Good Pharmacy - Best Price

Hungarian (formal)English (United Kingdom)
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
  • Főoldal
Home About us Our Story

 

Hoffmann Klára
Csurgó város könyvtárának története
(Szakdolgozat)
2000.

Bevezetés

Csurgó méltán híres városka, hiszen kapcsolata a neveléssel, művelődéssel évszázados. Köszönhető ez olyan neves személyeknek, mint Festetics György, aki Somogyban itt alapítja meg az első gimnáziumot 1792-ben; Csokonai Vitéz Mihály, aki itt tanított és verselgetett; és Nagyváthy János, aki a gimnázium építését bonyolította, majd annak első felügyelője lett.

A gimnázium sorsával szorosan összefonódik az iskolai könyvtár története, melyről már sokan írtak hosszabb-rövidebb értekezést. Ugyanakkor több munka született a csurgói tanítóképző történetéről is.

Csurgó város könyvtára, noha csak 50 éves múlttal rendelkezik, talán mégis említésre méltó. A könyvtár történetének kezdetei a II. világháború utáni évekre nyúlnak vissza. Ezek az évek, mint tudjuk, nehézségekkel terhes időszakot jelentettek a magyar könyvtárügy történetében. A háború alatt sok könyvtár sorsa megpecsételődött. Egyesek megsemmisültek, mások állományát súlyos veszteségek érték. Ezért a háború utáni években hatalmas feladat hárult azokra, akik felvállalták a könyvtárak újraélesztését.

A csurgói könyvtár is ebben az időszakban jött létre. A kezdeti időkben a kaposvári körzeti könyvtár letéti könyvtára volt, majd 1953-ban kapta meg a járási könyvtári státuszt. Ekkor kezdődött a könyvtár életében az önállósulás időszaka, mellyel együtt járt a harc az elhelyezésért, a támogatásért. Emellett a szakmai ismeretek hiánya is sok gondot okozott, mivel korábban a könyvtárosi feladatok ellátása nem követelt hozzáértést. Az ekkor létre hívott könyvtárnak nagy része hasonló gondokkal küszködött. A létjogosultságot azonban nem lehetett elvitatni tőlük.

A csurgói könyvtár évtizedek alatt sok változáson ment keresztül, mígnem napjaink egyik fejlettnek mondható, az információs társadalom követelményeihez, kereteihez mérten, igazodni próbáló kisvárosi könyvtárává vált.

A dolgozat megírásában leginkább olyan, személyes indokok vezéreltek, hogy jómagam is Csurgó városában folytattam középiskolai tanulmányaimat. A könyvtárat ez idő alatt volt alkalmam megismerni, barátságos légkörét megkedvelni. Mivel korábban átfogó munka nem született a könyvtár történetéről, kihívásnak éreztem a feladatot, és könyvtár szakos hallgatóként a csurgói Városi Könyvtár történetét választottam szakdolgozatom témájául.

Véleményem szerint egy könyvtár történetének bemutatása előtt fontos felvázolni a magyar könyvtárügy azon változásait, melyek a könyvtárak, jelen esetben a csurgói könyvtár öt évtizedes tevékenységét érintették, és befolyásolták.

  1. A magyar könyvtárügy 1945 után

A könyvtárügy területén 1945 után az újjászervezés hosszú ideig öntevékenyen, az államhatalom segítsége nélkül zajlott. Ebben az időszakban az államrend helyreállítása volt a legfontosabb feladat. A könyvtárakkal sokáig nem tudtak foglalkozni.

A háborúban sok könyvtár állománya teljesen, vagy nagyrészt megsemmisült. A legfontosabb gyűjtemények azonban súlyosabb veszteségek nélkül vészelték át a háborút.

Először a nagyobb tudományos, szak- és közművelődési könyvtárakban indult meg a munka. Itt a pusztulás mértéke nem volt olyan nagy. A szakszervezeti és népkönyvtárak gyűjteménye viszont majdnem teljes egészében elpusztult.

Az 1948-49-es szocialista társadalmi átalakulással a könyvtárak életében is új korszak kezdődött. A szocialista kulturális forradalom jegyében megszűntették a korábbi folyóiratokat, államosították a nyomdákat, könyvesboltokat, a könyvtárakat, színházakat, és egyéb művelődést támogató intézményeket. Felülvizsgálták, módosították a könyvtárak állományát, megsemmisítették, illetve szétszórták az egyházi gyűjteményeket, cenzúrázottan adták ki még a klasszikusokat is. A korabeli kultúrpolitika legfontosabb feladatának az írásos művek, könyvek és folyóiratok és az azokat gyűjtő könyvtárak szellemiségének teljes megváltoztatását tartotta. A kultúrának és a könyveknek csak egyetlen célja lehetett: a politika kiszolgálása.

A közművelődési könyvtárak alapítását 1945 után lényegében elölről kellett kezdeni, mivel a Fővárosi Könyvtáron és hálózatán, valamint néhány városi könyvtáron kívül az országban nem volt közművelődési könyvtári ellátás.

A háború utáni könyvtárügy egyik neves alakja, Sebestyén Géza, az akkori Vallás- és Közoktatási Minisztérium könyvtári osztályának vezetője dolgozta ki a körzeti könyvtárak rendszerét. Több járás területét átfogó rendszer épült ki. A régi olvasókörök, gazdakörök, magánkönyvtárak megszűnése miatt a közművelődési könyvtárhálózatra hárult a feladat, hogy segítse a művelődést, önművelést, a képességek fejlesztését, biztosítsa az olvasás lehetőségét a tömegek számára.

A könyvtáralapító tevékenység tehát 1945 és 1947 között központi támogatás nélkül, öntevékenyen folyt. 1947-ben a Magyar Kommunista Párt irányításával létrejött a Népkönyvtárakat Szervező Országos Bizottság, mely több mint 1100 népkönyvtárat hozott létre. Ugyanakkor a Vallás és Közoktatási Minisztérium rendeletet hozott a vándorkönyvtárak létesítésének és a népkönyvtárak támogatásának szabályozásáról. A népkönyvtárak a Minisztériumtól kaptak könyveket. Vándorkönyvtárakat olyan kis lélekszámú községek és tanyaközpontok számára létesített a Minisztérium, ahol népkönyvtár nem működött. Így 600 vándorkönyvtár jött létre.

 1949-ben az Országos Könyvtári Központ népkönyvtári osztálya, később a helyette, a népkönyvtári hálózat felügyeletére, gyakorlati és módszertani segítésére létrehozott Népkönyvtári Központ kezdett hozzá a könyvtárszervezéshez.

 A népkönyvtárakba szánt műveket először a Minisztérium, majd az Országos Könyvtári Központ népkönyvtári osztálya, később a Népkönyvtári Központ vásárolta meg, beköttette, ellátta katalóguscédulákkal, kölcsönzési kartonokkal, majd a körzeti könyvtárak útján letétként juttatta el a falvakba.

Az első körzeti könyvtár 1949 áprilisában Veszprémben nyílt meg. Három év alatt 32 városban hoztak létre körzeti könyvtárakat. Feladatuk lett a szervezésen kívül a falusi könyvtárak szakmai gondozása és ellátása. Bár a szervező könyvtárosok kezdetben maguk is képzetlenek voltak, lelkesedésük sok nehézséget áthidalt. A legfontosabb munkaeszközük a motorkerékpár, módszerük a siettetés volt. Így volt olyan könyvtár, ahol bútorok nélkül kezdték meg a munkát.

A körzeti könyvtárak által létesített első letéti könyvtár a mezőszentgyörgyi népkönyvtár volt. 1952-ben már a 3000. Népkönyvtárat avatták Széphalmon.

A könyvtárak számának gyors növekedésével gondoskodni kellett a könyvtárosok szakmai képzéséről is. A szakemberhiány enyhítésére öthónapos iskolát és különféle tanfolyamokat szerveztek. A budapesti tudományegyetemen 1949-ben indult meg a felsőfokú könyvtáros képzés. Majd 1951-ben a budapesti Pedagógiai Főiskolán is megkezdték a könyvtárosok képzését.

 A könyvtárpolitika célja a könyvtárügy egységesítése volt. Az első, a könyvtárak munkáját direkt módon szabályozó jogszabály az 1952-es minisztertanácsi rendelet volt, amely központosított felügyeleti és irányítási rendszert vezetett be a könyvtárügyben. A hangsúly a népkönyvtárakon volt. A határozat a közművelődési könyvtárak szervezetét a közigazgatási beosztáshoz igazította. A körzeti és régebbről (1945 előttről) megmaradt városi könyvtárak összevonásával megyei, illetve járási könyvtárakat hozott létre. Ezek a helyi lakosság ellátásán kívül a hálózat központjai is lettek. A könyvtárak anyagi szükségleteiről való gondoskodást (helyiség, berendezés) a tanácsok feladatává tették, de állományukat továbbra is a megyétől, járástól kapták. A megyei könyvtárak 1952-ig, a járásiak 1960-ig alakultak meg.

A határozat rendelkezett a rendszeres leltár megtartásáról is. A könyvtárak könyvanyaggal való ellátására könyvtárellátó létrehozását írta elő, mely 1952 októberében létre is jött.

 A könyvtárügy következő szabályozása az 1956-os törvényerejű rendelet volt, mely leírta a közkönyvtárak fogalmát, fajtáit és azok fő feladatait, megállapította a legfontosabb könyvtári hálózatokat, valamint rendelkezett a különböző könyvtárak gyűjtőkörének elhatárolásáról. Mindemellett rendelkezett a könyvtárak elhelyezéséről, áthelyezéséről, építéséről, felszereléséről, költségvetésének elkülönüléséről, az állomány védelméről, a könyvtárosok képzéséről és alkalmazásáról, a különböző könyvtártípusok és hálózatok szervezeti és működési szabályzatának elkészítéséről, illetve a könyvtárak irányítási és felügyeleti kérdéseiről.

Az 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelet a könyvtárakat a tanácsok intézményeivé tette. Addig a falusi könyvtárak a megyei-járási könyvtárak letéti helyei voltak. Ekkor kezdődött meg a letéti könyvtárak önállósulása. A fenntartás, állománygyarapítás a tanácsok gondja lett.

A könyvtárak tanácsi kezelése az 1959-60-as évektől vált általánossá. A tanácsok költségvetésükben könyvtári címet is nyitottak, és a könyvtárosok kötelező tiszteletdíját is betervezték kiadásaik közé.

Szintén ezekben az években indult el a könyvtárépítési hullám, mely igazodott az ekkorra már általánossá vált szabadpolcos rendszerhez, s eredményeként több városi és megyei könyvtár új épületben folytathatta tovább tevékenységét. A tanácsok egyre több lehetőséget találtak új könyvtárak építésére, a régiek kisebb- nagyobb korszerűsítésére a falvakban is. Az eddigi iskolai termekben, tanácsházak folyosóin szorongó falusi könyvtárak nagy része önálló, bár nem mindig e célra épült és nem mindig elég korszerű helyiséget kapott.

 A tanácsi közművelődési könyvtárak fejlődésében nagy jelentősége volt az 1972-ben kiadott szakmai irányelveknek. A tanácsi közművelődési könyvtárakat négy típusba sorolták: A – megyei, nagyobb városi; B – járási; C – nagyközségi, önálló falusi és a városi lakókörzetek könyvtára; D – lehetett önálló, de vagy iskolához, művelődési otthonhoz vagy más intézményhez csatlakozott könyvtár (klubkönyvtár).

Az irányelvek jelentőségét mutatja, hogy olyan kezdeményezések indultak meg, mint például a hangzótárak létrehozása, a helyismereti tevékenység kibontakoztatása, gyermekkönyvtári szolgálat bővítése.

 Az 1956-os könyvtári törvényerejű rendelet átdolgozásának, illetve törvénnyé fejlesztésének gondolata már 1960-ban felmerült, de megalkotásának szükségességét csak az 1970-es III. Országos Könyvtárügyi Konferencia deklarálta. A tervek szerint 1974-ben került volna sor az új törvény kiadására. Végül csak 1976-ban született meg az újabb törvényerejű rendelet, mely a könyvtárak teljes rendszerét, szervezetét és tevékenységét igyekezett átfogni. A rendelet részletesen taglalta a könyvtárak feladatát, leírta a könyvtárak és könyvtári szolgáltatások rendszerét, definiálta a könyvtári dokumentumok fogalmát és körét.

Az 1976-os jogszabály korszerű könyvtárképet vázolt fel, de az annak megvalósítását szabályozó paragrafusokban sok hibát vétett. Ennek következtében a könyvtárügy továbbra is megtartotta bürokratikus, túlszabályozott jellegét.

 A nyolcvanas évek közepétől Magyarországon a gazdasági és társadalmi változások befolyásolták a könyvtárak, a könyvtári rendszer működését is. A kedvezőtlen gazdasági változások, az ország fokozatos eladósodásának kezelésére tett takarékossági intézkedések először a kulturális szférát, azon belül pedig többnyire a közművelődési szférához kapcsolódó könyvtárakat és művelődési házakat érintették. Megkezdődött a könyvtárak elszegényedése, a dokumentum-beszerzés visszaszorítása. A nyolcvanas évek közepétől ugyanakkor visszaszorították a hatvanas években megindult nagy könyvtárépítési akciókat is.

