Good Pharmacy - Best Price

KÖNYVEK

A Csurgóval és környékével kapcsolatos könyvek digitalizált változatai találhatóak ezen az oldalon.

Felhasználási feltételek
Az itt található dokumentumok, illetve adatok szerzői jogi védelem alatt állnak. Tilos ezeket a tartalmakat engedély és pontos hivatkozások nélkül közzéteni, valamint bármely tartalmat saját munkaként feltüntetni! Az engedélyezett tartalmaknál a forrás (info.csurgo.hu) pontos és linkként való feltüntetése kötelező!
A szolgáltatás saját célra történő felhasználásra díjmentes. Az ettől eltérő célú bármilyen felhasználás, illetve a dokumentumok és egyéb adatok másolása, átdolgozása, többszörözése és terjesztése szerzői jogokat sért, és e cselekmények gyakorlása a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeket, szankciókat vonhatja maga után.

15 éve város Csurgó : 1989-2004

Városunk 1405-ben már elnyerte a mezővárosi kiváltságokat Zsigmond király-tól, majd 1989-ben újra megkapta a városi címet.
Most, 2004. márciusában az újbóli várossá avatás 15. évfordulóján, a következő oldalakon visszatekintünk az eltelt 15 esztendő főbb eseményeire: eredményekre és gondokra a teljesség igénye nélkül.
A belsősomogyi református egyházmegye Mária Terézia korában (Csurgói Könyvtár XV. kötet)

"A magyarországi protestantizmus történetének az a korszaka, amit a belsősomogyi református egyházmegye szempontjából óhajtunk közelebbi vizsgálat alá venni, álta- lában a »csendes elnyomás'; nevet viseli. E meghatározás — mint minden hasonló természetű meghatározás — nem fedi teljesen a tényeket, jelen esetben legalább is a csen- des jelző szempontjából."

A Belsősomogyi Református Egyházmegye története I. (Csurgói Könyvtár II. kötet)

"Két szempontból is figyelemreméltó e munka.

Figyelemreméltó először is tárgyánál fogva. A munka tárgya három irányú. Első részében a belsősomogyi lelkészek névsoránál az adatok valóságos halmazát találjuk. Öriási hangyaszorgalom kellett ezek összehordásához s eredménye szinte felbecsülhetetlen. Ároni családok vonulnak fel előttünk a nevekben, a gyülekezetekben s az évszámokban. Ismeretet gazdagító s további kutatásokra nélkülözhetetlen a munkának ez a része.

Második része az elpusztult belsősomogyi gyülekezetek történetét adja. Egy fénysugár ez a múltba, mely a gyorsan, vagy sok vergődés után leomlott őrtornyokra világit rá, amelyek belehullottak a megsemmisülés éjszakájába. De mégsem pusztultak el! E lapokon át életre kelnek s mementók a ma élő nemzedék előtt. Régi dicsőségünk s régi gyászunk nagy felkiáltójel egyházunk jelene számára is!

A harmadik része e munkának: Torkos Jakab püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve, egy metszet az egyházmegye múltjából. Az 1747-ik évnél megállítja az olvasót s kényszeríti, hogy mint előtte lejátszódót tekintse a kétszáz év előtti belsősomogyi egyházi életet. S e három, különállónak tetsző darab, egységbe fonódik a tárgy közössége által. "

A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola

" Iskolaalapítás gondokkal, reményekkel

(1792-1803)

A török hódoltság alatt elavult, elnéptelenedett csurgói birtokot 1733-ban vásárolta meg Festetics Kristóf gróf. Ettől kezdve Csurgó fél évszázad alatt újra mezővárossá fejlődött. Az iskolaalapító Festetics György gróf pedig már nemzeti horizontú gondolkodó, korának egyik nagy egyénisége, aki 1790. június 6-án az országgyűlésen beadvánnyal fordult az uralkodóhoz a Greven huszárezred tisztikara nevében. ..."

A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola jubileumi emlékkönyve 1792-1992

"A mai kor uniformizálásra hajló, ugyanakkor szélsőségeknek Is teret engedő világa nem kedvez a tanításnak, tanulásnak. Pedig a valódi tudás olyan alapérték, melyet egyetlen nemzedék sem nélkülözhet anél- kül, hogy ezzel a nemzet sorsát ne veszélyeztetné.  Irgalmatlanul nehéz manapság a tanítók feladata, hiszen nem az a mester, aki sokat csinál, hanem aki jól csinálja. ..."
A csurgói dombság gazdaság- és településföldrajza

"A megtisztelő felszólításnak, hogy a Csurgói Könyvtár legújabb kötetéhez előszót írjak, a legnagyobb örömmel teszek eleget, mert úgy érzem, hogy ezzel ha nagyon csekély mértékben is — részesévé válok a komoly, értékes kultúrmunkának, amit a csurgói református Csokonai Vitéz Mihály-gimnázium végez. ..."
A csurgói Jézus Szíve templom története

" A Jézus Szíve iránti „lángoló" szeretet ösztönözte arra a csurgóiakat, hogy Longauer Imre atya vezetésével felépítsék a második katolikus templomot és lehessen újabb plébánia. Ezért vehetjük most a kezünkbe a csurgói Jézus Szíve templom és plébánia történetét tartalmazó színes kiadványt, amelyet Dr. Horváth József csurgói református gimnáziumi tanár, levéltáros gondos összeállításában jelenik meg Dr. Jezierski Istvánné művészi fotóival. ..."
A csurgói könyvtár szerepe a lakosság művelődési lehetőségében

" Ebben a dolgozatomban minél szélesebb skálán szeretném bemutatni a Csurgói Könyvtár szerepét a helyi lakosság művelődésének segítésében;összehasonlítva más, hasonló helyzetben lévő önkormányzati (városi) könyvtárakkal. Az említett könyvtárat kisiskolás korom óta ismerem, használom,segítséget nyújtott általános iskolai, középiskolai,  főiskolai tanulmányaim,könyvtárosi munkám során, illetve a szórakozás terén. ..." 
A csurgói magyar királyi állami tanítóképző-intézet története
A Csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium Könyvtárának Szakkatalógusa I-II. (Csurgói Könyvtár VIII-IX. kötet)

FELELŐS KIADÓ: BENE KÁLMÁN DR.
KAPOSVÁR: UJ-SOMOGY NYOMDA- ÉS LAPKIADÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG, 1939.

A csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfél-évszázados története I. (Csurgói Könyvtár XIX. kötet)

Két szempontból is figyelemreméltó e munka.

Figyelemreméltó először is tárgyánál fogva. A munkatárgya három irányú. Első részében a belsősomogyi lelkészek névsoránál az adatok valóságos halmazát találjuk.Óriási hangyaszorgalom kellett ezek összehordásához és eredménye szinte felbecsülhetetlen .Ároni családok vonulnak fel előttünk a nevekben, a gyülekezetekben s az évszámokban. Ismeretet gazdagító s továbbikutatásokra nélkülözhetetlen a munkának ez a része.

