környéke multjából

Csurgói kis-kalauz

Szerkesztette: Kuthy Ferenc

Kiadta a Csurgói Együttműködő Általános Iskola
48-as ifjúsági emlékbizottsága.
1948.

Sütő Lajos könyvnyomdája, Csurgó

Két tanulmány

ELŐSZÓ.
Ezen „felolvasás" előszóra csurgói ev. ref. főgimn. 1887-8-ki Értesítőjében jelent meg. Itt átdolgozva és kibővítve veszi az olvasó ab- ból az alkalomból, hogy ez iskola, hol Csokonai ezelőtt mintegy 100 éve működött — fönnállár sának 100 eves fordulóját megünnepelni készül s egyúttal uj lakásba költözik. És így azt hi- szem, kettős, sőt hármas (irodalmi, tprtcnelmi,
tanügyi) momentumot érint e vázlatos tanulmány, mely ugyan nem lép föl nagy követeléssel, de törekszik megvilágítani a kiváló költő életénelí: egyik jelentékeny időszakát.

Kis történelem Csurgó nagy múltjából

Pdf

 


Csurgó várossá válásának 10 éves évfordulójára ajánlom ezen kis történelmi írást, mindazoknak, akik a nagyvilágban e helyen, Csurgón és környékén vannak otthon. Ajánlom a fiatal és későbbi generációknak, abban a szerény reményben, hogy általa erősödik kötődéstudatuk, otthonuk szeretete. Különös hangsúlyt ad mindezeknek államiságunk ezer esztendeje, hazánknak és annak végvárának, Csurgónak küzdelmes és zivataros évszázadai.

Kovács Antal Úr Ő Nagyságához


Császári Királyi Tanácsos Kovács Antal Úr Ő Nagyságához,
mint Tekintetes Nemes Somogy Vármegye Nagyérdemű Első Vice Ispányához
tisztelete 's szeretete jeléül: Cseresnyés Sándor

Pesten. Május 10-én, 1822.
Nemes Trattner János Tamás betűivel.

Kozma Andor (Csurgói Könyvtár XVI. kötet)



ELŐSZÓ.

"Ez a könyv a szerző tervezett Somogyi trilógiáidnak harmadik része. Az első: Berzsenyi Dániel 1937-ben, a második: Bárd Miklós 1938-ban jelent meg, ugyancsak a Somogy-Csurgói Könyvtár számai között. Most, a harmadik könyv megjelenése alkalmából, engedtessék meg, hogy rövid visszapillantást vessek e trilógia céljára és általában 20 éves somogyi irodalomtörténeti munkásságom céljaira."
Légrád története

pdf ikon


Írta: Haller Jenő
Eszék, 1912.

Nyomtatva a "Szalvóniai Magyar Újság" nyomdájában

Magyar borok-borvidékek
Megemlékezés

1898. szeptember 10 én micsoda képtelenül borzalmas hir szárnyalt végig a müveit emberiség lakta tereken és főleg édes Hazánkon keresztül s fagyasztotta egys/.erre temetői némaságba a népes s mozgalmas utczák it s válto/.t uta ijedségtől, rémülettől meredt vázakká az imént ínég mosolygó és vidám arczokat ? — Erzsébetet, a magyar Királynét, a mi szeretett Nagyasszonyunkat meggyilkolták! — Micsoda hir ez ? ! melynek valóságát még a legííitétebb képzelődés sem merte az emberi lehetőségek közé sorozni! — De az első, hihetetlennek tünő hirt - fájdalom! — a későbbi részletes tudósítások valóságnak bizonyították! — Erzsébet Királynénkat, kinél nemzetibb Krály-nónk s)ha sem volt, idegjn'ojn — Geifbjn e hó 10-én d. u. 2 óra 40 percekor orvul meggvilkolták!