A könyvtárak pénzügyi megszorításának máig is érezhető negatív hatása volt. A magyar könyvtárügy ebben az időben maradt le a modern könyvtárüggyel rendelkező országgá fejlődés esélyétől.

Nemzetközi viszonylatban a könyvtárak ugyanis ekkor kezdték megtalálni helyüket az egyre erőteljesebben jelentkező információs társadalomban, ekkoriban vált világméretűvé a könyvtárak elektronizációja. A magyar könyvtárakban az olvasói igények fokozatos változása már ebben az időszakban érzékelhető volt, de alapvető változások csak a rendszerváltást közvetlenül megelőző és az azóta eltelt időben jelentkeztek. Az információs társadalom kihívásai, a termelés, az oktatás és kutatás olyan tájékozódási, tájékoztatási igényeket támasztottak, melyek megoldására a könyvtárak nem voltak felkészülve.

Ezek az okok és változások kényszerítették ki a könyvtári törvény mielőbbi megváltoztatását. A könyvtárak működését szabályozó, új törvény megalkotását és megjelenését mind a könyvtárpolitika, mind a könyvtáros szakma szükségesnek tartotta, mert látható volt, hogy az olvasói igények és a könyvtárak tevékenysége már régen túlhaladták az 1976-os törvényerejű rendeletet.

 Az új könyvtári törvény előkészítésének munkálatai 1991-92-ben kezdődtek meg. A parlament 1997 decemberében fogadta el a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, valamint a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt.

A törvény 1998. Január 1-jén lépett hatályba. Az e törvény keretében jóváhagyott, új könyvtári törvény nem a könyvtárakról, hanem a nyilvános könyvtári ellátásról szól, az állampolgár szemszögéből rendezi az ügyet. Szabályozza a nyilvános könyvtárak alapkövetelményeit és alapfeladatait, a könyvtárhasználók jogait és kötelezettségeit, a nyilvános könyvtári ellátás működésének feltételeit, ír a közkönyvtári ellátásról, a könyvtárak fenntartásáról és irányításáról, ugyanakkor a finanszírozásról és a központi támogatás alapelveiről.

 A törvény szellemiségében napjainkban a könyvtárak törekvése, hogy a széleskörű társadalmi, olvasói igényeket lehetőségeikhez mérten a legteljesebb mértékben elégítsék ki. Ugyanakkor a hagyományos nyomtatott információ gyűjtése mellett egyre fontosabb feladatuk az elektronikus információ közvetítése, hiszen az információs társadalomban ez már alapkövetelmény.

 

2. Kultúra és könyvtár Csurgón

2.1. Csurgó története

Csurgó hazánk délnyugati részén fekszik, Nagyatád és Nagykanizsa között. Csurgó mai helyén már a római korban is település állt. Első okleveles említése 1019-ből való: Szent István a zalavári apátság alapítólevelében Csurgó jövedelmét ennek az apátságnak adta.

A település nevét nagy valószínűséggel a városcímerbe is bekerült kőivóba fogott forrásról kapta. A török kiűzést követően a vidék elnéptelenedett, de később a benépesülés gyorsan megtörtént. 1726-ban került a Festetics család birtokába. Festetics Kristóf uradalmának egyik gazdasági, kereskedelmi, kulturális központjává akarta tenni. Céljait utódja, Festetics György valósította meg, aki 1792-ben a gimnázium alapításával a település arculatát átformálta, bekapcsolta az ország szellemi vérkeringésébe.

A gimnázium története elválaszthatatlan Csokonai Vitéz Mihály és Nagyváthy János itteni tevékenységétől. Csokonai itt írta meg és adta elő tanítványaival két drámáját, kibontakoztathatta pedagógiai elképzeléseit. Nagyváthy János jószágkormányzó volt, aki kezdetben a gimnázium építését bonyolította, majd annak első felügyelője lett.

1871-ben Csurgó járási székhely lett. 1872-ben elkészült az ún. ,,Alföld-Fiume” vasút Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába.

1950-ben a tanácsok megszervezésével két szomszédos kistelepüléssel egyesült. 1970-ben megszűnt járási székhely lenni, Csurgó nagyközség lett, és a nagyatádi járáshoz csatolták.

A várossá fejlődés fontos állomását jelentette az 1984-es közigazgatási átszervezés, mikor is Csurgó városi jogú nagyközség lett. Végül 1989. Március 1-jével Csurgót városi rangra emelték.

 

2.2. Könyv és könyvtárak Csurgón

Csurgó kulturális élete a gimnázium alapításával lendült fel igazán, bár már korábban is éltek itt olyan nemes családok, akik kedvelték a kultúrát, az irodalmat. A gimnázium fő patrónusa Festetics György gróf mellett a református egyház volt, de a jobbágyság is tevékenyen segítette az iskola felépülését.

A gimnázium történetéhez magától értetődően szorosan kapcsolódik az iskolai könyvtár története. Alapításának dátumát némely források 1792-ben jelölik meg. Tény, hogy ekkor az iskola tulajdonában volt néhány könyv és térkép. Ez azonban a minimális igényeket sem elégítette ki. A könyvtár állomány 1800-ban, Sárközy János adománya révén gyarapodott jelentős mértékben, később ehhez járult még Nagyváthy János hagyatéka is.

Az állomány az 1840-es évektől főként adományok által bővült. A gimnázium nagy-könyvtárának állománya az 1860-as évek végén elérte az 5000 kötetet. Az 1870-es években a könyvtár megnyitja kapuit a község és környékének könyvszerető lakói számára, ezzel aktívan bekapcsolódik a község kulturális életébe. A könyvtár ebben az időben, a mai értelemben vett közművelődési könyvtári funkciót töltött be, és megelőzve a hazai állapotokat, modern könyvtári tevékenységet folytatott.

A gimnázium ifjúsági könyvtárát 1884-85-ben szervezik meg, mégpedig úgy, hogy a nagy-könyvtár állományából kiválogatják az ifjúság részére ajánlatos irodalmat.

A gimnázium könyvtárának a századforduló után vásárlásból és adományokból gyarapodtak tovább. A nagy-könyvtár állományát 1920-ban ellenőrizték, ekkor majd 15000 kötettel rendelkezett.

A második világháború alatt az ősanyag nem szenvedett kárt, bár az ifjúsági könyvtárat érték veszteségek. A községben létező olvasókörök, egyletek a háború után éledtek fel újra.

A gimnáziumot 1948-ban államosították, akkor a nagy-könyvtár anyagát zárolták.

1973-ban a Kaposvári Megyei Könyvtár munkatársai vállalták, hogy a nagy-könyvtár berendezését felújítják, és állományát elrendezik.

1993-ban a református egyház visszakapta a gimnáziumot, korábbi tulajdonát, és vele könyvtárát is.

 

3. Csurgó város könyvtárának története

3. 1. A községi könyvtár

Csurgó könyvtárának kezdetei az 1945 után indult könyvtáralapító mozgalom éveire nyúlnak vissza. Ez a mozgalom eleinte öntevékenyen működött, később, 1949-től, azonban az Országos Könyvtári Központ népkönyvtári osztálya, majd a helyette létrehozott Népkönyvtári Központ hozzálátott a könyvtárak szervezéséhez.

A Kaposvári Megyei Körzeti Könyvtárat 1949-ben alapították, melynek irányításával az egész megye területét átfogó népkönyvtári rendszer kezdett kiépülni.

A csurgói községi népkönyvtárat 1950. Március 9-én nyitották meg ünnepélyes keretek között. A könyvtár a művelődési otthonban került elhelyezésre. A könyvtár egészen 1953 júliusáig letéti könyvtárként működött. Állományát a Nagyatádi Járási Könyvtáron keresztül a Megyei könyvtártól kapta. A Megyei Könyvtár alközpontjaként működő Nagyatádi Járási Körzeti Könyvtár felügyelete a csurgói járás területén folyó könyvtári munkát is. A könyvtárak 1953 júliusáig ide küldték havi statisztikai jelentéseiket.

 

3. 2. A járási könyvtár

A csurgói könyvtár járási könyvtárként 1953. Július 1-jén kezdte meg tevékenységét. Az ünnepélyes megnyitót 1953. augusztus 20-án tartották a könyvtár új épületében Ez az épület korábban lakóházként funkcionált. A megfelelő átalakítások elvégzése után költözhetett ide a járási könyvtár.

Kezdetben alapvető gondokkal kellett megküzdeni: munkaerőhiány, bútorhiány, szakmai téren a képzetlenség. Ezek a problémák lassan és folyamatosan a Megyei Könyvtár és a Népkönyvtári Központ segítségével oldódtak meg.

Mivel a könyvtár letéti könyvtárként kezdte meg működését, a könyvtárban csak egy fő végezte a könyvtárosi teendőket képesítés nélkül. A járási könyvtár megnyitása után ez az egy ember képtelen volt a vezetési, szervezési és kölcsönzési feladatok ellátására. Az avatás után a dolgozói létszám egy személlyel szaporodott, így a kölcsönzést, mint részmunkaterületet, egy ember végezte. A könyvtár azonban még ekkor sem volt képes feladatainak teljes értékű ellátására. Az avatás után egy hónappal a könyvtár dolgozói létszáma még egy főre gyarapodott, így minden munkaterületen megindulhatott a munka. A további nehézségek a szakmai hozzáértés hiányából adódtak.

A képzetlenség általános volt az egész országban, hiszen a népkönyvtári hálózat kialakításakor a körzeti könyvtárak szervező könyvtárosai járták a járások községeit, hogy találjanak valakit a könyvtárosi teendők ellátására, általában pedagógust vagy katonaviselt fiatalembert. A könyvtáros feladata ekkor még csak a könyvek kiadása és bevétele, esetleg statisztika készítése volt.

Később viszont a körzeti könyvtárak alközpontjainak bővítésével, vagyis a járások területén működő népkönyvtárak munkáját felügyelő járási könyvtárak létrehozásával nőtt az ellátandó feladatok köre is.

A csurgói Járási Könyvtárban tehát a szakmai ismeretek hiánya miatt sem tudták a munkát megfelelően ellátni. Ezért a Megyei Könyvtártól kaptak segítséget, mely a kölcsönzőt és a vezetőt is beiskolázta. A kölcsönző hathetes tanfolyamra, a vezető egyéves levelező oktatásra ment. Ez a szakmai képzés nagy segítséget jelentett a további munkában, bár csak a munka elindításához volt elegendő.

A megnyitó utáni első hónapok az érdemi munka megindításával teltek. A bútorok mellett (könyvállvány, íróasztal, kölcsönző pult, iratszekrény, katalógusszekrény) az adminisztrációhoz szükséges anyagoknak is híján volt a könyvtár. A Népkönyvtári Központtól folyamatosan igényelték a szükséges felszereléseket. Ám a Központ nem tudta a kéréseket egyszerre teljesíteni, hiszen az egész országban meg kellett oldania az újonnan létesült vagy új státuszt kapott könyvtárak felszerelésekkel való ellátását, illetve felfejlesztését. Könyvespolcok hiányában ezért a könyvek egy része asztalokon és székekre helyezett deszkákon volt. Az 1954-es év folyamán írógépet és íróasztalt kapott a könyvtár.

 

3.2.1. Állomány

Az állomány leltárba vételét 1953 augusztusában végezték el először. Leltárkönyvet csak július végén kapott a könyvtár. A könyvtár állománya ekkor 924 kötet volt. Az állomány a járási könyvtár megnyitása után egy hónappal ugrásszerűen, majdnem háromszorosára nőtt, év végére elérte a több mint háromezres kötetszámot. A könyvek katalogizálását 1954-ben kezdték meg.

 

3.2.2. Olvasók

A havi statisztikai jelentésekből kitűnik, hogy az olvasók száma is gyorsan emelkedett, akik mind több könyvet kölcsönöztek. A könyvtárban ekkor még nem volt külön gyermekrészleg, de az ifjú olvasók is találhattak maguknak könyveket. A statisztikában látható (1. sz. táblázat), hogy megjelölték, hány 14 éven aluli olvasója volt az adott hónapban a könyvtárnak, emellett pedig a kölcsönzött könyveknél is külön jelölték, hogy mennyi volt a 14 éven aluli kölcsönzés.

A beiratkozási díjat 1954. Január 1-jétől vezették be. Minden olvasónak újra be kellett iratkozni, és a beiratkozási díj felnőtteknek 3,-Ft, 14 éven aluli gyermekeknek vagy tanulóknak 1,-Ft volt. A díj összege hosszú évekig nem változott.