A csurgói Református Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium másfél-évszázados története II. (Csurgói Könyvtár XX. kötet)

"A Bizodalmas Nagy Jó Ur...... levelében ollyan ritka érdemű tökélletességnek nemes indulattyát bizonyítja, hogy el nem mulathatom magam ebbéli jóságál megköszönni az Urnák. Valójában mennél ritkább dolog ollyasokat az emberi Társasági-ban fel találni, a kik valamelly magában jó dolognak valóságáltsak azérl egyedül elő mozdítani kívánják, hogy magában jó, és semmi más bizonyos feltételeket azzal nem kívánnak végbe vinni. ..."
A délkeleti Zselic (Csurgói Könyvtár XVII. kötet)



ELŐSZÓ
A dombos-erdős Zselic történelmi, gazdasági és nép- rajzi szempontból egyaránt oly nagyérdekességü tájai rég- óta foglalkoztatják a tudományt. Üj fényt vetett e tájak lakosságának folklorisztikai jelenségeire Nyíri Antalnak e sorozatban megjelent kitűnő könyve Szenna és vidéke magyar nyelvjárásáról.

A gyékényesi plébánia rövid története 1788-1904


BEVEZETÉS.
Gyékényes (alsó- és felső) egyesitett hitközség Somogyvármegye csurgói járásában, a veszprémi egyházmegye csurgói espercsségében fekszik. Az utóbbi népszámlálás adatai szerint 2205 magyar ajkú lakossal bir; kik közül vallásra nézve róm. kath. 1347, ág. ev. 774, ev. ref. 34, zsidó 50.
Jelenleg van vasútja, távirója, postája, jegy-zősége, hitelszövetkezete.
A gyékényesi róm. kath. egyházközséghez tartozó hivek néhány iparos kivételével mindnyájan földmivelők és napszámosok, s vagy 150 lelket leszámitva, kik a községtől mintegy 3/4 órányira levő vasúti állomáson és Vázsony pusztán tartózkodnak, mindannyian a község belterületén laknak.
Gyékényes község eredetére, keletkezésére biztos adataim nincsenek.

A Magyar Fewdes és Zászlós Úr

„Nagyváthy János irodalmi munkásságának legtermékenyebb szakasza az 1809 és 1819 közötti évtized volt. Ebben az évtizedben művei egész sorát írta meg: »A praktikus termesztő«-t, »A praktikus tenyésztő«-t, »A magyar gazdatiszte-ét, »A magyar házi gazdaasszony«-t. E sor elejére esik - mondhatnók sornyitó volt - »A' magyar fewdes és zászlós úr« c. műve, amelynek kiadatlan kéziratát a kaposvári Megyei Könyvtár »Somogyi Gyüjteménye« őrzi.
A Somogy megyei muzeológiai kutatás története

"A "múzeum" görög eredetű szó, ókori jelenítése: múzsák ligete. Ujabb értelemben az emberi művelődés körébe tartozó tudományok tárgyi és szellemi emlékanyagának gyűjtőhelye. Tárgyát a régészet, néprajz, iparművészet, művészettörténet, képzőművészet, fegyvertörténet, érmészét stíb. adja. A muzeológda az előbb említett tudományágak fogalmi összefoglalása. ..."

A Digitalizált állomány elérhető a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága honlapjáról

A Somogyi Balatonpart községei mint Nyaraló és Fürdőhelyek

pdf ikon


A szép Balatonról sokat írtak és beszéltek már régebben is ; a pompás „Magyar tengert" mindenkor ugy tekintették, mint egy szép csillogó ékszert, melyet a sors kiváló kegye helyezett el a magyar haza földén.
A régiek Ízlésének a kies zalai, veszprémi part inkább megfelelt; a regényes hegyormokra építették fel sasfészkeiket s a Balatonra hajló ílejtös oldalakat nemes szöUökkel plántálták be. Kisfaludy Sándor, a Balaton túlpartjának ihires költője népszerűvé tette regéivel a daliás iidök már romba dőlt emlékeit, a büszke lovag-várakat s a regényes tájat, mi bizonyára nagyiban hozzájárult ahoz, hogy a Balaton túlpartját máig is szívesen keresik fel a magyar turisták. Közkényelmi, egészségi vagy éppen közgazdasági szempontból a Balatont és főkép annak innenső partjait kihasználni azonban csak a legújabb időben kezdették.

A Zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása (Csurgó Könyvtár XIII. kötet)

ELŐSZÓ.

"Nagy örömmel vettem hírét már régebben annak, hogy az én kedves egykori tanítványom, dr Nyíri Antal tanár úr egyetemi tanulmányainak befejezése után sem mondott búcsút a magyar nyelvtudománynak. De még sokkal nagyobb az örömem most, mikor kéziratban elolvashattam a zsélicségi magyar nyelvjárásról szóló tanulmányát. Eddig ugyanis igen-igen keveset tudtunk e vidék nyelvjárási sajátságairól, és most Nyíri úr megajándékozott bennünket egy e kérdésről szóló szokatlanul gazdag tanulmánnyal."
Alsódunántul mezőgazdasága

Alsódunántul mezőgazdasága és az alsódunántuli mezőgazdasági kamara területéhez tartozó Baranya-, Somogy-, Tolna-, Zalavármegyék és Pécs th. város mezőgazdasági cim- és névjegyzéke. A III. kötetet a kamara tisztikarának közreműködésével összeállította: Kiss Elemér. Kaposvár, 1935.

Részletek.

Az 56-ik honvéd zászlóalj története 1848-49-ben

ELŐSZÓ.
Saját jegyzeteim és bajtársaim közreműködésével egybegyűjtött történeti adatok, ugyszinte „(állomány Jdmutaiő, parancs és jeleníés könyvek" és egyéb elszórt iratok felhasználásával, melyeket Komárom vára átadásakor, mint segédtiszt, a zászlóalj pusztulásnak indult sátox'-irodá-jáljan mentettem meg az elenyészéstöl, legna-gyobl) részben emlékezet után foglaltam egybe a Zalamegyében alakult 56-ik honvéd Zászlóalj mozaikszerű történetét, melyet a megye lelkes fiatalságának ajánlottam, hogy sza-badságharczunk történetéből kiszakított ezen véres lapon lássák és olvassák: hogy vérszerinti elődeik, ebben a névtelen csapatban, hol és minő lelkesedéssel harczoltak, — a nagyidők kezdetekor a „királyért és alkolmányéii," utóbb pedig az ezredéves alkotmányától megfosztott haza függetlenségeért.

Az élőszó termései

"Meglehetős régen, 122 évvel ezelőtt, főgimnáziumunk régi épületében, a mai internátus falai között szövi tovább fiatalkori álmait egy sokat szenvedett, de minden szenvedése mellett is friss, üde és pajzánkedélyü költő, h nagyratörő tervek, a lázas munka és a mélázó hangulatok embere volt, — a sorsa közös majdnem minden nagyobb, eredeti magyar költői tehetség sorsával: sok-sok szines remény, még több szenvedés és rengeteg csalódás. ..."
Az ezeréves végvár Csurgó

"Kedves Olvasó!