Megszenvedtem '56-ot : Forradalom Csurgón (Csurgói Könyvtár XXII. kötet)

ELŐSZÓ 

"Pápa Jánost szinte rögtön Csurgóra kerülésünk után megismerhettem, s azonnal az az érzés fogalmazódott meg bennem, hogy rokon lelkek vagyunk. Soha nem felejtem el, hogy milyen meghatározó beszélgetések részesei lehettünk feleségemmel együtt, kezdő lelkészházaspárként Szentán - egy kicsiny faluban - a múlt század nyolcvanas éveinek második felében. Amikor vagy a Pápa család, vagy a Bódis család vendégeként, a vasárnap délutáni templomozás után csendes, de szenvedélyes dialógusokban emlékeztünk, aggódva figyeltünk népünk helyzetére, kémleltük a jövő lehetséges útjait."
Merész Gyula (Csurgó Könyvtár XI. kötet)

ELŐSZÓ.

"A Pester Lloyd művészeti rovatát vezettem, amikor először volt alkalmam találkozni Merész Gyula festészetével. Nagyon sokféle művészettel foglalkoztam már életemben. Bőven volt alkalmam tapasztalni, hogy a művészet végtelenül sokféle és mégis egy és azzal az elhatározással fogadtam el annakidején a lap főszerkesztőjének meghívását, hogy nem leszek pártember."
Mérföldológia


azaz Tekíntetes Somogy Vármegyébenn lévő minden helységeknek,
magok körül mintegy egy vagy két mérföldre fekvő szomszéd helységektől való távolságát előadó könyvecske,
mellyet néhai Nemes Nagy József Úrnak,
ezen Tekintetes Nemes Vármegyének sok ideig volt igen derék földmérőjének nagy munkával és gonddal kidolgozott mappájából, az útaknak tekervényeihez képezve, czirkalomra vévén a' T. Nemes Vármegye tettszésére közhaszonra készített,
Nádasdi Sárközi István

Budán, A' Magyar Királyi Universitas' betűivel, 1811.

Nagyváthy János Csurgón

"Előszó

A tudomány az emberiség kultúrájának olyan műfaja, amelynek tartalma természeténél fogva - folyamatosan változik. Ami egy évszázaddal ezelőtt szenzációt keltő megállapítás vagy felfedezés volt, az ma már a középiskolás tananyag nélkülözhetetlen része lett,vagy- más esetekben - idejétmúlttá vált. A magyar agrárium történelmének sok kiemelkedő alakjával büszkélkedhetünk. Ezek közé tartozik Nagyváthy János is, akinek könyvei, tanulmányai, egész életmüve az időt állók kategóriájába tartozik. Ékes nyelven írt műveit ma is sokan, élvezettel olvassuk, mert megtaláljuk bennük azokat a bölcs felismeréseket és hasznos tanácsokat, amelyek korunk gazdáinak (többségük „szorgalmatos mezei gazda" vagy „házi gazdaasszony") javára válnak."

Négy alkalmi felolvasás

ELŐSZÓ.
E kis füzet négy alkalmi felolvasást tartalmaz. Ilindeg3'ikét az államilag segélyezett somogy-csiirgói ev, ref. főgynmázium és a helybeli n. é. közönség részvéte mellett rendezett ünnepségek alkalmával tartottam.
Nem lép a nyilvánosság elé más czélzattal, minthogy e háromra: 1.) Tiszta vallásosságra, nemes emberszeretetre; 2.) ^ Haza és a Koronás Király iránt való törbetlen hűséggel párosalt önfeláldozásra s végre 3.) A szellemi és anyagi téren való czéltndatos, lankadatlan és kitartó munkára buzdítson.

Noszlopy Gáspár (1820-1853)

"A csurgói diák (1832—1834)

Noszlopy Gáspár nevével a csurgói református ginmáziumban először az 1831—32-es tanév második felében találkozunk. Az 1832. április 1-én tartott első félévi vizsgán négy tanuló között a declinisták, azaz az akkori elsős gimnazisták között szerepelt."