 

1. sz. táblázat – Statisztikai adatok 1953-1954

 

 

1953.

július

1953.

szeptember

1953.

december

1954.

december

Állomány (kötet)

924

2285

3102

3918

Olvasók

összes

228

410

643

770

14 éven aluli

115

184

253

262

Kölcsönzött könyvek

összes

518

1419

1930

2076

14 éven aluli

157

498

668

573

3.2.3. Nyitva tartás, olvasóterem, könyvtári rendezvények

A Járási Könyvtár az átköltözés után vasárnap kivételével minden nap délután tartott nyitva. Korábban csak szerda és szombat délután volt kölcsönzés. A nyitva tartás idejét az olvasók munkaidejének figyelembe vételével alakították ki.

Az olvasóterem 1953-ban csak néhány hónapig működött, mert télen nem volt kályha és tüzelő a fűtésre. Az 1954-es években sikerült ezeket a problémákat is megoldani. Az olvasóteremből hiányzott a kézikönyvtár. Folyóiratokat és egypéldányos művészeti, technikai könyveket olvashattak itt a látogatók.

Az 1953-as évben a könyvtárnak ritkán volt alkalma rendezvények megtartására, bár a propagandamunkának akkoriban ez volt a legfőbb eszköze. 1954-től azonban, mikor a kezdeti nehézségek némileg enyhültek, a könyvtár már havonta több alkalommal is rendezett könyvtárkiállítást, és könyvismertető előadást.

 

3. 2. 4.        Hálózati munka a járás területén

A Járási Könyvtár megalapítása előtt Csurgó járás területén a Nagyatádi Járási Körzeti Könyvtár felügyelete a hálózati munkát. 1953 júliusától a csurgói Járási Könyvtár feladata lett, hogy mint módszertani alközpont, irányítsa a járás területén működő községi könyvtárak munkáját, letéti anyaggal lássa el őket. Ezért külön letéti állományt is fenntartott. A könyvtárak telepítését az 1954-es év folyamán befejezték, és elérték, hogy a járás minden községében működjön könyvtár. 1959-ig a járás több kisebb településén, és majorokban is létesítettek könyvtárat. Néhány könyvtár időközben életképtelennek mutatkozott, de a Járási Könyvtár dolgozói törekedtek rá, hogy újabb településeket vonjanak be a könyvtári hálózatba.

A könyvtártelepítés szintén nagy nehézségekkel járt. A könyvtári berendezések hiánya, a könyvtárosok tapasztalatlansága, rossz viszony a tanács és a népkönyvtárosok között, mind nehezítették a munkát. A tanácsokkal való jó viszony kialakítása nagyon fontos volt, mert általuk sikerült megvalósítani a könyvtárak elhelyezését, megoldani a berendezések hiányát is.

A községi könyvtárosok 1953 októberében kétnapos képzésen vettek részt. A következő években képzésüket segítette a Járási Könyvtár szervező könyvtárosa, aki látogatásai alkalmával adott instrukciókat a munkához. Emellett a népkönyvtárosoknak folyamatosan szerveztek járási értekezleteket és tanfolyamokat, ahol elsajátították a munkájukhoz feltétlenül szükséges ismereteket.

A legtöbb községi könyvtárat pedagógus vezette. A népkönyvtárosok munkájukért bizonyos összegű havi tiszteletdíjban részesültek. A községi népkönyvtárak átlagosan 300 kötetes állománnyal kezdték meg működésüket. Az új könyveket a szervező könyvtáros szállította Csepel motorkerékpárján, melyet 1954-ben kapott meg a könyvtár. Akkoriban ez volt a szervező könyvtáros legfontosabb közlekedési eszköze, ezzel járta a járáshoz tartozó települések könyvtárait

 

2. sz. táblázatJárási népkönyvtárak 1950-1954

 

Község

Alapítás éve

Berzence

1950

Csurgó

1950/1953-tól Járási Könyvtár/

Csurgónagymarton

1952

Gyékényes

1950

Iharos

1953. október

Iharosberény

1950

Iharosberény Állami Gazdaság

1953. július

Iharosberény Gépállomás

1953. augusztus

Inke

1950

Őrtilos

1954. január

Pogányszentpéter

1954. február

Porrog

1953. október

Porrogszentkirály

1952

Porrogszentpál

1954. május

Somogybükkösd

1950

Somogycsicsó

1954. január

Somogyudvarhely

1953. július

Szenta

1952

Szentmihályhegy

1953. október

Zákány

1950

 

3.2.5. A könyvtár gazdasági helyzete

A Népkönyvtári Központ megszűnése után, a könyvanyag szétosztása is a Könyvtárellátó feladata lett. A Járási Könyvtár 1954-ben kötött szerződést az Állami Könyvterjesztő Vállalat Könyvtárellátó Osztályával (lsd.: 1. sz. melléklet). A könyvtárnak ezután lehetősége volt arra, hogy a helyi kölcsönzési anyagot maga válassza ki. A könyvtár könyvvásárlási kerete 1954-ben 17600,-Ft volt, emellett a negyedévente felhasználható könyvvásárlási hitelkeret 4400,-Ft, melyből 2640,-Ft-ra kötött szerződést a Könyvtárellátóval, a fennmaradó 1760,-ft-ot pedig a boltokban való vásárlásra fordíthatta. A megrongálódott könyvek beköttetésére a könyvtár negyedévente 800.-Ft-ot használhatott fel.

A szerzeményezés irányítása és ellenőrzése a Megyei Könyvtár feladata volt, mely nyilvántartotta keretösszegek felhasználását, a megrendeléseket láttamozva küldte el a Könyvtárellátóhoz.

 

3.2.6. Könyvtári személyzet

A könyvtárosokról eddig viszonylag kevés szó esett. Valójában személyük és létszámuk szinte évről évre változott, ez is nehezítette a könyvtár munkáját.

A Járási Könyvtár működését egy fővel kezdte, a létszám hamarosan három főre szaporodott. 1954 utolsó hónapjaiban ismét személyi változásokkal kellett szembenézni. A vezetőt és a szervező könyvtárost más könyvtárak vezetésével bízták meg. Munkakörüket egy hónapra a kölcsönző könyvtáros vette át, majd a Megyei Könyvtár új szervező könyvtárost küldött. A következő 4-5 évben gyorsan változott a könyvtárvezető személye, szinte minden évben más látta el a vezetői teendőket. A helyzet ezen a téren csak az 1960-as évek elején normalizálódott, mikor is a könyvtár mai helyére költözött.

 

3.2.7. Változás az elhelyezésben

1955-ben egyre égetőbb gondja lett a könyvtárnak a nem megfelelő elhelyezés. Ebben az évben lehetőség nyílt rá, hogy változtasson rossz körülményein.

A négyszobás lakás, melyet könyvtári célokra alakítottak át, nagyságra megfelelő volt, de a nedvesség és mellékhelyiségek hiánya miatt használatra alkalmatlanná vált. A nedvesség akkora volt, hogy a könyvek bepenészesedtek, felhólyagzottak. A raktárhelyiségben kellett tárolni a könyvtár minden felszerelését, és a motort is. A lakás nagyon hideg volt. A kályha nem működött, de fűtőanyag sem volt. Ezek a munkakörülmények a dolgozók egészségét is veszélyeztették.

1955 júniusában a Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatban rendelkezett a könyvtár épületének lakás céljára való visszaállításáról és a Járási Könyvtár átköltöztetéséről.

Az új könyvtárhelyiség tartozási, festési, villanyszerelési munkálatainak befejezése után, december közepén költözhetett át a könyvtár. A Járási Könyvtár új helyisége a mai Korona Szálló épületében volt. Ugyanebben az épületben működött a mozi is. Akkoriban ez a község egyik legszebb épületének számon tartott, és központi elhelyezkedése is előnyös volt a könyvtár számára.

 

3.2.8. Jobb körülmények – hatékonyabb munka

A könyvtár új helyén a bútorzat is megújult. A községi tanács a községfejlesztési alapból polcokat készíttetett, így megoldódott a letéti anyag tárolása. Emellett a régen várt kölcsönző pultot is megkapta a könyvtár.

1955 novemberében Kellner Béla, a Megyei Könyvtár módszertani csoportvezetője, látogatása során felhívta a könyvtár dolgozóinak figyelmét az elmaradásokra. A könyvtárnak nem volt munkaterve, mert a könyvtár vezetője akkoriban tért vissza a katonai szolgálatból. Nem végezték el az állományellenőrzést sem a Járási Könyvtárban, sem a járási népkönyvtárakban. Az 1956-os év, tehát sok munkát rótt a könyvtárra. Az elmaradt állományellenőrzést pótolták, folyamatosan látogatták a községi könyvtárakat, elindították az olvasómozgalmat, állandó kiállítást rendeztek mezőgazdasági könyvekből. Így próbálták népszerűsíteni az új szakirodalmat, hiszen Csurgó mezőgazdasági jellegű település volt.

1956. augusztus 25-én az állományellenőrzési munkák befejeztével készült jegyzőkönyv adatai szerint a könyvtárállomány összesen 11787 kötet volt, melyből a helyi 4680 kötetet, a letéti állomány pedig 7151 kötetet tett ki

Az állomány folyamatosan nőtt, mindemellett egyre több folyóirat (1958-ban már 25 fajta folyóirat járt a könyvtárnak ) közül választhattak az olvasók. A könyvtár dolgozói törekedtek rá, hogy a kötelező, a szocialista követelményeknek megfelelő irodalom mellett egyéb értékes (értékesebb) külföldi és magyar klasszikus irodalmat is ajánlhassanak az olvasóknak. A beszerzésre fordítható állami támogatás csökkent, 1957-ben a helyi állomány fejlesztésére 10 e Ft-ot, a letéti állomány gyarapítására 5 e Ft-ot fordíthattak. A könyvtár emiatt a Községi Tanácshoz fordult segítségért, hogy a községi kulturális alapból agyagi támogatást nyerjen. A Községi Tanács a tőle telhető mértékben próbálta kielégíteni a könyvtár igényeit, főképp berendezési tárgyak adományozásával. 958-ban a jobb szerzeményezés érdekében Könyvbeszerzési Tanácsadó Bizottságot hoztak létre, melynek tagja volt a könyvtár két dolgozója, két olvasó, a tanács művészeti tanácsadója, és a művelődési csoportvezető is.

Az új könyveket a boltok kirakataiban és plakátokon népszerűsítették. A könyvtár létrehozta diafilmtárát is, melynek gyarapítását a diafilmvetítéssel egybekötött mesedélutánokon szedett belépődíjból finanszírozták. A folyóiratok számát tovább emelték. A könyvtári szakkatalógus 1959-ben készült el. Ezzel egyidőben a fiókkönyvtárakat is ellátták szak- és betűrendes katalógussal.

A Járási Könyvtár könyvállománya (a helyi és a letéti anyag együtt) az 1950-es évek végén már majdnem elérte a húszezres kötetszámot. Olvasóinak száma több mint 600 fő volt, kölcsönzött köteteinek száma meghaladta a 19 ezret.

 

3. sz. táblázat --- Statisztikai adatok 1950-1959


Községi

Járási

Könyvtár

1950

1953

1956

1959

Helyi állomány (kötet)

800

3102

5286

6706

Letéti állomány (összes)

-

3598

9026

11480

Olvasók

260

643

574

647

Kölcsönzött könyvek (helyi)

2365

1930

22193

19218

3.2.9. Fiókkönyvtárak

Fiókkönyvtár létesítésének az igénye már 1957-ben felmerült. A járási könyvtár első fiókkönyvtárát 1958 decemberében nyitották meg Alsok község kultúrotthonában. A község közigazgatásilag Csurgóhoz tartozott, mivel 1950-ben egyesült vele. A fiókkönyvtár 300 kötetes állománnyal kezdte meg működését.

A következő fiókkönyvtár 1960-ban a felső-csurgói Zrínyi Miklós T.SZ. klubtermében létesült. A felszerelést, berendezést a Csurgói Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága biztosította.

1964-ben szintén a községhez tartozó Zrínyi-telepen hoztak létre újabb fiókkönyvtárat. 1971-ben 5 fiókkönyvtár működött, egyenként Csurgó-Alsokban, Zrínyi-telepen, Csurgónagymartonban, Somogycsicsó és Szenta községekben. Az utolsó fiókkönyvtár 1984-ben Felső-Csurgón jött létre. A fiókkönyvtárak egészen 1991-ig működtek.

 

3.2.10. 1960 - A tanácsi kezelésbe adás

1960-ban Somogy megye területén 130 népkönyvtár tanácsi kezelésbe adását tervezték. A csurgói járás területén ez a Járási Könyvtáron kívül, további 8 községi népkönyvtárat érintett. Ezzel az intézkedéssel a tanácsok tulajdonába került a könyvtár minden felszerelési tárgya, és könyvállománya. A fenntartás így a tanácsok gondja lett. A tanácsi kezelésbe adott népkönyvtárak a Könyvtárellátótól maguk rendelhettek, de a rendelések ellenőrzése, továbbítása, a tervszerű állományalakítás a járási könyvtárak feladata maradt. A könyvtárak állományát újra kellett leltározni. A tanácsi kezelésbe adással a tanácsok fő feladata lett, hogy könyvtáraik elhelyezési problémáit megoldják, ugyanakkor a költségvetési, és községfejlesztési összegekből támogassák azokat.