Amikor most, a Magyar Millennium Csurgói Napján átnyújtjuk Önnek az Új Csurgói Könyvtár II. kötetét, Dr. Soós Gyula munkáját, „Az ezeréves végvár Csurgó" címmel, akkor ez nem csak az emlékezés és emlékeztetés ünnepi szimbóluma kíván lenni. ..."
A' természetnek vizsgálatjára és helyes esmeretére vezérlés a magyar nemzeti oskolák számára 1. rész

Elöljáró beszéd
3. A' próba-tétel utánn mutaíTa meg a' Tanitó, és világoíTan fejtfe meg, mit leheíTen a' próbának következéséből ki hozni. Az után, tegyen ismét kér-défeket abból, a' mi el olvaftatott, és könyv nélkül felelteíTen magának; Tudakozza tovább a' Tani-tó egygyenként, mit Jegyzettek meg magoknak a' Tanúlók az eleikben terjefztetett próba tételből, mondaíTa el vélek, és magyaráztaíTa meg magának , mi következik abból, és jobitstfa meg, a' mit hi báíTan ejtettek.

Baksay Sándor Csurgója

„Erős várunk nékünk Csurgó"

"Csokonai Vitéz Mihály szépírói és Nagyváthy János agrár- közírói rangja elhalványítja a magyar irodalom második és harmadik vonulatába tartozók életművét. Méltatlanul feledkezünk meg Baksay Sándorról (1832- 1915) is, hiszen ez az ízig- vérig dunántúli születésű ember,  noha életének utolsó, több, mint 60 évét a Duna- Tisza közén élte, egész életében gyermekkori élményeiből táplálkozott. ..."
Bárd Miklós (Csurgói Könyvtár XII. kötet)

ELŐSZÓ.

Bárd Miklós kivételes alakját és költészetét, mentől modernebb hangokat vált körötte az irodalom, annál többen kezdik emlegetni és idézni. Mintha Rákosi Jenő híres jóslata, amellyel a "nagy ismeretiem köteteit annakidején útrabocsátotta, csakugyan valóra válnék, hogy minden újabb olvasás új erényeit revelálja, s nem veszít fényéből, hanem inkább gyarapszik benne, hogy »az az ember, aki élete javarészét, mint a rengeteg mélyén búgó gerle, csak magamagának dalolta át, olyan kifejezett egyéniség, akit — ha verseit elolvastuk — besoroztunk legkedvesebb és legértékesebb barátaink közé".
Berzsenyi Dániel (Csurgói Könyvtár VII. kötet)

Berzsenyi Dániel élete.

a) Ifjúság.

Goethe a Dichtiing und Wahrheit elején megemlékezik azokról a körülményekről, amelyek szinte szükségessé tették számára önéletrajza megírását. Barátainak, sőt szinte az egész világnak meleg érdeklődése, belső ösztön a maga megismerésére, a vágy, hogy áttekintse életét és azokat a körülményeket, amelyek nyomán művei keletkeztek, mind hozzájárultak ahhoz, hogy önéletrajzát megírja. Goethe az életet organizmusnak fogta fel, amely esupa összefüggés s ezeknek az összefüggéseknek mind bensőbbé válása foglalja magában az élet történetét.
Csokonai - Költők és írók


Vannak, bármit szóljon s bármely tiszteletreméltó meggyőződés, vannak emberek, kik valami sötét végzettel születnek s kik rendkívüli adományaik daczára, sőt épen miattok, az életben nem boldogulnak, korán elhalnak; hiában haladta volna meg bennök a gyümölcs a virág igéretét. Ezekben nemcsak a korai halálnak szentelt testi, hanem a lelki alkat is valami eltérő s nemcsak jelentékenyebb, nagyobb, hanem sajátos, alkalmazkodni nem bíró, szabálytalan, a miért czélhoz nem érnek, sőt a mi másoknak ölébe hull, az nekik lehetetlen.

Csokonai élete és kortársak emlékezései

"Sárközy volt a kurátor, mikor Császári Pálnak Jena-ból melyben megírta: bár a csurgói professzorságot mint somogyi hazafi szívesen vállalja, de legyőzhetetlen akadályai miatt csak ez esztendőnek végével érkezhetik be Somogyba. Kéri a traktus elöljáróit, hogy megérkezéséig egy ideiglenes tanítót neveznének ki, hogy a tanuló ifjúság végképpen szét ne oszlanék. ..."
Csokonai és Csurgó

"A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium Öregdiákjainak Szövetsége 1931-ben kiadott egy Öregdiák-albumot,1 melybe Geguss Dániel ny. főkapitány-helyettes, a budapesti református gimnázium Öregdiák Szövetségének kiváló tagja írt egy cikket „Látogatásom a csurgóiaknál" címmel. Ebben többek közt ezt írja Csurgóról: „A kis dunántúli városkáról eddig csak annyit tudtam, hogy református gimnáziuma van, amelyet, úgy hiszem, a keszthelyi nagy Festetich gróf alapított s az irodalomtörténetbe akként jutott, hogy valamikor tanára volt Csokonai Vitéz Mihály, a kóbor debreceni poéta, aki ott szintén Festetich gróf mecénásságát élvezte. «Kilódult egyszer Debrecenből...» — mondja nagy költőtársa, Petőfi, s kalandos vándorlása elvetette őt Dunántúlra..."

Csokonai költő barátai, Földi és Fazekas

"Még csak 32-ik évében járt, mikor 1805 jan. 28.-án meghalt. Rövid életéből az első 22 évet s az utolsó ötöt szülővárosában töltötte, bár elselkívánkozott s ki-kiszállt onnan; a közbeeső ötből egyet Sárospatakon töltött, a 'többit a Dunántúl különböző városaiban vándorolta el. ..."
Csokonai, a víg poéta

"Jelképnek   szántuk,  hogv a   néhány  hétig   tartó somogyi jubileumi programunkat egy Csokonai   kiállitással és egy tudományos tanácskozással kezdjük. Ezzel a nyitással is azt akartuk kifejezni, hogy   ünnepségsorozatunk célja: mélyeiben tisztábban megismerni és megismertetni a költő életmüvét. ..."
Csurgó és környéke kalendáriuma 1986-87

"Ajánljuk

a Csurgó és környékén élőknek, az innen elszármazóknak, és mindazoknak, akik hazánk
e kis területét ismerik, szeretik. "

Csurgó és környéke kalendáriuma 1988-89

„Embertársát ki szereti és híve hazájának,
Még emellett a tudományt tartja főfő javának:
A csendes megelégedés s boldogság vezeti.
Ha késő maradékból is érdemét tiszteli,
Mert az áldott emberiség, a tudomány s a haza
Még minden hív tisztelőjét bőven megjutalmazza."

