Good Pharmacy - Best Price

Hungarian (formal)English (United Kingdom)
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
Főoldal Főoldal Könyvajánló
Csurgó - Könyvajánló
Barbara Leaming: Kennedy özvegye

Jackie Kennedyt mintha celebnek teremtette volna a sors. Szép volt és tehetséges, jó családból származott, kitűnő iskolákba járt. Születésétől megvolt benne a vágy és az ambíció, hogy kilógjon a sorból. Talán mert megérezte az új idők szelét, idegenkedett attól, hogy a főiskola után magától értetődő módon feleségül menjen egy hozzá illő státuszú fiúhoz. Amerikaiként is Európa felé kacsingatott. Egyvalamit szilárdan elhatározott: amit csinál, az semmiképp ne legyen unalmas és átlagos. Ezt a célját el is érte. Férjhez ment a háború utáni Amerika nagy ígéretéhez, a sármos és gazdag szenátor-, majd elnökjelölthöz, John F. Kennedyhez. Jack és Jackie: ők lettek a hatvanas évek álompárja, lepipálták még a hollywoodi filmcsillagokat és a rocksztárokat is. 

Iszonyatos árat fizettek érte. A stílusikon címlapmosolya mögött megalkuvás, fájdalom, magány és érdekkapcsolatok hálózata rejtőzött. Két újszülött gyermekét temette el. Túlélte férje halálát, túlélte kettejük mítoszának halálát, túlélte, hogy a nemzet özvegyének dédelgetett szerepe helyett a milliárdos görög hajómágnás feleségének, egyszersmind az árulónak a szerepét osztotta magára. Három évtizeden át menekült a felépített élet hamisságai, a romba dőlt mítoszok emlékei, saját félelmei elől. Alkoholba, neurózisba, rossz és még rosszabb kapcsolatokba. 

Barbara Leaming életrajzi kötete pontosan, hitelesen, de szokatlan pszichológiai szemszögből ábrázolja a huszadik század egyik legfontosabb mellékszereplőjét. Jacqueline Bouvier Kennedy Onassis életét már számtalanszor mérlegre tették, vizsgálták és megírták, de csak ez az újabb portré érteti meg velünk, ki is volt valójában ez a kivételes asszony. 

"Leaming friss és szokatlan perspektívából tárja fel Jackie Kennedy életét. A Kennedy özvegye nyomasztó, mégis emberközeli, egészében megindító olvasmány."
Richmond Times-Dispatch


 
Diane Ackerman: Menedék

1939-ben dr. Jan Żabińskit bízzák meg a Varsói Állatkert vezetésével. Ebben a munkában nagyszerű segítőtársa intuitív felesége, a grafikus Antonina.
Amikor Lengyelországot megszállják a németek, a házaspárnak kapcsolatba kell lépnie a Harmadik Birodalom újonnan kinevezett, fő zoológusával, Lutz Heckkel, hogy amennyire lehetséges mentsék az állatkert lakóit. Közben Jan és Antonina részt vesz a lengyel földalatti ellenállásban; szabad bejárásuk van a varsói gettóba, ahonnan embereket mentenek ki.
Miután állatkertjüket lebombázzák, a két állatkertésznek, Jannak és Antoninának úgy sikerült megmentenie több mint háromszáz embert a náciktól, hogy az üres állatketrecekben bújtatták el őket. Mivel ezeknek a „vendégeknek” állati, az állatoknak viszont emberi neveket adtak, nem csoda, hogy az állatkert fedőneve „ Ház, az őrült csillagzat alatt” lett.
A természettudós író, Diane Ackerman élvezetes stílusban újrateremti ezt az elfeledett, igaz és szép történetet a varsóiak második világháborús ellenállásáról úgy, hogy igazából Antoninának, az állatkertész feleségének életét meséli el.

A történetet feldolgozó amerikai filmet március 30-án mutatják be Magyarországon.


 
Teresa Driscoll: Rajtad a szemem

Ella Longfield kihallgat két vonzó fiatalembert, akik kamaszlányokkal flörtölnek a vonaton. Nem gondol semmi rosszra, míg rá nem döbben: a srácok nemrég szabadultak a börtönből. Anyai ösztöne azonnal riadómódba kapcsol. A telefonért nyúl, ám történik valami, ami megállítja...

Másnap arra a hírre ébred, hogy eltűnt az egyik lány, a gyönyörű, zöldszemű Anna Ballard.
Egy évvel később Annát még mindig nem találták meg. Ellát bűntudat gyötri amiatt, hogy nem cselekedett, és nem ő az egyetlen, aki képtelen elfelejteni a történteket. Valaki fenyegető leveleket küldözget neki - leveleket, melyek azt jelentik: komolyan féltenie kell az életét.