A csurgói járás területén működő népkönyvtárak tanácsi kezelésbe adását 1962 szeptemberéig kellett végrehajtani.

 

3.2.11. Az utolsó költözés

A tanácsi kezelésbe adás tehát fontos feladatokat rótt mind a könyvtárakra, mind a tanácsokra. A Járási Könyvtár eddigi működése alatt folyamatos probléma volt, hogy a könyvtár nem a megfelelő körülmények között végzi tevékenységét. Nehezen találtak könyvtári célokra alkalmas épületet. A könyvtár állománya azonban már akkora volt, hogy kinőtte korábbi helyét, és a helyhiány miatt az addigra már elterjedt szabadpolcos kölcsönzést sem tudták bevezetni. Mindezen okok miatt a könyvtár elhelyezését minél hamarabb meg kellett oldani.

Már 1962-ben szóba került, hogy a könyvtár a Csurgó és Vidéke Földműves szövetség által működtetett cukrászda épületébe lesz áthelyezve. Tényleges intézkedésre 1963 augusztusában került sor.

A Csurgói Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatban rendelkezett a cukrászda épületének könyvtárrá való átalakításáról. Az épület 1899-ben épült.

1950 és 1962 között a Csurgó és Vidéke FMSZ működtetett az épületben cukrászdát. 1963-ban kezdték meg az átalakításokat az épületen mind kívül, mind belül. Megszüntették a cukrászda beépített bejáratát, visszaállították az épület eredeti állapotát, helyrehozták a homlokzatot is. A könyvtár mai helyére 1964 májusában költözhetett. A könyvtár ekkor új berendezést kapott, modernizálták a kölcsönzési adminisztrációt és bevezették a szabadpolcos kölcsönzést. Az új épületben a könyvtáron kívül még két lakás és két lakószoba is helyet foglalt. 1964 –ben az egyik lakást megszüntették, így a könyvtárnak lehetősége nyílt önálló gyermekrészleg kialakítására. Az új önálló helyiségben létesített gyermekkönyvtárat 1965. május 1–jén adták át a gyermekolvasók részére. Állománya 3000 kötet könyv, 1700 diafilm és 5000, - Ft értékű játék volt.

 

 

3.2.12. Könyvtári munka a költözés után

A könyvtár életében nagyon fontos állomás volt az 1964–es átköltözés. A könyvtár keretei kibővültek, az állomány tárolására nagyobb hely állt rendelkezésre, a könyvek között az olvasók végre szabadon válogathattak, majd 1965–től az ifjú látogatók már külön helyiségben kölcsönözhettek, játszhattak, nézhettek diafilmeket.

Mindezek a változások köszönhetők egy olyan könyvtárigazgatónak is aki 1961-–es kinevezésétől kezdve igyekezet a könyvtár munkáját úgy szervezni, hogy az leghatékonyabban tudja feladatát ellátni. A könyvtár már régóta várt egy ilyen vezetőre.

 

Turbék Károly könyvtárigazgató 1964–ben elkészítette a Járási Könyvtár irányadó munkarendjét, melyben a legfontosabb rendeletek alapján megállapította a könyvtár kötelezettségeit, főbb feladatait (lsd.: 2. sz. melléklet). A könyvtár dolgozói a munkarend figyelembe vételével folytatták tevékenységüket. A munkarend a következő feladatköröket jelölte meg.

-         hálózati, módszertani munka,

-         olvasószolgálat és tájékoztatás,

-         feldolgozás,

-         ügyviteli és gazdasági feladatok.

Az 1965. évi beszámolóból kitűnik, hogy a könyvtárvezető elégedetten állapíthatta meg a Járási könyvtár éves munkájának eredményességét, és ezt a statisztika is igazolta. Legfőbb célkitűzéseik között szerepelt a szakmai önképzés, az olvasótábor kiszélesítése, a működési körülmények javítása, a könyvtár belső terének kulturáltabbá tétele. Az 1965–ös év folyamán, de később is, ezeknek a célkitűzéseknek igyekeztek megfelelni.

A könyvtár állománya folyamatosan gyarapodott. 1965–ben a letéti és helyi állomány együtt 12486 kötetet tett ki. A letéti állomány ekkor már kevesebb volt, mivel 1960–tól a járási községi könyvtárak állományukat saját állományként kezelték. Az állomány jellegét tekintve a könyvtárban megtalálhatók voltak az ideologiai, politikai, társadalomtudományi, természettudományi művek, az ismeretterjesztő, szép-, ifjúságiés gyermekirodalom. Ez megfelelt az általános jellegű gyűjtőkör kívánalmainak.

1965–ben az ifjúsági irodalom nagyobb mértékben gyarapodott a gyermekkönyvtár kialakításával. Ez az esemény befolyásolta a könyvtárba beiratkozott olvasók számának növekedését is. Az 1121 olvasó közül 317 fő volt 14 éven aluli, 379 fő 14 – 18 év közötti. A kölcsönzött kötetek száma is nagyrészt a gyermek – és ifjúsági irodalomból került ki.

1965–ben a gyermekkönyvtár létrehozásával a könyvtár nyitvatartási ideje is módosult. A felnőttek hétköznap hétfőn, szerdán és pénteken 14 – 18 óráig, a gyerekek kedden és csütörtökön 14 – 18 óráig, szombaton 10 – 14 óráig látogathatták a könyvtárat. Az olvasótermi szolgálat a kölcsönzés alatt működött. A könyvtár szolgáltatásai a könyvkölcsönzés, diafilmkölcsönzés, referensszolgálat voltak. A hírlapokat és folyóiratokat helyben olvashatták a látogatók.

A könyvtár fenntartását, az állomány gyarapítását a költségvetésből, ezen kívül a községfejlesztési alapból, illetve a termelőszövetkezeti, és földművesszövetkezeti támogatásokból oldották meg.

 

 

4. sz. táblázat     – A Járási Könyvtár és fiókkönyvtárai


1960

1964

1965

Állomány helyi (kötet)

11690

9809

10945

Állomány letéti (kötet)

8569

7038

1541

Olvasók összesen

674

938

1121

14 éven aluli

170

213

317

14 – 18 év közötti

131

310

379

Kölcsönzött kötetek (helyi)

22821

27035

36982

Állomány gyarapítására fordított összegek (ktg.vetés)

5000

46240

43918

Állomány gyarapítására fordított összegek (egyéb forrásból)

-

1700

4275

Fontos még megemlíteni a hálózati munkát, mivel a tanácsi kezelésbe adás után ezen a területen is változások álltak elő.

A csurgói járás tanácsi közművelődési könyvtárainak száma 1965–ben 26 volt. Ez a szám tartalmazza a Járási Könyvtárat és annak két fiókkönyvtárát, valamint az ebben az évben létesített letéti könyvkölcsönzőt. A tanácsi kezelésbe adás, mint már írtam, azt jelentette, hogy a könyvtár fenntartója, állományának tulajdonosa a tanács lett. A könyvtárban elhelyezett letéti állomány ezután saját állományként szerepelt a statisztikában is. A változások a Járási Könyvtár feladatkörét is átalakították a hálózati munka terén. A könyvtár szükség szerint egyes községeket ellátott letéti anyaggal. Ez 1965–ben a járás területén nyolc könyvtári egységet érintett. A hálózati- módszertani felelős legfontosabb feladata lett a Járási Könyvtár hatáskörébe tartozó községi könyvtárak szakmai, módszertani irányítása, ellenőrzése, az állománygyarapítás segítése. Mindemellett részt vett az adott község könyvtárosával együtt a községi tanács végrehajtó bizottsági ülésén, ahol a könyvtár érdekeit volt hivatott képviselni.

A könyvtár további tevékenysége tehát az 1964–es munkarend szellemében folyt. Az 1960–as évek elejére a könyvtár leküzdötte kezdeti nehézségeit. Elhelyezési, berendezési problémái egy időre megoldódni látszottak, állományát folyamatosan gyarapította. Dolgozóinak szakmai önképzése hatékonyabbá tette a tartalmi munkát mind helyben, mind a hálózat területén.

 

3. 3. A nagyközségi könyvtár

 

1970. július 1-jével a csurgói járás megszűnt, illetve beleolvadt a nagyatádi járásba. Somogy Megye Tanácsa 1970. július 1-jei határozatában Csurgót nagyközséggé nyilvánította. A közigazgatási átszervezés a könyvtárat is érintette, újra a Nagyatádi Járási Könyvtár felügyelete alá került, bár ezután is ellátta eddigi feladatait.

 

3. 3. 1. Helyi és hálózati tevékenység

Az 1970. évi beszámoló jelentés szerint azonban nem ment zökkenőmentesen a munka. A hálózatban kisebb zavart okozott a járás megszűnése. A községi könyvtárak látogatása és ellenőrzése nem volt olyan rendszeres és alapos, mint korábban. Ebben az évben sok munkát igényelt a letéti állomány felszámolása. A könyvtár több mint ötezer kötet könyvet osztott szét a községi könyvtárak között.

Végrehajtották a közigazgatásilag Csurgóhoz csatolt községek körzetesítését is. A csurgónagymartoni, somogycsicsói és szentai könyvtárakat a csurgói Központi Könyvtár fiókjaivá szervezték.

A módszertani munka továbbra is kiterjedt a volt csurgói járás területén lévő könyvtárakra, illetve a fiókkönyvtárakra. A munkát a Nagyatádi Járási Könyvtár irányításával a könyvtárterjesztő és a hálózati könyvtáros látta el.

A következő években a könyvtár tevékenysége nagyobb nehézségek nélkül folyt. Az állomány évente több száz kötettel gyarapodott. Látogatottsága nőtt, ezért 1973–ban a nyitva tartás megváltoztatásával alkalmazkodtak a lakosság igényeihez. Kedd kivételével minden nap délután 13-18 óráig, szerda és péntek délelőtt 8-11 óráig is az olvasók, látogatók rendelkezésére álltak. Leggyakoribb látogatók a gyerekek és a tanulók voltak. Ez a tendencia már az 1960–as évek közepén megindult, és elmondható hogy napjainkban is tart. Fontos szerepe volt ebben az 1960–as évek végén, az 1970–es évek elején, az iskolákkal való jó kapcsolat kialakításának. Az általános iskolai osztályok hetente többször is tartottak foglalkozásokat, játékokat, szellemi vetélkedőket és irodalomórákat a gyermekkönyvtárban. A gimnázium tanulói leginkább a folyóiratokat és a kötelező irodalmat keresték a könyvtárban.

Az iskolák mellett más intézményekkel, így az üzemekkel is felvették a kapcsolatot, ahol szakszervezeti könyvtárak működtek. A könyvtár feladata lett, hogy mind az iskolai, mind a szakszervezeti könyvtárosok számára szakmai segítséget nyújtson, például a könyvbeszerzésnél.

1975-ben az épületben, ahol a könyvtár helyet kapott, ismét belső változásokat hajtottak végre. A könyvtár területe a két lakószoba megszüntetésével újra bővült. Az épület külső felújítására az 1978-79-es évben került sor.

A könyvtári munka a 70-es években folyamatosan és zavartalanul zajlott. Az állomány mennyiségileg és minőségileg is fejlődött. A könyvtár törekedett az olvasói igények legteljesebb kielégítésére, ugyanakkor igyekezett megfelelni a politikai és szakmai elvárásoknak.

 

5. sz. táblázat --- Nagyközségi Központi könyvtár és

fiókkönyvtárai

 

1970

1975

1979

Állomány (kötet)

19223

30572

36824

Olvasók

1280

1794

1992

14 éven aluli

469

617

646

14 éven felüli ill. tanuló

736

458

534

Kölcsönzött kötetek

40168

49966

49980

Állománygyarapításra fordított összeg (Ft)

68469

62009

66203

3.3.2. A szakfelügyeleti vizsgálatok és következményeik

Az 1979 júliusában megtartott szakfelügyelői vizsgálat ellenben a hiányosságokat is feltárta, és javaslatot tett azok megszűntetésére:

 

,,1./ El kell készíteni a könyvtár szervezeti szabályzatát, ügyrendjét. Pontosan meg kell határozni a könyvtár gyűjtőkörét, a szerzeményezés és a katalógusépítés módszereit, és el kell készíteni a dolgozók munkaköri leírását.

2./  A biztonságos állományalakítás érdekében biztosítani kell legalább az évi 70-80000 Ft-os könyvbeszerzési keretet. Állománybeszerzésnél gondolni kell a fiókkönyvtárak és a gyermekrészleg állományának feljavítására is. A folyóiratokra, hírlapokra, újságokra is nagyobb előfizetési keretet kell biztosítani.

6./  Jobb propagandával, kapcsolatokkal növelni kell a felnőtt olvasók számát a Központi Könyvtárban. Figyelmesebb, szolgálatkészebb kiszolgálással, tájékoztató munkával kell segíteni az olvasókat és egyúttal figyelni is rájuk.