1988—89. évre

(Csokonai Vitéz Mihály)

Csurgó, 1987

Csurgó és vidéke információs kalauz

"Előhang

Reményeink szerint egy hasznos és hiánypótló ismertetőt tart a kezében a tisztelt olvasó.
Hasznosat azért, mert ebben a kiadványban megpróbáltuk bemutatni Önöknek azt a közel 20.000 embernek otthont és munkát adó, mintegy 17 települést magába foglaló tájegységet, amely történelmének, közös sorsának, múltjának és jelenének színtere, amely hely és tér bemutatása az idelátogató számára közel hozza az itt élő embereket. "

Csurgó helyzete az urbanizációs folyamatban

"A téma kiválasztásában a következők motiváltak:
- a dolgozatban minél szélesebb skálán tudjam felhasználni a főiskola tananyagát;
- tartalma legyen tovább élő anyag, szolgálja azt a környezetet, amelyről íródott; valamint hogy
- az elbírálónak adjon képet a készítő szakmai indíttatásáról, gondolkodásáról, egyéniségéről, összességében pályaalkalmasságáról."
Csurgó-környéki mezőgazdasági kultúra Nagyváthy János műveiben

"Az első modern agrárszakember Csurgón  Nagyváthy János (1755-19819) a „szakoktatás szellemi atyja" fékezhetetlen reformer, Festetics György bizalmas volt. Kettejük kapcsolata máig sem tisztázott.

Nagyváthy külföldi tapasztalati alapján írta meg 1791-ben „A szorgalmatos mezei gazda" című munkáját.
E könyv hatására bízza rá az újdonságokra fogékony nagybirtokos 162 ezer holdnyi uradalmainak kezelését. 1792-ben meghívta Keszthelyre teljhatalmú jószágkormányzónak. Nagyváthy a termelést és a tenyésztést ésszerűsíti. Ő vezette be a kettős könyvelést is. Rábeszélőképességének eredményeként a mintaszerűen igazgatott hatalmas birtokon sorban alakulnak az iskolák. Ott volt az 1792-ben alapított csurgói gimnázium születésénél is. ő irányította az építést, szervezte meg az iskola indítását. Az 1797-ben szervezett Georgiconnak 6 hónapig az igazgatója is volt. "

Csurgói diákalbum

"BEVEZETÉS A DIÁKALBUMHOZ

szeretet és hála hozta össze ezt a kis könyvet, hogy bizonysága legyen annak a kiapadhatatlan, mélyenszántó érzésnek, mellyel az öregdiák az Alma Mater iránt viseltetik.
Van-e köztetek csak egy is, aki ne szeretettel gondolna vissza ifjúkorára s ne térne vissza boldogan fjúkorának emlékeihez? —¦ Ezeket a boldog ifjúkori emlékeket igyekeztünk mi összegyűjteni ebben a kis könyvben, hogy olvasva, szívünk még több örömmel és még nagyobb szeretettel teljék meg."

Csurgói kalauz

"Ajánlás

Ha a kedves olvasó kezébe veszi a Csurgói Kalauzt, bizonyára megkérdezi, miért vált szükségessé megjelentetése? Reméljük, ha a könyvet figyelmesen végigolvassa és a benne lévő képeket megnézi, választ kap a feltett kérdésére.

Láthatja, hogy mennyi sok szép emlék, érték, ember-teremtette alkotás van Csurgón."
Csurgói Panteon

"Csurgói Panteon

"Itt tanított s verselgetett
Csokonai Vitéz Mihály"

A csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium természeti környezete országosan is egyedülálló. Mindkét épülete, a ma Városi Múzeumként működő "első oskola", majd az egykori Nagyváthy-féle telken felépült mai, az alapító Festetics György vadaskertjén létesült. Baksay Sándor szavaival:
"György gróf várost akart a várostalan Somogyban. A Csurgótól félmérföldnyire eső Alsók tövéig irtatott, s az itt irtott részt betelepítette." Elődeink féltő gondolkodása révén ez a csodálatos termé-szeti környezet az elmúlt két évszázad alatt az "új Helikon" reményében a művelt fők ezreinek adott otthont, miközben a Somogy Athénjává válhatott. Amikor Szilágyi Ferenc, a neves Csokonai- kutató a hetvenes években először lépett a gimnázium területére, megjegyezte: "Ez a hely sokat megőrzött Csokonai szelleméből."

Ébredő Föld

Előszó.
A zizegő búzatábla fölött kis pacsirta zengi öröménekét. Magasba szállva köszönti a Napot s a gondviselő Istent—
így köszönti a Napot s az Istent, az „ÉBREDŐ FÖLD" is, e szerény kis füzetke, melyben tiz kisgazda költő emeli fel szavát, hogy a magyar mezőnek, magyar falunak sorsát, baját és egy boldogabb jövőnek álmát zengje el Küzdve, szenvedve, sirva dalolunk ; de hiszünk egy szebb jövőben, hiszünk a magyar feltámadásban, mert mint az éjszaka sötétségen győz a reggel világossága, úgy Trianon sötét gyászéjjelén is győz a magyar igazság tündöklő sugara-.
Áldás e munkára, áldás az olvasóra s áldás a magyar hazára !

Egy falusi lelkipásztor élményei (Csurgói Könyvtár V. kötet)

"Nem sértem meg talán nemzeti és egyházi kimagasló nagyjaink emlékét, kik határtalan tiszteletünk és nagyrabecsülésünktől kísérve érkeztek bé a halhatatlanok Pantheonába, ha egypár apróságot elmondok Róluk. Hiszen a hálás utódok össze szokták gyűjteni a legkisebb epizódokat és relikviákat is, melyek Rájuk vonatkoznak.

1914-ben, nyomban a világháború kitörése után, egy kis összeütközésem támadt az akkori konventi tanácsossal, az iskolai dologi kiadások miatt. Idegeskedtünk mindketten. Nem csuda. A konventi tanácsos beteges volt; én meg éppen akkor vesztettem el az orosz harctéren két hevesvérű' unokaöcsémet; majd egyéb gondok, bajok is a nyakamba szakadtak. ..."

Egy sóbányász színjátszó társulat

Előszó - egy műkedvelő társulat
Több, mint 120 éve alakult az Aknaszlatinai Bányász Műkedvelők Színjátszó Társulata. A sóbányász műkedvelők színjátszói a rájuk jellemző és adott művészi eszközeikkel és lehetőségeikkel igyekeztek megvalósítani törekvéseiket és ezzel is enyhíteni, valamicskét, a sóbányászok nehéz életén. Mind ezt a maguk egyszerű és sajátos módján, szerény színjátékukkal próbálták célki- tűzéseiket realizálni.
Emlék


A mult század utó vége felé, Midőn a vén Európa elé Kilépett egy óriási alak Ezen szóval: megszabadítalak! S egyik kezében csaták kardja volt, A másikban szertetépett, rongyolt Szerződések, térképek özöne, Mit ágyúinak öblébe törne;
Láta e hon egy fényes csillagot, Első rendűt, — fényével oly nagyot Hogy bevilágitá a fél hazát.Ráhintve egy uj korszak hajnalát. Nem is csillag — egy nagy folyam vala, S mintha volna ős Nilus folyama — Méltóságos — lassún folydogála, Áldást árasztva mindegyik ága. S mig a félgömb győzelmes vezére Véres koronát gyüjte fejére; S hogy épitsen, előbb dult, rombola:
E nagy folyam csend- s áldásban folya.

Építészeti emlékek Somogyban

"ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK SOMOGYBAN
1000-1900

Ásatás a templom körül nem volt, viszont Szabó István 1887-ben sok emberi csontvázat, edényeket, ruhadíszeket és ezüst érméket talált, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek. A templom körül tehát temető volt. "

Évezredes ágsorsok Dél-Somogyból

"Tisztelt Olvasó!