Majd az eltűnés évfordulóján felhívást tesznek közzé, melyből kiderül, hogy Anna barátai és családja valószínűleg elhallgatnak valamit. A lány legjobb barátnője, Sarah nem mondta el a teljes igazságot arról, hogy mi történt pontosan azon az éjszakán - és a szülőknek is megvannak a maguk titkai.
Vannak, akik tudják, hol van Anna - de nem árulják el. Viszont figyelik Ellát.


 
Helen Rappaport: A négy nővér - A Romanov nagyhercegnők elveszett életei

1918. július 17. 
Négy fiatal nő lesétál annak a jekatyerinburgi háznak a pincéjébe, amely egy ideje már az otthonuk és börtönük. Közülük a legidősebbik huszonhárom, a legfiatalabb mindössze tizenhét éves. Szüleikkel és öccsükkel együtt valamennyiüket brutális módon meggyilkolják. Bűnük csak annyi, hogy minden oroszok cárjának és cárnőjének a lányai. 

Helen Rappaport, a jeles életrajzíró az eddigi leghitelesebb beszámolót tárja elénk e könyvében Olga, Tatyjana, Marija és Anasztaszija nagyhercegnőkről. A lányok saját leveleiből és naplóiból merített, eleven képet fest életükről a Romanov-dinasztia végnapjaiban. Úgyszólván ez az első alkalom, hogy végigkövethetjük életútjukat a roppant kiváltságos, mégis erősen zárt világban, a jórészt egyszerűen eltöltött gyermekévektől kezdve a fiatal nővé érlelődésig, miközben megismerkedünk első romantikus szerelmeikkel, reményeikkel és álmaikkal, legvégül a forradalom és rettenetes következményei okozta traumával. 
Ez a lebilincselően olvasmányos, alapos kutatásokra épülő és mélységesen megindító könyv valósággal megszólaltatja a lányokat, és történetükkel csaknem egy évszázaddal a haláluk után is megrendíti az olvasókat.


 
Jásdi István: Mi maradunk!

A Csallóköz a régiek szerint Aranykert volt - a dunai aranymosók és a tündérek birodalma. Ám ezen a mesebeli vidéken, az Osztrák-Magyar Monarchia nyugat-magyarországi csücskében a XIX. század végén már cseppet sem mesés az élet. Amikor a korán árvaságra jutott, komáromi tímárlány, Jány Vilma és hites ura, a leszerelt őrmester, Hautzinger Sándor fűszerüzlete, kisvendéglője tönkremegy, s mindenüket elárverezik, a nincstelenné lett család a budapesti rokonok segítségével, akik állást-lakást szereznek, a fővárosba költözik. Bár Sándor kishivatalnoki fizetéséből, és abból a pénzből, amit Vilma varrással keres, nem sokra futja, a szülők nagy erőfeszítések árán kitaníttatják mindhárom gyereket. Az idősebb fiú, Guszti, a Ludovikán végez, a fiatalabbik, Sanyi, középiskolai tanári diplomát szerez, és a lány, Ili is elvégzi a tanítóképzőt. Családot alapítanak, és élnének-élhetnének boldogan, de mint oly sokszor, közbeszól a történelem. Gazdasági válságok, forradalmak, háborúk döntik romba életüket és világukat. Nem is egyszer. A férfiak megjárják két világháború frontjait és poklát, a nőknek az örök asszonyi sors jut: várnak-várnak rendületlenül, otthont-családot megtartva. És amikor a férfiak egy-egy világégés után hazatérnek, folytatják vagy újrakezdik az életüket. De soha nem adják fel.

Jásdi István könyvéből egy népes család négy generációjának szerteágazó és lebilincselő története bontakozik ki, amelynek ideje és tere a magyar XIX. és XX. század. Családtagjainak visszaemlékezéseiből, saját gyerek- és ifjúkori élményeiből, hivatalos dokumentumokból, naplóbejegyzésekből, bírósági jegyzőkönyvekből építi fel epizódról epizódra rendhagyó családregényét, részletgazdag, árnyalt korrajzot festve. A Hautzingerek, Jányk, Jásdik sorsában sokan saját felmenőik, nagyszüleik, szüleik sorsát ismerhetik fel, hiszen ahogy telnek-múlnak az évszázadok, egy család története egyre inkább azonos magának az országnak a történelmével. Így válik ez a különleges-különös könyv "tucatregénnyé", azoknak a regényévé, akik a vesztes háborúkból is győztesen kerülnek ki.