7./   Az olvasószolgálati nyilvántartásokat korszerűsíteni kell, alkalmazni kell az olvasójegyet.

…..

10./  A könyvtár vezetője és munkatársai nagyobb gondot fordítsanak szakmai önképzésükre, a ,,B” típusú könyvtárakkal szemben támasztott követelmények, a könyvtári munkával kapcsolatos rendeletek, szakmai irányelvek, újdonságok megismerésére és alkalmazására.”

A szakfelügyeletei utóvizsgálatot 1981 júniusában tartották meg. A korábbi észrevételek nem tették meg a kellő hatást, a könyvtár helyzetében nem következett be nagyobb változás. Igaz volt ez főleg az elhelyezésre és a felszerelésre. A könyvtár zsúfolt volt, és a szakfelügyelői vélemény szerint nem felelt meg a ,,B” típusú könyvtár követelményeinek. Ezen kívül más hiányosságokat is felfedeztek a vizsgálat során. Ilyen volt például az állomány szakszerűtlen feltárása; a törlések ellenére még mindig sok volt a tartalmilag elavult könyv. Bár az előző szakfelügyeleti vizsgálat óta igyekeztek a mulasztásokat pótolni, de a munkát nehezítette, hogy a ,,könyvtár dolgozói időközben valamennyien szakmai képzésben vettek részt. Az utólagos vizsgálat felhívta a figyelmet a gondosabb állományalakításra, az igényesebb módszertani munkára, a határozottabb vezetői irányításra. A könyvtár vezetője Káplár József, 1968-ban vette át a munkakört.

 

A szakfelügyeleti jelentések objektív és valós képet vázoltak fel a könyvtár helyzetéről. A problémák feltárásával fontos szerepük volt azok megoldásában is. Bár ez nem egyik napról a másikra, hanem évek alatt történt meg. A megoldásra váró feladatok mellett szem előtt kellett tartani a 80-as évek elejétől egyre növekvő olvasói igényeket.

Ezek figyelembe vételével a könyvtár működésében például olyan változások történtek, mint a nyitva tartás hosszabbodása, zenei részleg létrehozása, törekvés a szolgáltatások színvonalának emelésére.

1982. március 1-jétől a könyvtár felnőtt részlege kedd kivételével hétköznap 9-18 óráig, szombaton 9-14 óráig, a gyermekrészleg 10-18 óráig, szombaton 9-14 óráig állt a látogatók rendelkezésére.

1983 szeptemberében a közművelődési alapból nyert támogatásból hozták létre a zenei részleget. Több mint 300 hangzó anyagból (lemez, kazetta) válogathattak az olvasók, a zenei részleg kilenc lehallgató hellyel működött.

Ezek a kedvező változások azonban nem szorították háttérbe azt a tényt, hogy a könyvtár elhelyezési gondokkal küzdött, a raktározási körülmények korszerűtlenek voltak.

Ezekre a problémákra világított rá 1985-ben az újabb szakfelügyeleti vizsgálat.

Ahogy a vizsgálat megállapította:

 

,,Több évre szóló megoldást csak a teljes épület könyvtári birtokba adása

nyújtana, esetleg egy födémcserét követően a padlásrész hasznosításával összekapcsolva. Így megoldható lenne a könyvtári munkahelyek, a szociális helyiségek, a központi könyvraktár elhelyezése és bővülnének a helybeolvasási lehetőségek is.”

Az 1985. évi vizsgálat elérte hatását, mivel a tanács végrehajtó bizottsága határozatban rendelte el az épület teljes belső felújítását.

Mindezek a változtatások abból a szempontból voltak fontosak, hogy Csurgó 1984-ben városi jogú nagyközség lett, és ezzel a közigazgatási átszervezéssel elindult a várossá fejlődés útján. Tehát fontos kérdéssé vált a település intézményei működési feltételeinek javítása, beleértve a kulturális intézmények színvonalának emelését.

1985. május 13. és december 16. között a könyvtár nem üzemelt. Az épületben elvégezték a bővítést, mely a gyermekkönyvtárat és a raktárteret érintette, korszerűsítették a világítást, bevezették a központi fűtést, padozatcserét, festést, és mázolást hajtottak végre. Megyei támogatásból a könyvtár új bútorzatot kapott. A bővítés lehetőséget adott egy feldolgozó iroda kialakítására is. A könyvtár a póthitelként kapott 50 e Ft-os összegből új bútorokat, szőnyegeket, függönyöket vásárolt. Mindezek a változtatások kulturáltabb környezetet, a munkavégzéshez jobb körülményeket teremtettek.

1985-ben tervbe vették a tetőtér raktározásra való átalakítását, illetve a pincehelyiség használatra alkalmassá tételét. Ezek a tervek azonban még a mai napig nem valósultak meg.

Az 1985-ös év bővelkedett a vizsgálatokban. Májusban a tanács közművelődési felügyelője is felmérést végzett a könyvtárban a tárgyi, személyi feltételekről, a tartalmi munkáról, illetve minősítette az intézményvezetést és az intézmény össztevékenységét.

Mint ahogy a szakfelügyeleti vizsgálat során, úgy most is megállapítást nyert a tény a könyvtár tartalmi munkájában hiányosságok mutatkoznak. Az alacsony beszerzési keretet nem megfelelően használták fel. Ugyanakkor a szerzeményezés nem kollektíven történt, hanem a vezető egymaga végezte. A könyvállomány összetétele nem volt összhangban az olvasók arányával. Az állomány közel 8-50 %-a szakirodalom volt, így kevesebb volt a szépirodalom, és a gyermek-és ifjúsági irodalom aránya. A gyermekkönyvtárban az ismeretterjesztő művek száma alacsony volt. A gyermek könyvtárosnak nem lehetett beleszólása az állományalakításban. A közművelődési felügyelő észrevételei között szerepelt az eleven közművelődési tevékenység hiánya. Könyvtári rendezvények inkább csak a gyermekkönyvtárban szerveződtek. Emellett a könyvtárosok szakmai képzettsége sem volt megfelelő. Szakirányú egyetemi végzettséggel csak az igazgató rendelkezett.

A művelődési felügyelő javaslataiban szerepelt, hogy a könyvanyag feltárásának javítása érdekében szükség van egy feldolgozó-katalogizáló könyvtárosra, az intézményvezető segítségével a könyvtárosok próbálják meg szervezetten a szakmai képzettséget levelező úton megszerezni, frissítsék fel a gyermekkönyvtár állományát, a könyvtár szervezzen évente több rendezvényt minden korosztály számára, az éves munka megtervezése során tárják fel a lakosság igényeit, a könyvtár folyamatosan bővítse állományát az igényeknek megfelelően.

A következő években mindezeknek az észrevételeknek, javaslatoknak a szem előtt tartásával próbálták a könyvtári munkát végezni. Mindenesetre a szakfelügyeleti és közművelődési felügyelői vizsgálatok nagy hatással voltak a könyvtár további tevékenységére.

1986-ban az összes álláshely betöltésre került. Létrehozták a feldolgozó munkakört, melyet a korábbi módszertanos könyvtáros vette át, és az ő helyére új ember került. A területi és módszertani munka szervezettebbé és rendszeresebbé vált. Az állomány a gyűjtőköri feladatok értelmében fejlődött, nagysága 1986-ban 50463 kötet volt. Az olvasók száma és a könyvtárhasználat gyakorisága emelkedett. 1986-ban a Központi Könyvtárban és fiókkönyvtáraiban a beiratkozott olvasók száma 2032 fő volt. A könyvtár egyre nagyobb szerepet vállalt a szakirodalmi, információs igények kielégítésében. Tette ezt irodalomkutatás, illetve könyvtárközi kölcsönzés keretében. 1986-ban 142 könyvtári rendezvényt szerveztek, melynek nagy része gyermekrendezvény volt, de tartottak író-olvasó találkozót, kiállítást, vetélkedőket is.

A következő években a könyvtár anyagi körülményei nehezebbé váltak, bár az olvasói igények a 80-as évektől fokozatosan változtak, növekedtek. A növekvő információs igények és az elektronizáció megindulása követelte a könyvtárak lépéstartását. Ezekben az években azonban a pénzügyi megszorítások következtében nehezebb lett az igények és a keretek összeegyeztetése.

A csurgói Központi Könyvtár költségvetése 1988-ban mindössze kettő katalógusszekrény vásárlását tette lehetővé. A könyvtári dokumentumok beszerzési kerete évek óta alacsony volt. 1988-ban 176 eFt értékben vásároltak könyvtári dokumentumokat.

Az anyagi nehézségekkel együtt jártak az újra jelentkező raktári, elhelyezési gondok, melyek a gyűjtemény kezelhetőségét veszélyeztették. Az 1989 áprilisában végzett szakfelügyelet utóvizsgálat is rámutatott ezekre a problémákra, mind az anyagi, mind a tárgyi feltételek terén, és javasolta azok mielőbbi megoldását.

 

6. sz. táblázat – Nagyközségi Központi Könyvtár

(1989. március 1-től Városi Könyvtár)

 

 

1980

1983

1986

1989

Állomány (kötet)

37799

45055

50463

54939

Olvasók száma

1370

1470

1555

1390

14 éven aluli

500

520

548

489

14 éven felüli

870

950

1007

901

Kölcsönzött kötetek

33952

38304

26050

30151

Állománygyarapításra fordított összeg (ktg. vetésből Ft)

74146

84377

133569

171472

A változtatásra való törekvés a könyvtár részéről már a 80-as évek közepén megfogalmazódott. A lehetőségek azonban szűkösek voltak.

 

4. Közművelődési könyvtáraink a 90-es évek elején

Az 1980-as évek végétől, az 1990-es évek elejétől fokozatosan meginduló társadalmi, gazdasági, politikai változások kihatással voltak a könyvtárak tevékenységére, hiszen mint már említettem, az információ iránti igény fokozottabban jelentkezett. A könyvtáraknak szembe kellett nézniük a változásokkal, és fel kellett készülniük arra a szerepváltásra, hogy a könyvtár, a használói kívánalmaknak eleget téve és az elektronizáció nyújtotta lehetőségeket mindinkább kiaknázva, az információs társadalom felé vezető útra lápjen.

 

4.1. A városi Könyvtár

1989. március 1-jével Csurgót városi rangra emelték, és ez a közigazgatási átszervezés is érintette. A Központi Könyvtár követte a közigazgatási változást, Városi Könyvtár lett.

Az áprilisi szakfelügyeleti utóvizsgálat észrevételei nyomán és a könyvtárigazgató kérésére, a Városi Tanács Végrehajtó bizottsága határozatba utalta ki a könyvtár számára az épületben lévő megüresedett szolgálati lakást. Ezzel az intézkedéssel az egész épület a könyvtár ellenőrzése és irányítása alá került. A könyvtár raktározási gondjai enyhültek, és lehetőség adódott szociális helységek kialakítására is.

1989 áprilisában a könyvtárvezető elkészítette a szervezeti és működési szabályzatot, mely rögzítette az intézmény adatait, feladatait, munkarendjét, fenntartójával való viszonyát, és a gazdálkodás kérdéseit

A könyvtár ebben az időszakban közös gazdálkodást folytatott a Művelődési Központtal, mely rendkívül hátrányosan érintette, mivel a pénzösszegek aránytalanul kerültek elosztásra. Nagyságrendekkel több pénz jutott a Művelődési Központnak, mint a könyvtárnak. A két intézmény összes működési kerete 1942 e Ft volt, mely összegből 1500 e Ft-ot kapott a művelődési ház, és ezzel szemben a könyvtár csak 442 e Ft-ot. Ebből az összegből kellett fedeznie az állománygyarapítás költségeit, a dolgozók bérét, és az egyéb működési kiadásokat.

 

4.2. A gazdálkodás változásai és problémái

A könyvtár kérelemmel fordult a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához, hogy szüntesse meg a két intézmény közös gazdálkodását.

A könyvtár, mint önálló gazdálkodó intézmény a Végrehajtó Bizottság 1990. július 1-jei határozatával folytathatta tovább tevékenységét. Az önállósodás adminisztrációs feladatokkal járt. A könyvtár saját bankfiókot nyitott, gazdasági ügyintézője elkészítette pénztári szabályzatát.

Az 1990. évi választásokkal Csurgó igazgatása is megváltozott. Megválasztották Csurgó Város Képviselő-testületét, mely a könyvtárnak is fenntartója lett. Az intézmény elnevezése is megváltozott: Csurgó Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Városi Könyvtára. A helyi önkormányzat tehát vállalta, hogy anyagi lehetőségeihez mérten gondoskodik a könyvtár finanszírozásáról. Az új helyzetet csak az 1993-as alapítói okiratban rögzítették (lsd.: 3. sz. melléklet).

Az új közigazgatás a könyvtári hálózatban is változásokat idézett elő. A Városi Könyvtár korábban módszertani alközpontként működött, 22 község könyvtár munkáját felügyelte. A községi önkormányzatok könyvtárai most maguk dönthették el, hogy maradnak-e ebben a rendszerben. A legtöbb könyvtár az önállósulást választotta. Néhány kisebb könyvtárral társulási szerződést kötött a Városi Könyvtár. Ez azt jelentette, hogy a szakmai segítség fejében 5-10 e Ft-os támogatásban részesítették a könyvtárat.