Rendhagyó dolognak tűnhet, amikor kézbe veszi Ön az Új Csurgói Könyvtár sorozat első kötetét és az előszó mellett egy ajánlással is találkozik. Ez a forma maga jelzi azt, hogy itt, ennél a kiadványnál a szokásosnál valamivel többről van szó. Hogy mi ez a több, azt egyrészt a múltba való visszapillantásunk, valamint egy remélhetőleg egészséges jelen értelmezésünk, az idő szavának megértése segíthet megvilágítani."

Forradalom Somogyban

"BEVEZETŐ

A társadalomtudományokban az esettanulmány akkor hasznos, ha az egyedi eset „mikrokozmosz", vagyis ha az egyetemes jelenség minél több tulajdonságát tartalmazza. Ilyenkor egyrészt ellenőrizhetővé válik a teória — mert az élet valóságaival szembesül —, másrészt általánosítható tanulsággá válhat az
egyedi tapasztalatokból összegezhető következtetés.
 Az 1956-os magyar forradalom szükségszerűen fővárosközpontú elemzői közül sokan nyitva hagyják a kérdést — van aki aggódva, mások kételkedve —: mi lett volna, ha a szovjet haderő
nem fojtja vérbe a győztes forradalmat? Mit tett volna a magyarság a kivívott szabadságával, milyen társadalmat, politikát, gazdaságot, erkölcsöt, ideológiát, szerkezetet épített volna a megdöntött régi helyett? Hogyan rendezte volna be új otthonát s milyen életet kezdett volna élni benne? "

Gonderdőben

ELŐSZÓ !
Verscsokor... fekete betűk, de igaz gyöngyök. Dávid János barátom először lép eléd olvasó és arra kér, szánj néhány percet ennek a kis könyvnek rohanó életed óráiból-Csak néhány percet és lásd a költő „tabula rasa"-ját, mi feléd tündököl tisztán, becsületesen, őszintén.
Ránk magyar ifjakra nyomasztólag hat a politikai viszonyok és a gazdasági depresszió által létrejött nagy rombolás. Vénánkban pesszimizmussal átitatott vér buzog, de mégis... de mégis jön egy pillanat, amikor átszellemülten irsz egy papirosra, amikor feleded a rosszat, rózsaszínben látod a magyar eget.
Ilyen gondolatokkal átfűtött a „Gond-erdő" Ne feledd el Dávid János : a tömeg szeszélyes ! Bálványokat kreál magának filmszinészékből, primadonnákból, isteníti őket és egy napon elfelejti.
A vers azonban örök! Énekelj hát tovább !

György gróf várost alkotott Somogyban

Lectori Salutem!
Üdv az olvasónak!

A Festetics Városok 2007. évi találkozója alkalmából, nagy örömmel bocsátjuk útjára a csurgói helytörténeti írás újabb sorozatának első tagját. Abban a reményben, hogy gazdag múltunk ismerete, a belőle merített példázatok kincses jövőt tárhatnak elénk. Terveink szerint az elkövetkezendő három évben több tanulmányt szeretnénk megjelentetni. A sorozatban öt kisebb terjedelmű füzetet és három nagyobb terjedelmű könyvet szeretnénk a nagyközönség számára átadni.

Az első füzetet „György gróf várost alkotott Somogyban" már a kezében tarthatja az olvasó. Mindenképpen szeretnénk önálló kötetet szánni az első oskola első inspektora életművének „Nagyváthy János Csurgón" címmel. A református gimnázium legendás költőtanárának a „Csokonai Vitéz Mihály Csurgója" művel szeretnénk emléket állítani. Az első oskola legnagyobb diákja, a későbbi író, tudós, akadémikus és püspök életének csurgói nyomait kutatjuk majd a „Baksay Sándor Csurgója" című munkában. Végül a füzetek sorában ötödikként a XX. századi város legnagyobb jótevője életének csurgói vonatkozású mozzanatait
mutatjuk be „A második csurgói iskolaalapító: dr. Matoltsy Sándor" műben.

Három fogolytábor


" Az ég harangja szinte valószínűtlenül szép tájra borult. Üde. zöld pázsit buja szőnyegként futott végig a földön. Helyenként fenyőcsoportok méláztak, távolabb patak vize csobogott. Az ember szinte várta, várta, hogy ebben a gyönyörű angolkertben távolabb valahol a fenyők közül még majd szép kastély is előbukkan."
Jó szerencsét fúvósok

Előszó - a hervadhatatlan sóvirágszirmok fúvósai.
"Őszintén be kell vallanom, hogy kissé megriadva ültem le, és kezdtem el megírni az aknaszlatinai bányász fúvószenekar érdekfeszítő történetét, talán a végtelen és zavaros-ködös gazdag múltban már gyökeret vert csodálatos meséjét. Mennyi küzdelmet, sikert és kudarcot megélt évszázadok viharai sodorták az egyszerű bányászokat zenekaruk megalakulásáig. Nem véletlen, hogy zenéjük gazdag története nem kis viharokkal teli múltra nézhet vissza."
Képek Csurgó és környéke multjából

Ajánlás.

A magyar népi művelődés szellemi életének van egy még  soha meg nem határozott, szabatosan ki nem fejezett, de ma már mindenki által létezőnek hitt ténye, amit még körülírásban is csak megközelítően tudunk megnevezni: az a valami, amivel a magyar ember egykedvűen tudja venni a nagy örömöt csak úgy, mint a nagy bánatot, amivel természetesnek tudja venni a születést csak úgy, mint a halált, amivel meg tud nyugodni a megváltoztathatatlanban, amivel megméri a maga élete sorsát, jéleményét megalkotja, társadalmi érintkezése formáit meghatározza, a formákat életté varázsolja, konzerválja, átadja, sajátosságaival megtölti, amivel érzékeli azt, ami idegen, elutasítja, ami nem rászabott; amivel hamarabb meg- érzi a tavasz első leheletét, mint a hóvirág, amivel el tud helyezkedni a maga világában, rendszerévé tudja alakítani a természeti világ változásait, amivel megéli emberi életét, amit csak azért nem tudunk egyetlen szóval kimondani, mert maga a nép csak élte ezt az alapvonását jelentő jellegét, de nem törte a fejét a kifejezés formáin, akiknek pedig gyakorlatuk volt kifejezési formák meghozásában, azok már nem élték a maguk életében ezt, így ki sem fejezhették soha!

Két tanulmány

ELŐSZÓ.
Ezen „felolvasás" előszóra csurgói ev. ref. főgimn. 1887-8-ki Értesítőjében jelent meg. Itt átdolgozva és kibővítve veszi az olvasó ab- ból az alkalomból, hogy ez iskola, hol Csokonai ezelőtt mintegy 100 éve működött — fönnállár sának 100 eves fordulóját megünnepelni készül s egyúttal uj lakásba költözik. És így azt hi- szem, kettős, sőt hármas (irodalmi, tprtcnelmi,
tanügyi) momentumot érint e vázlatos tanulmány, mely ugyan nem lép föl nagy követeléssel, de törekszik megvilágítani a kiváló költő életénelí: egyik jelentékeny időszakát.