 
Lisa Wingate: Elrabolt életek

Memphis, 1939
A tizenkét éves Rill Foss és négy kisebb testvére szegénységben, de nagy szeretetben él szüleivel a Mississippi egyik lakóhajóján. A szülők távollétében Rill vigyáz a kistestvéreire, ám egyszer csak idegenek jelennek meg, hogy a gyerekeket a tennessee-i árvaházba vigyék. Bár hitegetik őket, hogy rövidesen hazatérhetnek, a kislány hamar rájön, hogy ez hazugság. Más sorsot szánnak nekik...

Dél-Karolina, napjainkban
Avery Stafford gazdag és kiváltságos családban született, s mindent megkapott az élettől. Szövetségi ügyészként dolgozik, a karrierje szépen ível felfelé, ám súlyosan beteg édesapja miatt egy időre haza kell térnie a szülői házba. Egy véletlen találkozás azonban kényes kérdéseket vet fel benne, és Averynek nem marad más választása, mint hogy elinduljon a múltba vezető hosszú, fájdalmas úton, és feltárja családjának eltitkolt történetét.

Lisa Wingate valós eseményeken alapuló, megindító regénye nem sokkal a megjelenése után felkerült a The New York Times és a USA Today sikerlistájára. A The Huffington Post a 2017-es év egyik legjobb regényének kiáltotta ki, a Goodreads olvasói pedig a 2017-es év legjobb történelmi regényének választották.


 
Sarah Pinborough: Ne higgy a szemének!

Tisztelt Olvasó! A Ne higgy a szemének! a szerelem sötét oldaláról szól. Arról, hogy megpróbálunk rájönni: ki lehet a másik ember, a szenvedély, a szépség, a szavak mögött. Mert vajon melyikünk őszinte mindenben és mindig, mindenkihez? Főleg ahhoz, akit a legjobban szeret? - Sarah Pinborough

Ebben a könyvben semmi sem az, aminek látszik.
Louise, a fiatal titkárnő talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, különösen, miután hétfőn a munkahelyén megpillantja új főnökét, Davidet aki persze nem más, mint a férfi a bárból. És naná, hogy felesége van. 
Ami ezután történik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, előbb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromszögben igazából semmi sem szokványos. És felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szereplőt sem úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illető sorsa miatt, ráébred: nem is őt kellett volna féltenie!

Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes történet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke. 
Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. És nem hagy nyugodni. 
 
Ne higgy ennek a könyvnek!
Ne higgy a szereplőknek!
Ne higgy saját magadnak se!
És történjen bármi, senkinek se áruld el a végét!  

Sarah Pinborough az Egyesült Királyság egyik méltán népszerű, sokszoros díjnyertes romantikustörténet- és krimiírója, akinek neve az egész világon ismert. Ne higgy a szemének! című regényét 19 nyelvre fordítják le, s a magyar kiadást már hetekkel az angliai bemutató után kezükbe vehetik az olvasók.


 
Jim Crace: Az utolsó aratás

Az aratás utáni nap az eldugott angol falu lakóinak a jól megérdemelt pihenés és lakomázás napja. Az égen azonban két füstfelhő jelenik meg, az örömteli várakozást pedig riadalom és gyanakvás váltja fel.
Az egyik füstfelhő a gazda felgyújtott pajtáját jelzi, a másik jövevények tüzét, akik az újonnan elfogadott földtörvény értelmében így remélnek jogot arra, hogy maradjanak...
A falusiak szerint a két tűz nem lehet véletlen, és erőszakos jövőt jelez. Eközben egy másik idegen is érkezik a gazda meghívására, aki a határt méri és térképezi fel, és akinek jelenléte még a földfoglalókénál is nagyobb fenyegetést jelent.
A felgyorsult és megállíthatatlan események hatására a falu élete napok alatt szétesik, az aratás örömét félelem keseríti meg, súlyos büntetés és halál. 
A történet időtlen és felkavaró, a gyönyörűen megidézett világ pedig jóval azután is velünk marad, hogy elolvastuk könyvet.