A változó körülmények ellenére a könyvtár állománygyarapítási kerete nem a megfelelő mértékben nőtt. A könyvtár új pénzforrásokat próbált keresni. Tervbe vette saját könyvesbolt nyitását, de erre nem került sor. 1991-ben a beiratkozási díjak összege, mely 1954 óta nem változott, kis mértékben emelkedett. A tanulók és nyugdíjasok 10,-Ft-ot, a felnőttek 10-100,-Ft közötti összeget/felajánlástól függően / fizettek beiratkozáskor. A könyvtárközi kölcsönzés díja 50,-Ft, az irodalomkutatás 10,-Ft lett.

1991-ben az állomány gyarapítására 300eFt-ot kért a könyvtár. Ezt az összeget azonban nem kapta meg teljes egészében, 180e Ft-ot fordíthatott gyarapítás céljára, ami nagyom kevés volt, hiszen a tervezett 2000 könyv vásárlását és 80 féle folyóirat előfizetését nem tette lehetővé. A képviselő testület a hiányt úgy próbálta pótolni, hogy két könyvtáros bérét elvonta, tehát elbocsátotta őket. A felszabaduló összegből könyveket vásárolt a könyvtár.

A következő években a könyvtár sorozatosan kért támogatást az önkormányzattól. Fontos lett volna megoldani az épület felújítását, a dolgozók bérének rendezését, a nagyobb mértékű állománygyarapítást. Csurgó város azonban költségvetési gondokkal küzdött, mely érzékenye érintette intézményeit, így a könyvtárat is.

1991 márciusában a könyvtárigazgató levelében értesítette a polgármestert, hogy az 1991. Évi költségvetési előirányzatból való elvonás milyen hatással volt az intézményre. A hiányok pótlására csak a létszámleépítés lehetett megoldás. Bár ez a leépítés (1 fő- kb. évi 170 e Ft) nem fedezte a hiányzó 320 e Ft-ot, viszont nagyobb mérvű leépítést már nem bírt volna el a könyvtár, mert az veszélyeztette volna a zavartalan működést.

Mindezen nehézségek, bizonytalanságok mellett kellett a könyvtárnak lépést tartania az olvasói igényekkel, és biztosítani a szolgáltatások folyamatos működését és fejlesztését.

A 90-es évek közepétől a könyvtár intézményi finanszírozási kerete némileg nőtt, kiadásait minimalizálta, és (már 1991-től) pályázati összegekből próbálta működési feltételeit javítani.

1994-ben fénymásolót vásárolt a könyvtár. A fénymásolással jelentős bevételt értek el. Ezen kívül az olvasói beiratkozási és késedelmi díjak jelentettek még bevételt. A beiratkozási díj összege 1995 januárjától ismét emelkedett. Felnőtteknek 100,-Ft, tanulóknak 20,-Ft, nyugdíjasoknak és munkanélkülieknek 50,-Ft lett a díj. A könyvtárközi kölcsönzés postai költsége is az olvasót terhelte.

Ezek az intézkedések azonban a működőképesség fenntartása szempontjából voltak szükségesek, hiszen a 90-es évek elejétől legfőbb cél a könyvtár életben tartása, a rendszerváltás nehéz éveinek túlélése volt.

1995-ben az önkormányzat költségvetési intézményeinek racionalizálási programja keretében vizsgálták a könyvtár gazdálkodását az 1993. Szeptembertől 1995. Júniusig terjedő időszakban. Az önkormányzat nem titkolt szándéka volt, hogy a könyvtár gazdálkodását összevonja a Művelődési Ház gazdálkodásával.

A könyvtár ezt a lehetőséget azonban elvetette, hiszen már voltak tapasztalatai a közös gazdálkodásról. A racionalizálási vitában mégis az önkormányzat elképzelése nyert elfogadást. 1995 novemberében döntött a képviselő-testület a könyvtár és a Művelődési Ház gazdálkodásának összevonásáról. Szakfeladatként a Művelődési Házhoz kapcsolta a Stúdiót, a Múzeumot és a Tourinform Irodát is. Az elképzelést tehát elfogadták, de végül nem valósították meg.

A gazdálkodás szempontjából fontos esemény volt az 1997. Évi CXL. törvény hatályba lépése.

Mivel a könyvtárügy állami támogatottsága az elmúlt években, évtizedekben meglehetősen elmaradott volt, a törvény a könyvtárak fokozottabb támogatását célozta. A fenntartás szemszögéből nézve a törvény legfontosabb része a 64.§, mely a helyi önkormányzatoknak kötelezően előírja a könyvtári ellátás biztosítását.

A nyilvános könyvtári ellátásra vonatkozó törvényi rendelkezések nagy hatással voltak a további munkára, ugyanakkor felhívták az önkormányzatok figyelmét a könyvtárak nagyobb mértékű támogatására.

A bevételek szempontjából a csurgói Városi Könyvtár 1997-ben sikeres évet zárt: pénzbevételei meghaladták az 1 millió forintot

Kitérőként meg kell említenem egy olyan fontos eseményt melynek köszönhetően a könyvtár népszerűsége és ismeretsége nőtt. 1997. augusztus 18-23. között olvasótábort tartottak Csurgón. A szervezők között voltak: dr. Nemes Erzsébet a MKE Olvasószolgálati Szelekció elnöke, Balogh Mihály a MKE Könyvtáros tanárok Szervezetének elnöke (ma az OPKM főigazgatója), Kocsis István a MKE alelnöke (ma a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakmai Kollégiumának tagja), Varga Róbert a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár igazgatója és Füstös János a csurgói Városi Könyvtár igazgatója. Az olvasótábor bővelkedett a jobbnál jobb programokban:

-       előadások az irodalom témaköréből olyan előadókkal, mint Tornai József, Laczkó András, Tarbai Ede, Dr.Nemes Erzsébet,

-       diákújságok bemutatása,

-       biblioterápiás foglalkozás Dr. Bartos Éva közreműködésével,

-       találkozás Varga Domonkos íróval,

-       irodalmi, drámapedagógiai foglalkozások.

Az olvasótábort az ez idő alatt szerkesztett tábori újság bemutatásával zárták. A tábor lakói nagyon jó hangulatban töltötték el ezt a néhány napot. Köszönhető ez olyan embereknek is, mint Pálisné Szendrődi Zsuzsanna gyermekkönyvtáros, akihez állandó jelleggel minden gondjukkal – bajukkal fordulhattak a táborlakók, illetve a büfét is ő üzemeltette. Horváth László csurgói mérnök az újság megszületését segítette. Füstös János gondoskodott a vendégek kényelméről, és a szükséges technikai eszközökről. Összességében esemény- és élménydús volt a tábor minden szervező és résztvevő számára.

1998–ban az új könyvtári törvény hatására az önkormányzat pályázott a „Könyvtárpártoló Önkormányzat” cím elnyerésére. A pályázat célkitűzései között szerepelt a települési, megyei könyvtári ellátást biztosító önkormányzatok figyelmének a könyvtárra irányítása, illetve a könyvtárak fenntartására – ezen belül működési kereteinek javítására – fordítható összegek emelésének motiválása. A pályázaton nyert 100 eFt összeget technikai fejlesztésekre fordította a könyvtár.

Az 1999–es év a gazdálkodásban újabb változást hozott. Az önkormányzat 1/1999. számú rendelete értelmében a képviselő – testület a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Ház, a Réti József Zeneiskola, a Városi Könyvtár, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények, valamint a Tourinform Iroda és a Múzeum szakfeladat gazdálkodását egy gazdasági szervezetbe a könyvtárhoz integrálta. A továbbiakban a zeneiskola és a közösségi ház teljes jogkörű, részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény lett, melynek feladatai a szervezet működtetésével bővültek. A könyvtár megegyezett a zeneiskolával és a közösségi házzal, hogy bizonyos összegű bruttó bért és annak járulékait költségvetési keretéből átcsoportosítja a könyvtár számára, hogy egy négyórás részmunkaidős pénztáros és egy gazdasági vezető foglalkoztatása megoldható legyen. Emellett a működéshez eszközöket is kapott a könyvtár. A szervezet működtetésével a könyvtár többletkiadásai is nőttek, melynek ellensúlyozására 100 eFt-ot kért a képviselő – testülettől.

A gazdasági szervezet 1999 áprilisában kezdte meg működését. 2000. január 1–jétől a szervezet bekerült a Városi Kincstárba, a könyvtár részben önállóan gazdálkodó intézmény lett, és szakfeladatként megkapta a Múzeumot.

 

4.3. Pályázatok, támogatás – fejlesztés

Az előző részben felvázolt gazdálkodási nehézségek miatt – melyeket az önkormányzat az említett változtatásokkal próbált kiküszöbölni – magának a könyvtárnak intenzívebb és kreatívabb lépéseket kellett tennie a gazdaságos, de egyben hatékony működés felé.

A könyvtár 1999–től folyamatosan vett részt különféle pályázatokon, hogy a könyvtár tárgyi feltételeinek fejlesztését, főképp az informatikai fejlesztéseket megvalósíthassa.

Ennek az útnak a kezdete volt, mikor 1999–ben a könyvtár a Költségvetési Üzem felszámolása után az értékesítésre kerülő számítógép és nyomtató megvásárlásához kért támogatást Városi Tanács Művelődési Osztályától. A kérelmet kedvezően bírálták el. A volt Költségvetési Üzem számítógépe a tanács pénzügyi osztályára került, és az ott lévőt megkapta a könyvtár. Mondhatnánk azt is, ez volt a számítógépes hőskor a könyvtár életében. Már ekkor megfogalmazódtak azok a távoli célok, melyek magas szintű megvalósítására a 90–es évek végén került sor.

A könyvtár a számítógép használatával új szolgáltatásokat tervezett:

-         az állomány számítógépen való elérése,

-         integrált könyvtári rendszer kiépítése,

-         témafigyelés,

-         sajtófigyelés,

-         szövegszerkesztés,

-         bibliográfia készítése.

A fejlesztés következő állomása volt, hogy a könyvtár a Közművelődési Pályázaton nyert 120 eFt-ot, és az önkormányzattól eme összeg kiegészítéseként kért 96 eFt-ot számítógép, scanner és szünetmentes áramforrás vásárlására használta fel.

A következő lépésként a könyvtár a számítógépes adatbázis létrehozását jelölte meg, melyhez szintén kérte az önkormányzat segítségét. A SZIRÉN könyvtári rendszerprogram könyvfeldolgozó és tájékoztató moduljának megvételéhez 35 eFt támogatást nyújtott a polgármesteri hivatal.

A számítógépes adatbázis feltöltése Füstös János, a korábbi módszertanos könyvtáros feladata lett. Az informatikai fejlesztés az ő aktív közreműködésével indulhatott meg.

Az információs fejlesztési program célja elsősorban a nyilvános számítógépes adatbázisok elérésének biztosítása volt, illetve hogy felkészítse a könyvtárat a TextLib integrált könyvtári rendszer bevezetésére. Az adatbázis feltöltése 1991 decemberében kezdődött, és három év múlva fejeződött be. A könyvtár teljes állománya visszakereshetővé vált az adatbázis segítségével.

Időközben (1993-ban) a szabadművelődési pályázati támogatásból újabb számítógépet vásárolhatott a könyvtár.

A könyvtári adatbázis alapja lett a később bevezetésre került TextLib integrált rendszernek. A TextLib rendszere kielégítheti kis és nagy könyvtárak igényeit is. Minden könyvtári munkafolyamatot felölel. Használható MS-DOS vagy azzal kompatíbilis rendszerű számítógépen, több felhasználó kiszolgálására is alkalmas.

A Textar adatbázis építésével egyidőben az internetes hálózat kiépítésének lehetőségeit is kereste a könyvtár. Tette ezt egy olyan időszakban, mikor állandósult a bizonytalanság a fenntartási összegek csökkenése miatt. Csökkentek a dokumentumvásárlásra fordítható összegek, létszámleépítés is történt. A könyvtár látogatottsága azonban folyamatosan nőtt, a használok is igényelték a fejlesztéseket.

A körülményeket szem előtt tartva a könyvtár újabb pályázati lehetőségek kihasználásával törekedett az informatikai fejlesztésre. A fejlesztés célja a magyar akadémiai hálózathoz (HBONE) való csatlakozás volt.

A könyvtár a hálózati csatlakozás érdekében tagja lett a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Alap (NIIF) programjának, és felvételt nyert a HUNGARNET egyesületbe. A Polgármesteri Hivatal pártoló tagja lett a HUNGARNET Egyesületnek.