Országos mezőgazdasági címtár

"Az „Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamum" legcélszerűbben termelhető, csaknem mindenfajta gyümölcs szerepel, mivel a gyümölcsös legfőbb célja, hogy megfelelő szemzőhajtásokkal lássa el a kamarai körzet hozzáforduló faiskoláit. A kertgazdaság kertészlakással, az üzemhez szükséges melléképületekkel és felszereléssel van ellátva. A kertgazdaságban 100 család méh befogadására alkalmas méhes is van.
A mintaszerűen kezelt gyümölcsös megtekintésre az érdeklődőknek teljesen díjtalanul, bármikor rendelkezésre áll, de csoportos érdeklődésnél ajánlatos előbb a kamara igazgatóságánál érdeklődni."
Palóczi Horváth Ádám holmi-jának negyedik darabja (Csurgói Könyvtár XVIII. kötet)

Előszó.

Miképpen kerül e kötel élére ilyen cím: "Palóczi Horváth Ádám Holmi-jának negyedik darabja"? Ez a kérdést méltán teheti fel  az olvasó, kinek a könyv kezébe jut. Méltán, mert tudvalevő dolog, hogy a költő vegyes munkái "Holmi" cím alatt három kötetben jelentek meg.

Az I. és II. kötet kézirata Kovács József utján a M. Tud. Akadémia könyvtárába került, 442 lapnyi ívelt kötetben, melynek legtöbb darabja fel is van véve a Holmi1. és II. nyomtatott kötetébe.
Professzor Csokonai

„Csurgót iskolája, iskoláját pedig Csokonai tette híressé"- ezekkel a szavakkal kezdte előadását Boros Dezső, a gimnázium fennállásának 175. évfordulós ünnepségén. Ha csak gyetlen versét, a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című ódáját írtra volna itt, amely surgó gimnáziumán túl az egész magyarsághoz szól, már akkor is természetesen hangzana surgó és Csokonai nevének összekapcsolása. Nincs is olyan költői életrajz, amelyik ezt egkerülné, mégis kilencedfél havi itteni tanári működésében, éppen annak interimális, deiglenes volta miatt, nem mindenki kereste és így nem is találhatta meg az egyébként yilvánvaló, maradandó értéket."

Somogy a felszabadulás hónapjaiban : 1944-1945

"MEGYEI STATISZTIKAI ADATTAR (1930-1944.)

E fejezetben a megye Horthy-kori társadalmi, gazdasági és kulturális életének a legfontosabb adatait összegezte kötetünk, mintegy számvetést rögzítve a második világháború pusztításáról és pusztulásáról, megkísérelve a különféle hatóságok és hivatalszervek által kiadott statisztikai adatok táblázatokba való sűrítését is. E számsorok és statisztikai adatok összeállítása nem kis gondot okozott a közzétevőnek, hiszen a háborús statisztikai felmérések hiányossága és azok összeállításának nehézségei közismertek az olvasó számára. Sőt - köztudott - az 1945-ös esztendő kezdetén közzétett statisztikai adatok jórészének a meg-bízhatatlan volta és pontatlasága is, amelyek - rendszerint - súlyosabbnak, nehezebbnek és sötétebbnek tüntették fel a megyebéli állapotokat, mint amilyenek azok ténylegesen voltak."
Somogy földje és népe



Járási monográfia földrajzi- és történeti, statisztikai- és gazdasági alapon
I. Csurgó és környéke

A járás vezető férfiainak közreműködésével írta és szerkesztette:
Tóth Ferenc

Térképpel, táblázatokkal, ábrákkal és műlapokon számos képpel

Csurgó, Oszeszly M. Viktor könyvnyomdája, 1928.

Somogy megye földrajzi nevei

Somogy megye földrajzi nevei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974.