A 2015-ös IMPAC Dublin Irodalmi díj nyertese
A 2014-es Tate Black-díj nyertese
A 2013-as Man Booker-díj jelöltje
A 2013-as Goldsmith-díj jelöltje
A 2014-es Walter Scott történelmi regénydíj jelöltje

Az utolsó aratás J. M. Coetzee legjobb regényét, A barbárokra várvá-t idézi... Crace a radikális zűrzavar egyik legnagyszerűbb írója, bizonytalan, kérlelhetetlen, korunk tökéletes krónikása. - The New York Times 

Crace legcsábítóbb és lebilincselőbb regénye. - New Statesman
Megható történet egy zárt világról és annak egyszerű lakóiról, ahogy a tragikus és elkerülhetetlen összeomlás felé tartanak. - Wall Street Journal
Rettenetes, lírai szépségű könyv, semmilyen más regényhez nem hasonlít. - Spectator
Az utolsó aratás olvasható mitikus vagy akár bibliai összefüggésben is, de az egyén és a közösség fizikai és érzelmi kisemmizése, amely a regény lelkét jelenti, ma is ugyanolyan érvényes politikailag, mint abban a korban. - Guardian


 
Michael Chabon: Ragyog a hold

A Pulitzer-díjas Michael Chabon újabb irodalmi remekművel jelentkezik igazságról és hazugságról, családi legendákról és egzisztenciális kalandokról, valamint azokról az erőkről, amelyek el akarnak bennünket pusztítani.

A regény egy öregember halálos ágyon tett vallomása, akire az elbeszélő csak úgy utal, "nagyapám". A történetben szerepel őrület, háború és kaland, vágy, szex és közönséges szerelem, egzisztenciális kétely és rakétamodellezés, az ötvenes évekbeli amerikai technológia futurista vágyai és démoni alapzata, mindenek felett pedig a titkok és hazugságok pusztító hatása és kreatív ereje. 

A ragyog a hold című regényben a szerző egy egész kort zsugorít egyetlen életbe, és egyetlen életet egyetlen hétbe a háború előtti Philadelphia zsidó nyomornegyedeitől Németország elfoglalásáig, egy floridai nyugdíjas falutól egy New York-i börtönig, az amerikai űrprogram aranykorától "az amerikai évszázad" alkonyáig. Egy élet sodró, megható, tragikomikus, alaposan kikutatott és abszolút fiktív átirata, egy olyan életé, amely átível a huszadik század sötét szívén.

A könyv egy olyan hazugság, amely igazat mond, olyan kitaláció, ami tény; Michael Chabon legmerészebb és legmegindítóbb műve.

 
Szabó T. Anna: Határ

Ha tudni szeretnénk, hogy mi marad utánunk, tudnunk kell azt is, kik vagyunk. A Határ személyes emlékekből táplálkozó prózái rákérdeznek a személyiség határaira, a saját történetével és a történelemmel szembesülő ember örömére és szégyenére.
Azonosulás és elhatárolódás, szabadság és kiszolgáltatottság, próza és líra: ez a könyv az értelem és érzelem egyensúlyát keresve a kimondhatóság határait feszegeti. Térben és időben utazik, országokon és korokon át, a születéstől a felnövésig, Kolozsvártól Budapestig, a legintimebb tapasztalatoktól a fikcióig, Kairótól Máltáig - és persze mindig vissza kell térnie a maga kiküzdött, de nehezen behatárolható identitásához.
A Töréstesztben megismert indulat, a vadság és a harag, amely meglepte Szabó T. Anna olvasóit, ebben a kötetben szomorúsággal és szenvedéllyel vegyül, ám ezúttal nem a párkapcsolat áll a középpontban, hanem az egyén és a család. Ez a könyv úgy keres otthont a világban, hogy nyitva hagyja az ablakot az égre.


 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

9. oldal / 28
Akadálymentes változat | Normál nézet
NYITVATARTÁS
Könyvtár Teleház
Hétfő 10:00 - 18:00 18:00 - 20:00
Kedd szünnap
18:00 - 20:00
Szerda 10:00 - 18:00 18:00 - 20:00
Csütörtök 10:00 - 18:00 18:00 - 20:00
Péntek 10:00 - 18:00 18:00 - 20:00
Szombat
09:00 - 12:00 15:00 - 18:00
Vasárnap zárva

Könyv vigasztal bajban, ha beteg vagy gyógyít, jót tesz azzal, ki kínlódik. (Szép Ernő)

Fotó album

emop_2

web_facebook
 
HONLAPUNK
a TÁMOP-3.2.4.-08/1-2009-0009 számú
"Somogyi Könyvtárak a képzett emberért"
című program keretében készült.
 
UMF_EU_logo

 

Tabla

Tabla

Tabla

 

 

 

Városi Könyvtár  |  Csurgó (8840), Baksay Sándor u. 6.  |  Tel.: 06(82)471-074  |  info.csurgo @ gmail.com | Oldaltérkép
© 2010 Csurgó Városi Könyvtár