1996-ban a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumához nyújtott be pályázatot. A kollégium támogatása segítségével kommunikációs szervert szeretett volna vásárolni a könyvtár. A pályázaton nyert 200 eFt-os összeg 1997-ben került felhasználásra. Közben a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól is kapott támogatást a könyvtár, így a rendelkezésre álló pénzeszközök kedvezően módosultak. A router-szerver megvásárlását az önkormányzat által adott támogatásból tudták fedezni. A minisztérium támogatásából a bérelt vonal kiépítését és a router installálását lehetett megvalósítani. A Nemzeti Kulturális Alaptól nyert összeget számítógépes fejlesztésre fordíthatta a könyvtár. Az Internet végpont 1997 áprilisában került a könyvtárba. A HBONE-ra történő csatlakozás májusban történt meg. A könyvtár 64 db IP címet kapott. Ez azt jelenti, hogy 64 számítógépen lehetne az Internetet használni. 1997 júniusában a város megkapta a „csurgo.hu” domain nevet, ezzel teljes jogú tagja lett a HBONE-nak és az Internetnek. Az országban elsőként nyílt lehetősége egy kisváros könyvtárának a világhálózat elérésére digitális bérelt vonalon, ami állandó, stabil összeköttetést jelent a NIIF által támogatott akadémiai hálózaton.

A könyvtár olvasói és a városban tanuló diákok körében nagy érdeklődést váltott ki az új információs lehetőség, melynek használata díjmentes volt.

Az 1998-as évet méltán nevezhetjük a megújulás évének.

A könyvtár már évek óta várt épületének felújítására, mely ebben az évben megvalósulhatott. Elvégezték a teljes külső és belső felújítást. Modernizálták a világítást, melyre energiatakarékossági szempontból volt szükség. A gyermekkönyvtár melletti helyiséget szociális helyiségekké alakították.

Úgy mint az előző, az 1998-as év is tevékeny éve volt a könyvtárnak a pályázatok szemszögéből. A könyvtár fontosnak tartotta tűzvédelmi és riasztó rendszer telepítését. Ennek véghezvitelére 100 eFt-ot nyert a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégiumától. A kollégium a „Gyermekkönyvtári részleg dokumentumállományának kiegészítésére” témakörben benyújtott pályázatot is kedvezően bírálta el. Az így nyert 200 eFt-os támogatást a gyermekkönyvtár állományának fejlesztésére fordította a könyvtár.

Mindemellett a Soros Alapítványtól nyert 5 db multimédiás számítógéppel sikerült bővíteni a számítógépparkot. Az épület felújítása során kialakításra került egy számítógépes helyiség is. Az ingyenes internet-használat a könyvtár legnépszerűbb szolgáltatásává vált.

A pályázati támogatásnak köszönhetően a már meglévő számítógépeket a TextLib integrált könyvtári rendszer kiszolgálására állíthatták össze. Bevezetésre került a vonalkódos kölcsönzés, mely az olvasószolgálati munkát gyorsabbá, akadálymentesebbé tette. A kölcsönzési idő három hétre rövidült, így az olvasók gyorsabban juthatnak hozzá a keresett dokumentumokhoz.

 

5. A könyvtár tevékenysége napjainkban

5. 1. A Városi Könyvtár és Teleház

Az előző fejezetben említett fejlesztések nagy mértékben hozzájárultak, hogy a csurgói Városi Könyvtár szolgáltatásait magas színvonalon működtethesse.

1998-ban a könyvtár tagja lett a Magyar Teleház Szövetségnek, ezzel is tágítva a pályázati lehetőségeket, és szolgáltatásainak körét. Ezután a könyvtár az önkormányzattól, mint fenntartójától kérte a névváltoztatás engedélyezését. 1998 szeptemberétől a könyvtár, mint Csurgói Városi Könyvtár és Teleház folytathatta tovább tevékenységét. Ezzel együtt a könyvtár lett a Magyar Teleház Szövetség Dél-Dunántúli Regionális Tagozatának Somogy megyei képviselője. Füstös János könyvtárigazgatót pedig 2001 áprilisában az országos szövetség vezetőségi tagjai közé választották.

A teleházas szolgáltatások közül fontos néhányat megemlíteni.

  • civil szervezetek kiszolgálása, központja;
  • ügyintézési segítségnyújtás;
  • internet elérési lehetőség;
  • közhasznú tájékoztatás;
  • helyi hirdetés, hírközpont;
  • számítógépes munkák elvégzése.

A Teleház gazdaszervezete 2001-ig a könyvtár volt. Jelenleg azonban szintén a könyvtár keretein belül tevékenykedő Informatikai és Könyvbarát Egyesület (IKE) működteti. Az IKE 1996-ban alakult, 2001-től folytat közhasznú tevékenységet, mint: pályázatok figyelése, írása, teleházas szolgáltatások működtetése. Szintén az IKE felelős az internetklubért, mely szolgáltatást 2000-ben vezette be a könyvtár. A klubtagok bizonyos összegű tagdíj ellenében havi 40 óra internetezésre kapnak lehetőséget. Az internetklub a könyvtári szolgáltatási időn kívül hétköznap 8-10 óráig, illetve 18-22 óráig, szombaton 14-20 óráig várja a klubtagokat. Az Egyesület 2001-ben a Magyar Teleház Szövetségtől 1 millió Ft értékű pályázatot nyert az internetklubnak kapcsolatépítésre és gépvásárlásra.

1999 nyarán vállalta a könyvtár Csurgó internetes honlapjának folyamatos fejlesztését. A könyvtár tervei között szerepel, hogy adatbázisát és helytörténeti gyűjteményét az internetről is elérhetővé teszi, valamint honlapját fejleszti a közhasznú információk nyújtására.

További informatikai fejlesztések a 2000. Év folyamán valósultak meg: nőtt az internetelérés sávszélessége (64 kbaud/s), és műholdas internet kapcsolatot sikerült kiépíteni. A legmodernebb berendezés ma már Csurgón is lehetővé teszi a világháló gyorsabb elérését.

A könyvtár munkáját segítik még a szakmai kapcsolatok is, melyek által juthat különböző kedvezményekhez. A könyvtár tagja a Magyar Könyvtáros Egyesületnek, amely a szakmai képviseletet erősíti. Az Informatikai és Könyvbarát Szövetség tagjaként a könyvtár dolgozói részt vehetnek a szövetség által szervezett továbbképzéseken (EU, minőségbiztosítás, informatika). A könyvtár tagja még a TextLib Egyesületnek is, így közvetlenül részt vehet a programrendszer alakításában, fejlesztésében.

Az 1998-as épület felújítása után a könyvtár megszépült környezetben működhetett tovább. 2000-ben a minisztériumtól elnyert pályázati támogatásból egy kölcsönzőpulttal és egy kisebb galériával gazdagodott. Sor került a könyvtár átrendezésére is. A könyvtárban lévő olvasótermek befogadóképessége: a kölcsönzőben 15 fő, a gyermekrészlegben 20 fő, illetve az internet klubhelyiségben 6 fő.

1999-ben a könyvtár kérte pincehelyisége használhatóvá tételének támogatását. Ehhez az önkormányzat elvi támogatását adta, terv is készült a kivitelezéshez, de a pályázat támogatásához önerőt egyenlőre biztosítani nem tudott.

A könyvtár részben önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési intézmény. Éves költségvetése 2001-ben 11 279e Ft. Dokumentumbeszerzésre 2 millió forintot fordíthat a könyvtár. A könyvtári szakmai munkakörökben dolgozók száma 3 fő, illetve a Somogy Megyei munkaügyi Központ támogatásával jelenleg 1 fő közhasznú foglalkoztatásra van lehetőség.

Könyvtári szolgáltatás heti 35 órában van, amely 36 óra teleház szolgáltatással egészül ki. A könyvtár szolgáltatásai a következők:

  • kölcsönzés (kölcsönzési idő három hét, újságok, hanglemezek esetén egy hét);
  • tájékoztatás (témakeresés, irodalomkutatás);
  • másolás;
  • számítógépes szolgáltatások: ingyenes internet használat, elektronikus levelezés, csevegés, szövegszerkesztés, táblázatkezelő használata, multimédia-használat, adatbázisok;
  • gyermek-klub: vetélkedők, könyvismertető előadások, könyvtárhasználati foglalkozások, társas játékok, közös videofilm nézés, zenehallgatás;
  • az olvasóteremben 90 féle időszaki kiadvány között válogathatnak az olvasók.

A könyvtári szolgáltatásokat kedd kivételével hétköznap 10-18 óráig, szombaton 9-14 óráig vehetik igénybe a látogatók. A beiratkozási díj összege 300,- Ft (16 év alatt és 70 év felett ingyenes), diákoknak, nyugdíjasoknak és egyéb eltartottnak 100,- Ft.

A beiratkozott olvasók száma 2000-ben 1007 fő volt, ebből gyermek 399fő. A látogatók száma több mint húszezer volt.

A kulturális törvény a könyvtár alapfeladatának tekinti a gyűjtemény folyamatos fejlesztését (1997. évi CXL. tv. 55. §). Ennek megfelelően a könyvtár dologi kiadásainak nagyobb részét a dokumentumállomány gyarapítására és az elektronikus információ elérésének biztosítására fordítja. Az állam érdekeltségnövelő támogatással ösztönzi az önkormányzatokat arra, hogy minél többet fordítsanak a gyarapításra. A vásárlási keret fokozatos emelése és az érdekeltségnövelő támogatás megjelenése ellenére a vásárolt dokumentumok száma egyre kevesebb, az elmúlt tíz évben közel felére csökkent.

A könyvtár állománya a 2000. év végén 37 934 dokumentumból állt, melyből 3 645 kötet könyv van nyilvántartva.

 

7. sz. táblázat¾Városi Könyvtár statisztikai adatai 1990-2000

 

 

1990

1995

2000

Állomány (kötet)

44 855

42 450

37 934

Olvasók száma (összesen)

1 452

1 486

1 007

Ebből 14 éven aluli

492

472

399

Látogatók száma

19 853

24 739

20 050

Kölcsönzött dokumentumok száma

29 616

34 541

19 532

Beszerzésre fordított összegek (eFt)

178

638

1 120

A megbízható szolgáltatásokat a csurgói polgárok folyamatosan igénylik, a könyvtár látogatottsága a kulturális intézmények között a legnagyobb. Napjainkban a könyvtár legfőbb célkitűzései között szerepel, hogy a kialakuló információs társadalom tagjaként szolgáltatásait széles körben és magas színvonalon nyújthassa.


Összegzés

A könyvtár 50 éves történelmét feltárva, látva a változásokat, a fejlődést, megfogalmazódott bennem a kérdés: mit tartogat a jövő?

Manapság a sokat emlegetett információs társadalom vagy tudás alapú társadalom egyre több követelményt állít, az információs igények átalakulóban vannak, ezáltal a könyvtárak jövőbeli feladatai is megváltoznak, átalakul az információközvetítés jellege.

Vajon miképp tud megfelelni egy kisvárosi könyvtár mindezeknek az igényeknek, hogyan tarthat lépést a változásokkal? A kulcsszó a kreativitás, és a szolgáltatásoknak olyan kínálata, melyek a legkülönbözőbb elvárásoknak is igyekeznek eleget tenni.

Csurgó város könyvtára az elmúlt öt évben olyan mérvű változáson és fejlődésen ment keresztül, mely példaértékű. Mindez köszönhető a dolgozóknak, akik kitartó és szorgalmas munkájukkal segítették a fejlődést, a könyvtárigazgatónak, aki a fejlesztések „mozgatórugójaként” szervezte és irányította a munkát, valamint az önkormányzatnak, mely elismerve az értékteremtő tevékenységet, támogatta a könyvtárat.

Természetesen ennek a folyamatnak nem szabad megállnia, hiszen az átalakulások egyre nagyobb méreteket öltenek, így a könyvtáraknak alkalmazkodniuk kell a folyamatos változáshoz. Az új információs technológiák újabb képességeket is igényelnek mind a használóktól, mind a könyvtárosoktól. A könyvtárosnak nyitottá kell válnia, hogy ezeket a képességeket elsajátíthassa, mivel ezek feltétlenül szükségesek az információtengerben való eligazodáshoz. A jövő könyvtárának feladata, hogy követve a fejlődés tendenciáit, korszerű szolgáltatásaival mindenki számára társadalmi korlátok nélkül biztosítsa az informálódás lehetőségét.