Somogy megye mezőgazdasága: 1790-1848

"A KAPITALIZÁLÓDÁS CSÍRÁI A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁBAN

A francia háborúk kunjunkturális hatása — a termények értékesítése szempontjából előnye, a közellátás szempontjából viszont hátránya — a mezőgazdaságilag igen fontos Somogy megye területén is, igen nagy mértékben éreztette hatását. Ennek a konjunktúrának volt a következménye, hogy az eddig minden piactól, értékesítési lehetőségekről jóformán teljesen elzárt Somogy megye mezőgazdaságában az árutermelés, a piacratermelés első fecskéi megjelentek. Ez mutatkozik meg egy-részt a gazdálkodásban beállt változásokban, másrészt azokban a jövedelemgyarapítási törekvésekben, melyek elsősorban az uradalmakban és a jobbágyság kárára mutatkoztak meg. Az árutermelés és a bérmunkás alkalmazásának első megjelenése erre az időre esik."

Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára: az 1932. évre

" CSURGÓI JÁRÁS TÖRTÉNETE

Mielőtt a járás összefoglaló történetével foglalkoznánk, külön megemlékezik Csurgó rövid történetéről, mely némileg — birtoklás szerint — úgyis elüt a járás többi községeinek történetétől. Adatunkat —ezen egy esetben — Haám Lajos főszolgabíró úr „Csurgó nagyközség története" c. művéből merítettük. Nevét valószínűleg a. község alatt levő Mária csurgókúttól vette, sőt vannak, akik a római korban itt levő Casurgius telepről származtatják. Régi okiratokban Chiurgó, Chorgom, Chorgon, Kurkov, Tschargo néven említik. Vidéke az Árpádházi királyok korában baromfitenyésztő hely volt, mit //. Endre — egyik adománylevélben — „királyi kanászok földjének'' nevez."
Somogy vármegye földrajza


Segédkönyv az elemi iskolai III. osztály anyagának feldolgozásához

Írták: Kecskés Ernő és Tarján Antal (állami elemi iskolai igazgatók)

A térképeket lonkai józsef rajzolta

8. kiadás

Kaposvár, 1924.
Fenyvesi Béla könyvkereskedő kiadása

Somogy Vármegye Szabályrendelete


a közgyűlési ügyrend iránt.

Kaposvárott,
Nyomatott Jancsovits Gyula gyorssajtóján, (1890?)

Somogyi gyermek (Csurgói Könyvtár VI. Kötet)

"Ennek a műnek könyvalakban való kiadása nagy nyeresége volna a hazai néprajzi szakirodalomnak, különösen ma, amikor az egyke súlyos kérdései a magyar társadalom és a kormányzó körök figyelmét is annyira lekötik. A somogyi gyermekről írott alapos értekezés méltó módon sorakozik szerzőnek eddigi néprajzi monográfiáihoz."

Somogyi Helikon

"Előszó.

Közel két évi folytonos búvárkodás, temérdek levelezés és lóta-futa után: íme, végre átadom a közhasználatnak a Somogyi Helikont, mely a legrégibb időktől kezdve napjainkig betűrendben feltárja a somogyi születésű, a Somogyban több-kevesebb ideig működő, vagy müködésileg Somoggyal legalábbis összefüggésbe hozható összes költők, szépirók, tudományos szakírók, egyházi irók, zeneszerzők, festőművészek, szobrászművészek és iparművészek élet-
rajzait s alkotásait. ..."
Powered by Sigsiu.NET
Akadálymentes változat | Normál nézet
HONLAPUNK
a TÁMOP-3.2.4.-08/1-2009-0009 számú
"Somogyi Könyvtárak a képzett emberért"
című program keretében készült.
 
UMF_EU_logo

 

Tabla

Tabla

Tabla

 

 

 

Városi Könyvtár  |  Csurgó (8840), Baksay Sándor u. 6.  |  Tel.: 06(82)471-074  |  info.csurgo @ gmail.com | Oldaltérkép
© 2010 Csurgó Városi Könyvtár