Kis történelem Csurgó nagy múltjából

Pdf

 


Csurgó várossá válásának 10 éves évfordulójára ajánlom ezen kis történelmi írást, mindazoknak, akik a nagyvilágban e helyen, Csurgón és környékén vannak otthon. Ajánlom a fiatal és későbbi generációknak, abban a szerény reményben, hogy általa erősödik kötődéstudatuk, otthonuk szeretete. Különös hangsúlyt ad mindezeknek államiságunk ezer esztendeje, hazánknak és annak végvárának, Csurgónak küzdelmes és zivataros évszázadai.

Kiss Lajos: Elmondom (Hévízi könyvtár 13.)


Kiss Lajos: Elmondom
Színes kis kövek egy történelmi mozaikkép kirakásához

(Magánkiadás: Hévíz Város Önkormányzata Kulturális Bizottságának támogatásával)
Hévíz: 2002-2005

Kozma Andor (Csurgói Könyvtár XVI. kötet)



ELŐSZÓ.

"Ez a könyv a szerző tervezett Somogyi trilógiáidnak harmadik része. Az első: Berzsenyi Dániel 1937-ben, a második: Bárd Miklós 1938-ban jelent meg, ugyancsak a Somogy-Csurgói Könyvtár számai között. Most, a harmadik könyv megjelenése alkalmából, engedtessék meg, hogy rövid visszapillantást vessek e trilógia céljára és általában 20 éves somogyi irodalomtörténeti munkásságom céljaira."
Légrád története

pdf ikon


Ezt a jelentéktelen kis könyvet a szülőföld szeretete sugalmazta. Annak a rögnek a szeretete, amely életre hívott és fö!dajkált és amely pihegő keblére ölel majd még valaha.

Magyar borok-borvidékek
Megemlékezés

1898. szeptember 10 én micsoda képtelenül borzalmas hir szárnyalt végig a müveit emberiség lakta tereken és főleg édes Hazánkon keresztül s fagyasztotta egys/.erre temetői némaságba a népes s mozgalmas utczák it s válto/.t uta ijedségtől, rémülettől meredt vázakká az imént ínég mosolygó és vidám arczokat ? — Erzsébetet, a magyar Királynét, a mi szeretett Nagyasszonyunkat meggyilkolták! — Micsoda hir ez ? ! melynek valóságát még a legííitétebb képzelődés sem merte az emberi lehetőségek közé sorozni! — De az első, hihetetlennek tünő hirt - fájdalom! — a későbbi részletes tudósítások valóságnak bizonyították! — Erzsébet Királynénkat, kinél nemzetibb Krály-nónk s)ha sem volt, idegjn'ojn — Geifbjn e hó 10-én d. u. 2 óra 40 percekor orvul meggvilkolták!

Megszenvedtem '56-ot : Forradalom Csurgón (Csurgói Könyvtár XXII. kötet)

ELŐSZÓ 

"Pápa Jánost szinte rögtön Csurgóra kerülésünk után megismerhettem, s azonnal az az érzés fogalmazódott meg bennem, hogy rokon lelkek vagyunk. Soha nem felejtem el, hogy milyen meghatározó beszélgetések részesei lehettünk feleségemmel együtt, kezdő lelkészházaspárként Szentán - egy kicsiny faluban - a múlt század nyolcvanas éveinek második felében. Amikor vagy a Pápa család, vagy a Bódis család vendégeként, a vasárnap délutáni templomozás után csendes, de szenvedélyes dialógusokban emlékeztünk, aggódva figyeltünk népünk helyzetére, kémleltük a jövő lehetséges útjait."
Merész Gyula (Csurgó Könyvtár XI. kötet)

ELŐSZÓ.

"A Pester Lloyd művészeti rovatát vezettem, amikor először volt alkalmam találkozni Merész Gyula festészetével. Nagyon sokféle művészettel foglalkoztam már életemben. Bőven volt alkalmam tapasztalni, hogy a művészet végtelenül sokféle és mégis egy és azzal az elhatározással fogadtam el annakidején a lap főszerkesztőjének meghívását, hogy nem leszek pártember."
Nagyváthy János Csurgón

"Előszó

A tudomány az emberiség kultúrájának olyan műfaja, amelynek tartalma természeténél fogva - folyamatosan változik. Ami egy évszázaddal ezelőtt szenzációt keltő megállapítás vagy felfedezés volt, az ma már a középiskolás tananyag nélkülözhetetlen része lett,vagy- más esetekben - idejétmúlttá vált. A magyar agrárium történelmének sok kiemelkedő alakjával büszkélkedhetünk. Ezek közé tartozik Nagyváthy János is, akinek könyvei, tanulmányai, egész életmüve az időt állók kategóriájába tartozik. Ékes nyelven írt műveit ma is sokan, élvezettel olvassuk, mert megtaláljuk bennük azokat a bölcs felismeréseket és hasznos tanácsokat, amelyek korunk gazdáinak (többségük „szorgalmatos mezei gazda" vagy „házi gazdaasszony") javára válnak."

Négy alkalmi felolvasás

ELŐSZÓ.
E kis füzet négy alkalmi felolvasást tartalmaz. Ilindeg3'ikét az államilag segélyezett somogy-csiirgói ev, ref. főgynmázium és a helybeli n. é. közönség részvéte mellett rendezett ünnepségek alkalmával tartottam.
Nem lép a nyilvánosság elé más czélzattal, minthogy e háromra: 1.) Tiszta vallásosságra, nemes emberszeretetre; 2.) ^ Haza és a Koronás Király iránt való törbetlen hűséggel párosalt önfeláldozásra s végre 3.) A szellemi és anyagi téren való czéltndatos, lankadatlan és kitartó munkára buzdítson.

Noszlopy Gáspár (1820-1853)

"A csurgói diák (1832—1834)

Noszlopy Gáspár nevével a csurgói református ginmáziumban először az 1831—32-es tanév második felében találkozunk. Az 1832. április 1-én tartott első félévi vizsgán négy tanuló között a declinisták, azaz az akkori elsős gimnazisták között szerepelt."

Országos mezőgazdasági címtár

"Az „Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamum" legcélszerűbben termelhető, csaknem mindenfajta gyümölcs szerepel, mivel a gyümölcsös legfőbb célja, hogy megfelelő szemzőhajtásokkal lássa el a kamarai körzet hozzáforduló faiskoláit. A kertgazdaság kertészlakással, az üzemhez szükséges melléképületekkel és felszereléssel van ellátva. A kertgazdaságban 100 család méh befogadására alkalmas méhes is van.
A mintaszerűen kezelt gyümölcsös megtekintésre az érdeklődőknek teljesen díjtalanul, bármikor rendelkezésre áll, de csoportos érdeklődésnél ajánlatos előbb a kamara igazgatóságánál érdeklődni."
Palóczi Horváth Ádám holmi-jának negyedik darabja (Csurgói Könyvtár XVIII. kötet)

Előszó.