 

Forrásjegyzék

1. Csurgó Járási Könyvtár iktatott és nem iktatott iratai 1953 –1969

  • 87-2-1-2/1953. Jelentés az ünnepélyes avatásról.
  • 865-K-3-7/1953. 15. sz. körlevél.
  • Összesítő jelentés a csurgói Járási Könyvtár 1953. évben végzett munkájáról.
  • 865-3-5/1954. A könyvtárellátóval kötendő I. negyedévi szerződés.
  • 865-3-6/1954. A könyvkötési keret meghatározása.
  • Beszámoló a csurgói Járási Könyvtár 1954-ben végzett munkájáról.
  • 865-A-1/1955. Az 1955. évi szerzeményezés.
  • 809-12/1955. A Csurgó Járási Tanács V. B. határozata a Járási Könyvtár átköltöztetéséről.
  • Feljegyzés Kellner Béla 1955. november 18-án a csurgói Járási Könyvtárban tartott látogatásáról.
  • Az 1955. évi IV. negyedévi jelentés.
  • Jegyzőkönyv, mely készült 1956. augusztus 25-én a csurgói Járási Könyvtár állományfelmérési munkáinak befejeztével.
  • 124/1957. Rendelet a könyvbeszerzési keret csökkenéséről.
  • Községi Tanács V. B. Oktatási és Népművelési Állandó Bizottság ülésének jegyzőkönyve (1957. júl. 26.)
  • Beszámoló a Község Tanács V. B. ülésére (1957. aug. 2.).
  • 59/1958. A könyvtárba járó folyóiratok jegyzéke.
  • 70/1958. Utasítás a könyvbeszerzési tanácsadó bizottság létrehozására.
  • 71/1958. Értesítés könyvbeszerzési tanácsadó bizottság megalakulásáról.
  • 1958. évi IV. negyedévi beszámoló.
  • 382/1959. Jelentés a csurgói járás könyvtárainak helyzetéről.
  • A csurgói Járási Könyvtár 1959. évi jelentése.
  • A Somogy megyei könyvtárak tanácsi kezelésbe adásának munkaterve (Kaposvár, 1959. nov. 14.).
  • Csurgó Járási Tanács V. B. 2/1960. sz. határozata.
  • Beszámoló a Járási Könyvtár és a községi könyvtárak helyzetéről és munkájáról (1960. okt. 17.).
  • Jelentés a Csurgó Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának (1961. jan. 9.).
  • 166/1961. Kinevezési okirat.
  • 82/1962. Feljegyzés Kellner Béla megyei könyvtárvezető 1962. június 15-i látogatásáról.
  • 130/1963. Csurgó Járási Tanács V. B. határozata a Baksay S. u. 6. sz. alatti épület felújításáról.
  • A csurgói Járási Könyvtár munkarendje (1964. dec. 31.).
  • A csurgói Járási Könyvtár 1964. évi beszámoló jelentése.
  • Beszámoló jelentés a csurgói Járási Könyvtár 1965. évi munkájáról.
  • 364/1968. Jegyzőkönyv a könyvtár átadásáról.
  • 25/1970. Jelentés a csurgói járás tanácsi könyvtárhálózatának 1969. évi munkájáról.
  • A Járási Könyvtár statisztikai jelentései 1953-1969.

2. Csurgó Nagyközségi Könyvtár iktatott és nem iktatott iratai 1970-1989

  • 163/1970. Általános jellemzés a volt csurgói járás olvasási kultúrájáról.
  • 186/1970. Értesítés Csurgó Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságától.
  • 210/1970. Jelentés a községi könyvtár munkájáról a községi párt és Nagyközségi Tanács V. B. 1970. október 20-i együttes ülésére.
  • 13/1971. Jelentés a „volt csurgói járás” 1970. évi munkájáról.
  • 121/1973. Vizsgálati jegyzőkönyv – Nagyközségi Központi Könyvtár.
  • 38/1974. Az 1973. évi könyvtári munka értékelése.
  • 14/1976. Az 1975. évi könyvtári munka értékelése.
  • 235/1978. Az 1978. évi könyvtári munka értékelése.
  • 138/1979. Szakfelügyelői jelentés a csurgói Nagyközségi Könyvtár és fiókkönyvtárainak munkájáról.
  • 177/1979. Jelentés az 1979. évi könyvtári munkáról.
  • 109/1981. Jelentés Csurgó Nagyközségi Központi Könyvtárában végzett szakfelügyelői utólátogatásról.
  • 35/1982. A Központi Könyvtár heti nyitvatartása.
  • 175/1982. Jelentés az 1982. évi könyvtári munkáról.
  • 180/1983. Jelentés a Központi Könyvtár 1983. évi munkájáról.
  • Szakfelügyeleti jelentés Csurgó Nagyközségi Központi Könyvtárának munkájáról (1985. ápr.10.).
  • 11161985. Jegyzőkönyv a csurgói Központi Könyvtárban végzett összegző vizsgálatról.
  • 14/1986. A csurgói Központi Könyvtár 1986. évi munkaterve és az 1985. évi könyvtári munka értékelése.
  • 3/1987. Munkaterv az 1987. évre és az 1986. évi könyvtári munka értékelése.
  • 6/1988. A csurgói Központi Könyvtár 1988. évi munkaterve és az 1987. évi könyvtári tevékenység értékelése.
  • 110/1988. Kimutatás a könyvtár gazdálkodásáról.
  • 15/1989. A csurgói Központi Könyvtár 1989. évi munkaterve és az 1988. évi könyvtári tevékenység értékelése.
  • A Nagyközségi Könyvtár statisztikai jelentései 1970-1988.

3. Csurgó Városi Könyvtár iktatott és nem iktatott iratai 1989-2000

  • Csurgó Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata (1989. április)
  • 111/1989. Szakfelügyeleti jelentés a csurgói Városi Könyvtár utóvizsgálatáról.
  • 134/1989. Kérelem a szolgálati lakás könyvtári célokra való igénybe vételére.
  • 141/1989. Városi Tanács V. B. Hatósági Osztályának határozata.
  • 10/1990. A csurgói Városi Könyvtár 1990. évi munkaterve és az 1989. évi könyvtári tevékenység értékelése.
  • 51/1990. Kérelem a közös gazdálkodás megszüntetésére.
  • 1167/1990. sz. V. B. határozat közlése a közös gazdálkodás megszüntetéséről.
  • 70/1990. Számítógép vásárlási kérelem.
  • 1663/1990. Városi Tanács V. B. – Számítógép vásárlási kérelem elbírálása.
  • 144/1990. Névváltoztatás közlése.
  • 60/1991. Könyvtári finanszírozás módosításának kérelme.
  • 68/1991. Az 1991. évi költségvetési előirányzatból való elvonás hatása intézményünkre.
  • 122/1991. Intézményi támogatás kérése.
  • 149/1991. Közművelődési pályázat elszámolása.
  • 156/1991. Intézményi támogatás kérése.
  • 1900-261991. Csurgó Város Polgármesterétől – Támogatás biztosítása.
  • 43/1992. 1991. évi költségvetési beszámoló.
  • 149/1992. Intézményi támogatás kérése.
  • 1/1995. Igazgatói utasítás a beiratkozási díjakról.
  • 34/1995. Beszámoló az intézmény 1994. évi gazdálkodásáról.
  • 71/1995. Jelentés a Városi Könyvtár pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről.
  • 95/1995. Racionalizálási program.
  • 105/1995. Racionalizálási program.
  • 107/1995. Jegyzőkönyv a racionalizálási programmal kapcsolatos meghallgatásról.
  • 123/1995. Jegyzőkönyvi kivonat Csurgó Város Képviselő-testületének üléséről.
  • 29/1996. Beszámoló az intézmény 1995. évi gazdálkodásáról.
  • 119/1996. A Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiumának pályázata.
  • 37/1997. Beszámoló a Városi Könyvtár 1996. évi gazdálkodásáról.
  • 89/1997. Pályázati elszámolás a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatóságának.
  • 99/1997. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közművelődési Főosztálya támogatása a Városi Könyvtár informatikai fejlesztéséhez.
  • 48/1998. Könyvtárfelújítás.
  • 77/1998. Könyvtárnév változtatási kérelem.
  • 78/1998. Névváltoztatás engedélyezése.
  • 18/1999. Pályázati elszámolás és szakmai beszámoló a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégiumához.
  • 1961999. Pályázati elszámolás és szakmai beszámoló a Soros Alapítványhoz.
  • 32/1999. Állásfoglalás kérése gazdasági szervezet ügyében.
  • 32-2/1999. Állásfoglalás kérése gazdasági szervezet ügyében.
  • 32-4/1999. Jegyzőkönyv a gazdasági szervezet létrehozásával kapcsolatos egyeztető tárgyalásról.
  • 32-6/1999. Emlékeztető a gazdasági szervezet létrehozása ügyében történt újabb megbeszélésről.
  • 32-8/1999. Jegyzőkönyv újabb egyeztető tárgyalásról.
  • 32-9/1999. Emlékeztető.
  • 32-10/1999. A csurgói Városi Könyvtár igazgatójának jelentése a könyvtárhoz integrált gazdasági szervezet ügyében.
  • 43/1999. Beszámoló a Városi Könyvtár 1998. évi gazdálkodásról.
  • 67/1999. Jegyzőkönyvi kivonat a Képviselő-testület üléséről.
  • 91/1999. Közreműködés kérése az Interneten való megjelenéshez.
  • Füstös János beszámolója a csurgói Városi Könyvtár munkájáról (2000. szeptember)
  • A városi Könyvtár statisztikai jelentései 1989-2000.

 

Felhasznált irodalom

  1. Csurgó és térsége /szerk. Izményi Éva. – Hatvan: Ceba Kiadó, 1999. – 154 p. (Magyarország kisrégiói)
  2. Emlékezés és vallomás: a somogyi könyvtárhálózat kiépítéséről és fejlődéséről 1949-1992 / Szita Ferenc. – Kaposvár: [Megyei és Városi Könyvtár], 1999. – 273 p. (Somogy könyvtártörténeti füzetek).
  3. Magyar könyvtártörténet / Csapodi Csaba, Tóth András, Vértesy Miklós. – Budapest: Gondolat, 1987.- 541 p.
  4. A magyar könyvtárak / Kiss Jenő. – Budapest: Múzsák, 1988. – 129 p.
  5. Turbék Károly: A csurgói könyvtárak és nyomdák rövid története
  6. Füstös János: Információ-technikai fejlesztés egy kisvárosi művelődési könyvtárban: szakdolgozat. Kaposvár: Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző főiskola, 1998. 77 p.
  7. Új járási könyvtár épül Csurgón = Somogyi Néplap, 1955. okt. 2. 6. p.
  8. Somogyi Könyvtárak, 1956. Február
  9. Kovács Máté: Könyvtáraink másfél évtizede = A könyvtáros, 1961. 5. sz. 257-262. p.

10.  Sebestyén Géza: Húsz év a mérlegen = Könyvtáros, 1965. 4. sz. 187- 189. p.

11.  Kondor Istvánné: A magyar könyvtárak huszonöt éve = Könyvtáros, 1970. 4. sz. 187-193. p.

12.  Bereczky László: A felszabadulás utáni magyar könyvtárügy kronológiája 1945-1969 = Könyvtári Figyelő, 1970. 1. sz. 5-36. P

13.  Kellner Bernát: A közművelődési könyvtári szakfelügyeletről = Könyvtári Figyelő, 1987. 2. sz. 200-205. p.

14.  Papp István: A magyar közművelődési könyvtárak a 90-es évek kezdetén = Könyvtáros, 1990. 7. sz. 385-390. p.

15.  Lőrincz Judit: A könyvtárak szerepváltása (1985-1996) = Könyvtári Figyelő, 1997. 3. sz. 451-465. p.

16.  Funk, L. Robert: A könyvtár szerepe a harmadik évezredben = TMT, 1997. 1. sz. 8-11. p.

17.  Sipos Anna Magdolna: Törvényről, törvényre = Könyvtári Figyelő, 1999. 4. sz. 735-773. p.

18.  A könyvtári munka jogi szabályozása, Budapest: Rejtjel Kiadó, 1994.

19.  8720-2-33/1952. Népművelési Minisztérium – Könyvtárügy fejlesztése: Népművelési Közlöny, 1952 (V. 14.) 9. sz. 59. p.

20.  11-2-21/1952. Népm. M. – Könyvkölcsönzéssel foglalkozó nyilvános tömegkönyvtárak leltározása és nyilvántartásba vétele = Népművelési Közlöny, 1952. (VI. 30.) 12. sz. 79. p., kieg.: 1952. 20. sz. 162. p.

21.  Az 1997. évi CXL. törvény nyilvános könyvtárakra vonatkozó részei = Magyar Közlöny, 1998. 120. sz. 8193-8196. p.

 

 
Accessible veiw | Standard view
OPENING HOURS

Library Telehouse
Monday: 10:00 - 18:00 18:00 - 21:00
Tuesday: closed
18:00 - 21:00
Wednesday: 10:00 - 18:00 18:00 - 21:00
Thursday: 10:00 - 18:00 18:00 - 21:00
Friday: 10:00 - 18:00 18:00 - 21:00
Saturday: 09:00 - 12:00
14:00 - 20:00
Sunday: closed

OUR MAINTAINERS

csurgo2

LOCAL GOVERMENT
OF CSURGÓ

web_iwiwweb_facebookweb_twitterweb_myvip   web_delicious
HONLAPUNK
a TÁMOP-3.2.4.-08/1-2009-0009 számú
"Somogyi Könyvtárak a képzett emberért"
című program keretében készült.

 
UMF_EU_logo

City Library |  Csurgó (8840), Baksay Sándor str. 6.  |  Tel.: 06(82)471-074  |  info.csurgo AT gmail.com | sitemap