Miképpen kerül e kötel élére ilyen cím: "Palóczi Horváth Ádám Holmi-jának negyedik darabja"? Ez a kérdést méltán teheti fel  az olvasó, kinek a könyv kezébe jut. Méltán, mert tudvalevő dolog, hogy a költő vegyes munkái "Holmi" cím alatt három kötetben jelentek meg.

Az I. és II. kötet kézirata Kovács József utján a M. Tud. Akadémia könyvtárába került, 442 lapnyi ívelt kötetben, melynek legtöbb darabja fel is van véve a Holmi1. és II. nyomtatott kötetébe.
Professzor Csokonai

„Csurgót iskolája, iskoláját pedig Csokonai tette híressé"- ezekkel a szavakkal kezdte előadását Boros Dezső, a gimnázium fennállásának 175. évfordulós ünnepségén. Ha csak gyetlen versét, a Jövendölés az első oskoláról a Somogyban című ódáját írtra volna itt, amely surgó gimnáziumán túl az egész magyarsághoz szól, már akkor is természetesen hangzana surgó és Csokonai nevének összekapcsolása. Nincs is olyan költői életrajz, amelyik ezt egkerülné, mégis kilencedfél havi itteni tanári működésében, éppen annak interimális, deiglenes volta miatt, nem mindenki kereste és így nem is találhatta meg az egyébként yilvánvaló, maradandó értéket."

Somogy a felszabadulás hónapjaiban : 1944-1945

"MEGYEI STATISZTIKAI ADATTAR (1930-1944.)

E fejezetben a megye Horthy-kori társadalmi, gazdasági és kulturális életének a legfontosabb adatait összegezte kötetünk, mintegy számvetést rögzítve a második világháború pusztításáról és pusztulásáról, megkísérelve a különféle hatóságok és hivatalszervek által kiadott statisztikai adatok táblázatokba való sűrítését is. E számsorok és statisztikai adatok összeállítása nem kis gondot okozott a közzétevőnek, hiszen a háborús statisztikai felmérések hiányossága és azok összeállításának nehézségei közismertek az olvasó számára. Sőt - köztudott - az 1945-ös esztendő kezdetén közzétett statisztikai adatok jórészének a meg-bízhatatlan volta és pontatlasága is, amelyek - rendszerint - súlyosabbnak, nehezebbnek és sötétebbnek tüntették fel a megyebéli állapotokat, mint amilyenek azok ténylegesen voltak."
Somogy megye földrajzi nevei

Somogy megye földrajzi nevei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1974.

Somogy megye mezőgazdasága: 1790-1848

"A KAPITALIZÁLÓDÁS CSÍRÁI A MEGYE MEZŐGAZDASÁGÁBAN

A francia háborúk kunjunkturális hatása — a termények értékesítése szempontjából előnye, a közellátás szempontjából viszont hátránya — a mezőgazdaságilag igen fontos Somogy megye területén is, igen nagy mértékben éreztette hatását. Ennek a konjunktúrának volt a következménye, hogy az eddig minden piactól, értékesítési lehetőségekről jóformán teljesen elzárt Somogy megye mezőgazdaságában az árutermelés, a piacratermelés első fecskéi megjelentek. Ez mutatkozik meg egy-részt a gazdálkodásban beállt változásokban, másrészt azokban a jövedelemgyarapítási törekvésekben, melyek elsősorban az uradalmakban és a jobbágyság kárára mutatkoztak meg. Az árutermelés és a bérmunkás alkalmazásának első megjelenése erre az időre esik."

Somogy vármegye és Kaposvár megyei város általános ismertetője és címtára: az 1932. évre

" CSURGÓI JÁRÁS TÖRTÉNETE

Mielőtt a járás összefoglaló történetével foglalkoznánk, külön megemlékezik Csurgó rövid történetéről, mely némileg — birtoklás szerint — úgyis elüt a járás többi községeinek történetétől. Adatunkat —ezen egy esetben — Haám Lajos főszolgabíró úr „Csurgó nagyközség története" c. művéből merítettük. Nevét valószínűleg a. község alatt levő Mária csurgókúttól vette, sőt vannak, akik a római korban itt levő Casurgius telepről származtatják. Régi okiratokban Chiurgó, Chorgom, Chorgon, Kurkov, Tschargo néven említik. Vidéke az Árpádházi királyok korában baromfitenyésztő hely volt, mit //. Endre — egyik adománylevélben — „királyi kanászok földjének'' nevez."
Somogyi gyermek (Csurgói Könyvtár VI. Kötet)

"Ennek a műnek könyvalakban való kiadása nagy nyeresége volna a hazai néprajzi szakirodalomnak, különösen ma, amikor az egyke súlyos kérdései a magyar társadalom és a kormányzó körök figyelmét is annyira lekötik. A somogyi gyermekről írott alapos értekezés méltó módon sorakozik szerzőnek eddigi néprajzi monográfiáihoz."

Somogyi Helikon

"Előszó.

Közel két évi folytonos búvárkodás, temérdek levelezés és lóta-futa után: íme, végre átadom a közhasználatnak a Somogyi Helikont, mely a legrégibb időktől kezdve napjainkig betűrendben feltárja a somogyi születésű, a Somogyban több-kevesebb ideig működő, vagy müködésileg Somoggyal legalábbis összefüggésbe hozható összes költők, szépirók, tudományos szakírók, egyházi irók, zeneszerzők, festőművészek, szobrászművészek és iparművészek élet-
rajzait s alkotásait. ..."
Somogyi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája

"CSURGÓ.

Belső-somogyi társadalmi, közgazdászati és szépirodalmi közlöny.
Csurgó.

1880. jan. 1.-1880. márc. 20. ,
Megj.: havonkint háromszor.
Fel. szerk. és kiadó: Naszluhácz Ödön.
Ny.  Wajdits József, Nagykanizsa.
2 r.

Megjegyzés: Az 1880. márc. 20-i szám közli, hogy   a   lap azontúl
Somogy-Csurgó címen folytatódik. Ilyen című lap azonban sehol-
sem található, valószínűleg tehát nem jelent meg.
Lelőhely: O. SZ. K. 5880."

Somogyi koszorú (Csurgói Könyvtár III. kötet)

ELŐSZÓ
Néhány év múlva másfél százada lesz annak, hogy csurgói iskolánk munkásságát megkezdte. Aki visszagondol Somogy vármegyének és egész Ma- gyarországnak 144 év előtti állapotára, az azóta beállt nagy haladásban a Gondviselésnek segítő kegyelmét látja maga előtt. Igaz, a művelődésnek nemes munkáját akkor már év- századokon át végezték hazánkban is, de az összes tudo- mányoknak magyar nyelven művelése csak mint elérhetet- len eszmény élt egyes nagy úttörők lelkében.
Somogyi tizenkilencesek

"EGY SZEMTANÚ

40 év hosszú idő. mégis az események frissnek és szörnyűnek hatnak, ha rágondolok a Tanácsköztársaság bukását követő napokra, a csurgói 1919-es augusztus végi és szeptember első napjainak eseményeire. Fehér lován Budapestre bevonuló Horthy különítményei, Osztenburg, Prónay, Héjjas bandái ellepték az ország egyes területeit, nyomukban a szenvedés és halál járt. Csurgó sem maradt ki ebből, ide tehergépkocsival érkeztek a hóhérok, állig felfegyverkezve, nagy hetykén felvonultak a főbíró-hivatal elé. "
Sportoló sóbányászok

Előszó a Fair Play - a bányász sportolók magatartási rendje.
"A Fair Play, mint a sport lényegéhez tapadó etikai tartalom hordozója arra késztette a bányász sportolókat, hogy a legkiélezettebb versenyszituációk- ban is megőrizzék toleranciaérzéküket, segítőkészségüket és az ellenfél megbecsülésének alapkritériumait. Szélesebb értelemben az igazi sportem- ber sokarcú minőségi önkifejeződése, amely magába foglalja a sport történelmi értékeihez, az embertársaihoz és önmagához való viszonyát is."
Számadás a csurgói templom renoválásáról

Legyen világosság!
„A mit tesz a jobbod, ne tudja a balod."
Bár szei-ettem volna édes Üdvözítőnk eme mondását, tettel i.s követni, de, az uton-utfélen, műveltműveletlen ajkáról elhangzó rágalmak kényszerítenek, hogy a hallgatásból végre kilépjek s felemeljem szavamat. Köztudomású dolog mindenki előtt, hogy midőn 1888 ápril hó 29-én a csurgói plébániát elődöm Berky Józseftől átvettem, minden a legsiralmasabb állapotban volt Templom, plébánia lak, úgyszólván dűlőfélben voltak. Különösen a templom, oly elhagyatott, oly piszkos, minden felszerelést nélkülöző, valóságos istálóhoz hasonló helyiség volt, hol inkább botránkozni, mint imádkozni, inkább nevetni, mint Istent imádni lehetett. Nemes ambitióval fogtam, mindkettő rendbehozásához azt tartva, ha mások tudnak semmiből templomot épiteni, miért ne tudnék ón is Isten segítségével, s a jó lelkek támogatásával. Mert én nem akartam, mint elődöm ezreket összerakni, hanem mint plébános, kötelességemet akartam eskümhöz híven teljesíteni.

Sziget vára és Zrínyi a magyarországi latin költészetben (Csurgói Könyvtár I. kötet)



ELŐSZÓ
A csurgói református Csokonai Vitéz Mihály reál- gimnázium fenntartótestületei 1934. év nyarán elhatározta, hogy minden évben két-két 400 pengős pályadíjat tűz ki somogyvármegyei vonatkozású tudományos munkára.
Az elgondolás íme most testet ölt, hogy a "Csurgói Könyvtár a tudományos értékű könyvsorozatával a magyar nemzeti művelődésnek, s témái révén főként Somogy vármegyének tegyen értékes szolgálatot."
Tíz éve város Csurgó : 1899-1999

"Tisztelettel és barátsággal köszöntöm ezen ünnepi kiadvány olvasóját és Csurgó minden polgárát. Városunk 1405-ben már elnyerte a mezővárosi kiváltságokat Zsigmond királytól, majd 1989 ben újra megkapta a városi címet. Most, 1999. márciusában az újbóli várossá avatás 10. évfordulóján, a következő oldalakon visszatekintünk az eltelt 10 év főbb eseményeire, eredményekre és gondokra, a teljesség igénye nélkül. "

E kis könyvecske a városi rang megőrzése, városiasodásunk fejlesztése érdekében végzett munkánk lenyomata.

Tükörcserepek, ahogy egy csurgói öreg diák látta



Előszó.
"'Ha én szobrász, vagy festőművész volnék s egy mű- vészi versenyen, vagy pályázaton a magyar református egy- házat kellene valami jelképben megörökíteni: — főalaknak az édesanya képét festeném meg, vagy faragnám ki. — Mert ugyan mi más az anyaszentegyház, mint egy szerető, áldó, féltő hűséggel nevelő-gondozó édesanya?!... Mellékalakokként, — kik fölött az édesanya áldón terjeszti ki kezeit — hármat tennék meg, három fiát az édesanyának. — Különböző századok gyermekeit, együtt azonban szimbólumát a mindenkori hívek életének, — vele együtt magának, a református egyház történetének...."
Vázlat Csurgó multjából

"Tartalom.

Csurgó fekvése. Casurgis. Régi okiratokban előforduld nevei. Honnét vehette nevét. Hajdani birtokosai: az árpádházi királyok, a templáriusok, szent János lovagjai. A lovagrendek terjedelmes birtokai. Ezeket a mohácsi vész után világi gubernátorok kezelik. Tahi János a lovagrendi birtokokat elzálogosítja a Zrínyieknek. Enyingi Török Bálint. Zrínyi Miklós. A csurgói uradalomhoz tartozott községek. Zrínyi Miklós a csurgói földvárat megerősíti, hadiszerekkel megrakja. Innét intézi kicsapásait a törökre, itt tartja előkelő török foglyait; innét indul Nádasdyval Babócsa felszabadítására, majd Ferdinánd főherceggel Koroknya vívására. 1556. évben Csurgó és vidéke sokat szenved az átvonuló német és magyar hadi néptől."
Verejtékből fakadó sóvirágok

I. Előszó
"Gyermekkorom óta nagy érdeklődést tanúsítottam a sóbányáink történelmi múltja iránt. Gyakran és szívesen hallgattam édesapám és nagyapám meséléseit, rövid történeteit az aknaszlatinai sóbányákról, sóbányászokról és a sóbányászatról. Sok érdekes mondának, legendának, hagyománynak voltam hallgatója, amelyek mindég a sóbányászok nehéz életéről szóltak. Sok éven át gyűjtögettem a múlt gazdag tárgyi és szellemi hagyatékait, részt vettem a 70-es években a szülőfalum sóbánya múzeumának létrehozásában (megnyílt 1974-ben) és sóbányáink történetének ukrán és orosz nyelvű megírásában. Nem tagadom, hogy jelen írásaim létrejöttében döntő mértékben hozzájárult az a körülmény, hogy 1997-től Magyarországon élek, és ezáltal lehetőségem nyílt arra, hogy a Magyar Országos Levéltárban és az Országos Széchenyi Könyvtárban felkutathassam azoknak a történelmi írásoknak és leleteknek egy részét, amelyek szorosan kapcsolódnak sóbányáink és a magyar iskolánk történelmi múltjához."
Verőfény

VERŐFÉNY.
Óh költészet verőfénye, Szivem, lelkem szebb reménye. Szent költészet, te vagy nekem Verőfényes szép kék egem!
Néha felhő is takarja. De kiderül az ég alja, S szivárványa azért támad. Hogy díszítse a nótámat.
NÓTÁK.
— Ilonának. —

Powered by Sigsiu.NET
Accessible veiw | Standard view
HONLAPUNK
a TÁMOP-3.2.4.-08/1-2009-0009 számú
"Somogyi Könyvtárak a képzett emberért"
című program keretében készült.

 
UMF_EU_logo

City Library |  Csurgó (8840), Baksay Sándor str. 6.  |  Tel.: 06(82)471-074  |  info.csurgo AT gmail.com | sitemap